Átment a szenátuson a stablecoin szabályozásról szóló GENIUS törvény

68 igen, 30 nem: a szenátus elfogadta a GENIUS törvényt, Trump aláírása előtt áll a stablecoin piac jövőjét alakító jogszabály.

A GENIUS törvény szenátusi elfogadása

Az amerikai szenátus 68–30 arányban elfogadta a GENIUS (Guiding and Establishing National Innovation for US Stablecoins) törvényt, amely történelmi mérföldkő lehet a stablecoin piac szabályozásában.

A javaslat keresztülvitele mögött erős republikánus támogatás állt, de 18 demokrata szenátor is az igen gombot nyomta meg, jelezve a kérdés kétpárti súlyát. A törvény célja, hogy átlátható és szigorú keretrendszert adjon a dollárhoz kötött digitális eszközök kibocsátásához, miközben ösztönzi az innovációt.

A döntés különösen fontos időzítésben érkezett, mivel az USA globálisan is kezd lemaradni a digitális pénzügyi versenyben, miközben olyan szereplők, mint a Tether és a Circle már több mint 200 milliárd dolláros stablecoin állományt kezelnek. A mostani lépés akár az egész kriptoszektor jogi megítélésére is hatással lehet a következő években.

Mit tartalmaz a GENIUS törvény?

A GENIUS törvény alapvetően három fő pillérre épül: a teljes körű pénzügyi átláthatóságra, a fogyasztóvédelem megerősítésére és a pénzmosás elleni szabályok betartatására.

Az elfogadott jogszabály előírja, hogy minden amerikai stablecoin mögött 1:1 arányú, készpénzhez vagy annak megfelelő eszközhöz kötött tartalék álljon, amelyet rendszeres és független auditokkal kell igazolni. Emellett kötelezővé teszi az AML (anti-money laundering) és KYC (know your customer) előírások alkalmazását minden kibocsátó számára.

Fontos elem, hogy a törvény nemcsak fintech cégekre, hanem a hagyományos bankokra is kiterjed, lehetővé téve számukra a saját stablecoin kibocsátását. Egy különösen érdekes pont, hogy a törvény kifejezetten tiltja a kongresszusi képviselők és családtagjaik számára a közvetlen részvételt a stablecoin üzletágban – bár ez az elnökre egyelőre nem vonatkozik.

Trump, Warren és a bankok érdekei

A GENIUS törvény mögötti politikai és gazdasági érdekek jól kirajzolódnak az elmúlt napok reakcióiból. Donald Trump nyíltan támogatja a törvényjavaslatot, különösen azt követően, hogy családjához köthető üzleti körök egyre aktívabban érdeklődnek az amerikai stablecoin piac iránt – köztük az USD1 nevű token mögött álló vállalkozás is.

A demokraták közül többen élesen bírálták a jogszabályt: Elizabeth Warren például attól tart, hogy a törvény kiskaput hagy a politikai korrupció előtt, mivel az elnök és hozzátartozói nem esnek a tilalmi körbe.

A bankok oldaláról ugyanakkor erős a támogatás. A Morgan Stanley, a Bank of America vagy épp a Société Générale már most a saját digitális dollárprojektjein dolgozik, és a GENIUS törvény pontosan azt a jogi stabilitást teremtené meg számukra, amely eddig hiányzott a belépéshez. A háttérben tehát komoly pénzügyi és hatalmi érdekek feszülnek egymásnak.

Mi jön ezután?

A szenátusi szavazás után a GENIUS törvény következő állomása a képviselőház, ahol további egyeztetések várhatóak. A republikánus többség miatt jó eséllyel ott is átmegy a javaslat, különösen, ha összehangolják a korábban benyújtott STABLE vagy CLARITY Act elemeivel.

A végső cél, hogy Donald Trump még az augusztusi törvénykezési szünet előtt aláírhassa a jogszabályt – ezt a Fehér Ház hivatalosan is megerősítette. A pénzügyminisztérium frissen kinevezett vezetője, Scott Bessent szerint az amerikai stablecoin piac a következő tíz évben akár a 3,7 billió dolláros nagyságrendet is elérheti, ha a szabályozás világos és kiszámítható marad.

A nemzetközi versenytársak, mint Kína vagy az EU is figyelemmel kísérik az amerikai fejleményeket, így a mostani törvény nemcsak hazai, hanem globális hatású lépés is lehet.