Politikai alkuk dönthetnek a digitális euró végső formájáról

A digitális euró jövője politikai kompromisszumokon múlik: az EU döntéshozói a készpénzszerű adatvédelem, az AML-szabályok és az online használhatóság közti kényes egyensúlyt keresik.

A digitális euró végső formáját várhatóan politikai kompromisszumok alakítják majd, miközben az uniós intézmények az adatvédelem, a pénzmosás elleni szabályok és a funkcionalitás közti határvonalról vitáznak.

A fő kérdések közé tartozik a készpénzszerű adatvédelem mértéke, az online és offline használat kombinációja, valamint az egyéni tartási limitek.

Az EU Tanácsa nemrég jelezte, hogy támogatja a European Central Bank digitális euróra vonatkozó alapdizájnját, amely online és offline fizetési lehetőségeket is tartalmaz. A támogatás azonban nem jelenti azt, hogy minden részlet eldőlt volna.

Apostolos Thomadakis, az European Policy Studies agytröszt pénzügyi piacokért felelős vezetője szerint a „készpénzszerű adatvédelem” összeegyeztetése a pénzmosás elleni előírásokkal a digitális euró egyik legnehezebb politikai dilemmája. Úgy véli, az európai törvényhozók és az ECB végül köztes megoldást találnak.

„A Parlamentnek valószínűleg el kell fogadnia az online digitális euró valamely formáját – legalább a mindennapi kiskereskedelmi használatra –, míg az ECB-nek és az EU Tanácsnak erősebb, ténylegesen érvényesíthető adatvédelmi garanciákba kell beleegyeznie” – mondta Thomadakis.

Az Európai Bizottság egyik képviselője szerint bár az egyeztetések kimenetele még nyitott, több alapelemben széles körű egyetértés látszik. Ilyen a digitális euró törvényes fizetőeszköz státusza, az offline működés, az adatvédelem és a pénzügyi inklúzió hangsúlya.

Ugyanakkor továbbra is vita tárgya az online tranzakciók adatvédelmi szintje, az elfogadási kötelezettségek részletei, a szolgáltatók kompenzációja, valamint a tartási limitek nagysága, amelyek célja a bankbetétek elszivárgásának megelőzése.

Mireia Llambrich Anto, az Európai Fogyasztói Szervezet pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó szakértője szerint az eddigi konszenzus egy online–offline hibrid modell irányába mutat, amely egyszerre szolgálja az ellenálló képességet és az adatvédelmet, miközben védi a jelenlegi pénzügyi rendszert.

A digitális euró körüli viták egy tágabb globális kontextusba illeszkednek. A jegybanki digitális pénzek (CBDC-k) fejlesztése világszerte gyorsul, miközben a döntéshozók a stablecoinok térnyerésére is reagálnak.

Az Atlantic Council adatai szerint már legalább 137 ország vagy valutaunió vizsgálta valamilyen formában a CBDC-k bevezetését, ami a globális GDP 98%-át fedi le.

Thomadakis arra is figyelmeztetett, hogy ha a jogalkotási munka érdemben 2026 utánra csúszik, az ECB ütemterve borulhat, mivel a pilotprojektek és a bevezetés jogszabályi háttér nélkül nem haladhatnak tovább.