A Microsoft új chipje átírhatja a kriptovilág szabályait?

A Microsoft Majorana 1 kvantumchipjének bemutatása áttörést jelent a kvantumszámítás területén, de egyben újraélesztette azokat a félelmeket is, amelyek a "Q-nap" eljöveteléhez kapcsolódnak – azt a pillanatot, amikor a kvantumgépek képesek lesznek feltörni a jelenlegi titkosítási rendszereket, amelyek érzékeny adatokat védenek.

Bár a nagyléptékű kvantumszámítás még évekre van, a szakértők figyelmeztetnek: az olyan fejlesztések, mint a Majorana 1, felgyorsíthatják az eljövetelét, ezzel sürgetve a kvantumbiztos titkosítás bevezetését a blokklánc-technológiában.

Micucci rámutatott, hogy a legtöbb nagyobb kriptovaluta, köztük a Bitcoin és az Ethereum, olyan titkosítási algoritmusokat használ, amelyeket egy megfelelően fejlett kvantumszámítógép feltörhet, és ezzel potenciálisan több milliárd dollárnyi digitális eszközt sodorhat veszélybe.

"A Microsoft Majorana 1 kvantumchipjének bejelentése jelentősen lerövidítette az idővonalat a nagyléptékű kvantumszámításhoz, ami komoly problémákat jelenthet a kriptovaluták biztonságára nézve" – mondta Fabrizio Micucci, az SHI International Corp. EMEA régiós vezető konzulense.

Az azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy a Majorana 1 milyen közvetlen hatással lesz a kriptobiztonságra.

A Majorana 1 a Microsoft első kvantumszámítási chipje, amely nyolc topologikus kubitre épül, indium-arzenidből (egy félvezetőből) és alumíniumból (egy szupravezetőből) készült. A vállalat szerint közel két évtizedes kutatásra volt szükség ahhoz, hogy ezt az új topologikus anyagállapotot kifejlesszék, amely stabilabbá és jobban skálázhatóvá teheti a kvantumprocesszorokat.

A hagyományos szupravezető vagy csapdázott ion alapú kvantumchipekkel szemben a topologikus kubitek kevésbé hajlamosak a hibákra, ami az egyik legnagyobb akadály a kvantumszámítás széleskörű alkalmazásában. Bár ez egy fontos előrelépés, a jelenlegi kvantumgépek még mindig messze vannak attól a teljesítménytől, amely szükséges lenne a titkosítás feltöréséhez.

Micucci két kritikus sérülékenységre hívta fel a figyelmet, amely a kriptovaluták biztonságát fenyegetheti a kvantumtechnológia előretörésével.

Az első a nyilvános kulcsok kiszolgáltatottsága. Ha egy Bitcoin-cím többször is újrahasználatba kerül, egy kvantumalapú támadó visszafejtheti a privát kulcsot, és utólag ellophatja az adott címen tárolt eszközöket.

A második veszélyt az Elliptic Curve Digital Signature Algorithm (ECDSA) titkosítás jelenti, amelyet a legtöbb nagy digitális eszköz, köztük a Bitcoin és az Ethereum is használ. Shor algoritmusa segítségével egy millió kubites kvantumszámítógép képes lenne feltörni ezt a titkosítást, így a blokklánc-fejlesztők számára elengedhetetlenné válik a kvantumbiztos biztonsági megoldások kidolgozása.

Jelenleg azonban a Majorana 1 még messze van a millió kubites rendszerektől, így a szakértők egyetértenek abban, hogy a "Q-nap" még nem érkezik el a közeljövőben.

"A kvantumbiztos titkosítás iránti igény egyre sürgetőbb" – mondta Micucci.

"A kriptodeviza-fejlesztőknek még azelőtt át kell állniuk a poszt-kvantum kriptográfiai (PQC) algoritmusokra, mielőtt a nagyléptékű kvantumszámítás valósággá válik."

Számos blokklánc-fejlesztő és kiberbiztonsági szakértő már most dolgozik a kvantumálló titkosítási módszereken, amelyek csökkenthetnék a jövőbeni kvantumáttörések okozta kockázatokat.