Az ESMA közvetlen felügyeletre készül az EU kriptopiacán

Az ESMA közvetlen felügyelet bevezetését szorgalmazza, erősebb befektetővédelmet és kevesebb passporting‑ütközést ígérve az uniós kriptopiacon.

Az ESMA feljebb lép a kriptohierarchiában

Az Európai Unió piacfelügyeleti szerve, az ESMA új szintre emelné hatáskörét: közvetlenül ellenőrizné a kriptotőzsdéket és a szolgáltatókat. A lépés összhangban állna az új MiCA-rendszerrel (Markets in Crypto-Assets Regulation), amely 2024 nyarán lépett életbe, és az első átfogó uniós kriptoszabályozásnak számít.

Verena Ross, az ESMA elnöke a Financial Times-nak adott interjúban megerősítette: az Európai Bizottság tervei közt szerepel, hogy a pénzügyi szektor több területén – köztük a kriptóban – a nemzeti hatóságok helyett központi felügyeletet hozzanak létre. Ross szerint ezzel egy „integráltabb és globálisan versenyképesebb” pénzügyi környezet jöhetne létre az EU-ban.

Jelenleg a MiCA alapján az engedélyeket még nemzeti szinten adják ki. Litvánia például idén engedélyezte a Robinhood Europe működését, Málta pedig olyan óriásoknak adott zöld utat, mint az OKX és a Crypto.com. Luxemburgban a Bitstamp és a Coinbase is már MiCA-licenccel dolgozik.

A passporting rendszer árnyoldalai

A MiCA egyik legnagyobb újítása a passporting: ha egy szolgáltató engedélyt kap egy tagállamban, azzal automatikusan jogosult működni az EU egész területén. Az ötlet zseniálisnak tűnt – elvégre egyszerűsít, csökkenti a bürokráciát –, de a gyakorlatban komoly feszültségeket szül.

A legnagyobb vita Franciaország körül forog, ahol a szabályozó hatóság azt fontolgatja, hogy korlátozza azokat a kriptocégeket, amelyek más országban kaptak licencet, de a francia piacon akarnak megjelenni. Ez már önmagában feszegeti az egységes piac alapelveit.

A gond mélyebben gyökerezik: 27 tagállam, 27 különböző engedélyezési gyakorlat, eltérő tapasztalat és felügyeleti kultúra. A szabályok elvileg azonosak, de a végrehajtás széttartó – és ez a MiCA eredeti célját, az egységesítést ássa alá.

Tagállami érdekek és politikai ellenállás

A központosítási törekvések nem mindenkinek tetszenek. Több kisebb tagállam attól tart, hogy elveszíti a saját pénzügyi felügyeletének szuverenitását, és a döntési jogok Brüsszelbe kerülnek. A máltai pénzügyi felügyelet (MFSA) például nyíltan ellenezte a tervet, mondván, hogy a központosítás túlzott bürokráciát hozna, és rontaná a hatékonyságot.

Más országok viszont épp az ellenkezőjét látják. Franciaország, Olaszország és Ausztria közösen javasolta, hogy az ESMA közvetlen felügyeleti hatóságként működjön a nagyobb kriptoszolgáltatók felett. Szerintük ez az egyetlen módja annak, hogy az unió ténylegesen átlátható, biztonságos és egységes piacot építsen.

Központosítás: erősebb piac vagy túlhatalom?

A központosított felügyelet hívei szerint az ESMA irányítása alatt végre megszülethetne egy valóban egységes, hatékony kriptoszabályozási tér. A cégek egyablakos engedélyezésen mehetnének keresztül, a befektetők pedig erősebb védelemre számíthatnának.

De a modellnek vannak árnyoldalai is. Egyetlen központi hatóság túlterhelődhet, a lokális sajátosságok – például kisebb piacok igényei – háttérbe szorulhatnak. Az átmeneti időszakban pedig jogi káosz alakulhat ki, hiszen a régi engedélyezések és az új MiCA-rendszer párhuzamosan futnak.

Az Európai Unió digitális eszközpiacának értéke már meghaladja a több százmilliárd eurót, a globális kriptoeszköz-piac pedig gyorsan növekszik. A MiCA rendelet 2024–2025-ös teljes körű hatályba lépése egyértelmű jogi keretet teremt, azonban a piaci szereplők (ún. CASP-k) jelentős száma és az engedélyeztetési folyamatok összetettsége kihívást jelent az uniós felügyeleti szervek, köztük az Európai Bankhatóság (EBA) és a nemzeti hatóságok számára.

Szakértői becslések és a piac mérete alapján feltételezhető, hogy több mint ezer kripto-szolgáltató működik vagy kíván működni az EU-ban, amelyeknek $2025$ végéig MiCA-engedélyt kell szerezniük. Ez a tény megerősíti, hogy a piac mérete és a szabályozási igény növekedése gyorsabb, mint ahogy a szabályozás technikai átültetése jelenleg zajlik.

Magyarországon is körvonalazódik az új rend

A magyar kriptopiac egyelőre kivár, de a nemzetközi szereplők már sorra megjelennek. Az MNB adatbázisa szerint jelenleg több mint húsz határon átnyúló kriptoeszköz-szolgáltató kapott engedélyt Magyarországon – köztük a piac legismertebb nevei, mint a Coinbase Luxembourg, a Bitstamp Europe, a Trade Republic Bank, az OKCoin Europe, a Bitpanda, az eToro Europe és a Bybit EU GmbH.

Ezek a szereplők a MiCA-kompatibilis működés első hullámát képviselik, és azt jelzik, hogy a magyar befektetők előtt is fokozatosan megnyílik a legális, felügyelt kriptoszolgáltatások piaca. A határon átnyúló engedélyezés jelenleg még a nemzeti hatóságokon keresztül zajlik, de ha az ESMA valóban átveszi az irányítást, Magyarország is teljesen beolvad az egységes európai felügyeleti rendszerbe.