
EKB vs. Brüsszel: kié lesz a végső szó a stabilcoinokról?
Az Európai Bizottság nem osztja az EKB aggodalmait a stabilcoinok miatt. Szerintük a "bank run" esélye minimális, a MiCA pedig elég erős keret a helyzet kezelésére. A hozzáállás megnyugvást jelenthet a kriptószektor számára.
Európai Bizottság nem osztja az EKB aggodalmait
Az Európai Központi Bank korábban egyértelműen figyelmeztetett: a stabilcoinok többszörös kibocsátása – főleg ha harmadik országok is részt vesznek benne – komoly kockázatot jelenthet. A bank run veszélye, gyengülő szabályozás, és egyéb kiskapukon keresztül EU-n kívüli szereplők is beférkőzhetnek a belső piacra.
Brüsszel erre széttárta a karját. A Bizottság szerint ezek a szcenáriók „nagyon valószínűtlenek”, és még ha be is következnek, a következmények zöme nem az EU-t, hanem például az amerikai piacokat érintené – már csak azért is, mert a legtöbb token ott forog, és ott is tartják a tartalékokat.
Nem szigorúbb keret, csak okosabb egyensúly
Brüsszel úgy látja: nem kell mindent szigorral megfogni, amit lehet hatékony keretek között is kezelni. A MiCA-szabályozás önmagában elég „ijesztő” volt ahhoz, hogy a nagy nemzetközi kibocsátók többsége elkerülje az uniós regisztrációt. Ez nem véletlen — például a Tether-t kibocsátó cég sem felelt meg a feltételeknek, mivel nem tudta garantálni, hogy legalább a tartalékok 60%-a európai bankokban legyen.
A Bizottság szerint az ilyen szabályok már most is hatásosak, és a cél nem az, hogy falakat húzzanak, hanem hogy okos egyensúlyt teremtsenek a pénzügyi stabilitás és az innováció között.
Miért jó mindenkinek, ha nem kell régiónként külön kriptopénz?
A kriptósok egyik régi vágya, hogy ne kelljen minden országra külön „lokális” stabilcoint gyártani. Az USDC például így működne: ugyanazt a tokent használod az EU-ban és az USA-ban is, és közben nem kell azon aggódni, hogy külön protokoll vonatkozik rájuk. Brüsszel szerint ez a jövő járható útja – ha van mögötte elegendő fedezet és megfelelő felügyelet.
A lényeg: ha egy token külföldön születik, de európai felhasználók is használják, akkor az európai tartalékoknak is tükrözniük kell a felhasználást. Ezzel biztosítható a visszaváltás és az átláthatóság – anélkül, hogy újabb szabályozási falakat húznánk.
Ha működik a MiCA, nyerhet az innováció is
A Bizottság üzenete világos: nem söprik le az EKB aggályait, de nem is akarnak túlreagálni valamit, amit a MiCA már eleve kézben tart. A bank run réme ott van a szabályozói radarokon – de a jelenlegi rendszer megfelelően kezeli a kockázatokat.
A kérdés csak az, hogy a piac mennyire bízik ebben a „puha szigorban”. Ha működik, az EU olyan régióvá válhat, ahol a stabilcoin-kibocsátók nem csak túlélnek, hanem innoválhatnak is. Ez pedig már nem csak szabályozási, hanem versenyképességi kérdés.

Az európai fizetési szokások dinamikus változását mutatja, hogy a kriptokártyák immár komoly versenytársai a hagyományos banki megoldásoknak.

Az egyik vezető kriptotőzsde és Web3-vállalat, a Bitget lett az altcoinok leglikvidebb kereskedési platformja a 0,3–0,5%-os árfolyamsávban.

A World Chain újításának köszönhetően, először nem a legtöbbet fizető botok, hanem a hitelesített emberek kerülnek sorra a tranzakcióknál .

A kriptovaluták az elmúlt évtized egyik legnagyobb technológiai forradalmát indították el, és hatásuk egyre több iparágban válik meghatározóvá.