A Wall Street már készül a tokenizált jövőre

A Moody’s szerint a tokenizáció eleinte lassan terjedhet, majd egy ponton robbanásszerűen gyorsíthatja fel a pénzügyi rendszer átalakulását.

A Wall Street már készül a digitális átállásra

A pénzügyi világban ritkán hangzanak el olyan kijelentések, amelyek mögött egyszerre sorakozik fel a bankrendszer, a technológiai szektor és a befektetői oldal. A Moody’s Ratings friss jelentése mégis egyértelmű képet fest: az amerikai nagybankok és pénzügyi közvetítők szerint a tokenizáció nem lehetőség többé, hanem elkerülhetetlen folyamat.

A hitelminősítő az elmúlt hónapokban vezető amerikai pénzintézetekkel és piaci szereplőkkel egyeztetett. A beszélgetésekből egy visszatérő gondolat rajzolódott ki. A digitális pénzügyi infrastruktúra kiépülése eleinte lassú lehet, majd egy kritikus pont után látványosan felgyorsulhat.

A szereplők jelenleg főként egyszerűbb területeken tesztelik a technológiát. A tokenizált pénzpiaci alapok, rövid lejáratú eszközök és stablecoinok számítanak a legaktívabb szegmenseknek, miközben a hagyományos pénzügyi rendszerek tovább működnek a háttérben.

Közben a kulisszák mögött intenzív építkezés zajlik. A Moody’s szerint szinte minden jelentős bank létrehozott digitális eszközökkel foglalkozó részleget vagy innovációs csapatot. A cél nem csupán a technológiai kísérletezés. A pénzintézetek attól tartanak, hogy egy gyors piaci fordulat esetén lemaradhatnak az ügyfelekért folytatott versenyben.

Januárban a Morgan Stanley külön kriptós üzletág élére nevezte ki Amy Oldenburg tapasztalt vezetőt. A bank nem sokkal korábban három kriptós ETF és egy digitális tárca indításának tervét is bejelentette.

Harmincmilliárd dollár fölött jár a tokenizált piac

A tokenizáció mögötti egyik legerősebb érv a piac mérete. Az RWA.xyz adatai szerint a tokenizált valós eszközök piaca 2025 eleje óta több mint 420 százalékkal nőtt, és mára meghaladta a 31,6 milliárd dollárt.

A folyamat lényege, hogy hagyományos pénzügyi eszközök — például kötvények, alapok vagy ingatlanok — blokkláncra kerülnek, így gyorsabban, olcsóbban és folyamatosan kereskedhetők. A technológia különösen vonzó a nemzetközi utalások és az intézményi elszámolások területén, ahol a jelenlegi infrastruktúra gyakran lassú és töredezett.

A befektetési világban egyre többen számolnak hosszú távú növekedéssel. Cathie Wood alapkezelője, az ARK Invest szerint a digitális eszközök piaca akár 28 ezer milliárd dollárosra is nőhet 2030-ra. A várakozások szerint ebben a Bitcoin (BTC), a decentralizált pénzügyek, a stablecoinok és a tokenizált valós eszközök játszhatják a főszerepet.

A témát már a makrogazdasági befektetők is kiemelten figyelik. Jordi Visser korábbi hedge fund menedzser szerint 2026 lehet az az év, amikor a tokenizáció a gyakorlatban is tömegesen megjelenik, különösen az AI-alapú automatizált fizetési rendszerekben.

A bankrendszer nyertesei és vesztesei

A Moody’s három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a pénzügyi rendszer jövőjére. Az alapforgatókönyv szerint a tokenizáció fokozatosan terjed tovább, miközben a hagyományos bankok és infrastruktúra-szolgáltatók megőrzik domináns szerepüket.

Egy pesszimistább verzióban a szabályozási bizonytalanságok és a gyenge felhasználói kereslet fékezheti a fejlődést. Ebben az esetben a tokenizáció megmaradhat szűk pénzügyi felhasználások mellett.

A legérdekesebb forgatókönyv azonban a gyors áttörés lehetősége. Ha a stablecoinok széles körben elfogadott elszámolási eszközzé válnak, az érzékenyen érintheti a jelenlegi pénzügyi infrastruktúra több szereplőjét is.

Forrás: Moody's Ratings

A Moody’s szerint különösen a nemzetközi pénzforgalomban közvetítő szerepet betöltő bankok és bizonyos fizetési szolgáltatók kerülhetnek nyomás alá, mivel a blokklánc alapú elszámolások csökkenthetik a közvetítői díjakat és a tranzakciós késedelmekből származó bevételeket. A kisebb bankok számára pedig a betétállomány csökkenése jelenthet kockázatot.

Közben a International Monetary Fund áprilisi elemzésében arra figyelmeztetett, hogy a tokenizáció ugyan javíthatja az átláthatóságot és csökkentheti a pénzügyi súrlódásokat, de új stabilitási kockázatokat is teremthet a globális pénzügyi rendszerben.