Miért van velünk az infláció? Hogyan védekezhetünk ellene?

Szinte természetesnek tekintjük az infláció hatására folyamatosan leértékelődő fizetőeszközünket. De miért is? Bemutatjuk a jelenség okát, ellenszereit. 💉

Szinte biztosan mindenkinek megvan az az érzés, amikor a nagyszülők mondják, hogy mennyi pénzért vették meg első házukat, vagy mennyi volt az első keresetük. Ilyenkor általában ledöbbenünk, hogy úristen mennyire jó lenne ha most ennyiért vásárolhatnánk.

Ennek a jelenségnek az oka az infláció, amely a fizetőeszközünk folyamatos leértékelődését jelenti. Azt nem lehet kijelenteni, hogy az infláció egy negatív dolog, viszont a túl magas infláció mindenképpen. Miért takarítana meg valaki, ha a pénze egyik napról a másikra egyre kevesebbet érne? Ennek a témának járunk utána részletesebben. ⤵️

 

Mi az infláció?

Az infláció a fizetőeszközünk vásárlási erejének folyamatos a csökkenése. Hatására egy termék ára az egyik időpontban még például 10 000Ft, néhány év múlva pedig már 11 000Ft. Vagy fordítva nézve a dolgot a pénz folyamatos leértékelődésének következtében egységnyi pénzből, egyre kevesebb terméket vagy szolgáltatást vásárolhatunk.

Az infláció esetében egy széleskörű jelenségről van szó, vagyis ez a relatív leértékelődés nem 1-2 termékkel szemben jön létre, hanem egy olyan jelenség, amely hatása szinte az összes termék és szolgáltatás árába begyűrűzik. Időbeni hatása általában hosszú, vagyis nem egyik-napról a másikra, hanem folyamatosan hosszabb időtáv alatt érezteti a hatását. A legtöbb ország ezért éves szinten méri a saját pénzének inflációját, melyet %-os formában ad meg. 

A képen egy kávéval kapcsolatos példát láthattok. Vagyis azt, hogy egy csésze kávé ára hogyan emelkedett a dollárral szemben. (Vagy inkább a dollár hogyan veszített fizető erejéből, aminek hatására egy kávé ára többnek tűnik)

 

Mi az infláció oka?

A pénz inflációjának több oka van, ezek közül a kettő legnyílvánvalóbbat és legfontosabbat emelnénk ki:

1. A fizetőeszköz készletének folyamatos és sokszor hirtelen növekedése. Általában egy termék árát a kereslet-kínálat határozza meg. Ha elképzeljük azt, hogy az egyik időpillanatban a gazdaságok által termelt termékek és a szolgáltatások száma állandó, ekkor ha hirtelen megnöveljük a fizetőeszközök készletét, akkor azzal az árak emelkedését idézzük csupán elő. Vagyis nincsen “ingyen ebéd”, a “könnyű pénz nem pénz”.

   A rendelkezésre álló pénz készlet folyamatos és drasztikus növelése a pénz értékének lassú, de folyamatos csökkenését vonja magával. Beszéljünk akár állami pénznyomtatásról, vagy például a 15. században tapasztalt inflációról, amikor Európát hatalmas mennyiségű arany és ezüst árasztotta el.

2. Az infláció másik egyértelmű oka a készlethiány egy alapvetően keresett termék vagy szolgáltatás iránt, vagyis, amikor túl sok “az eszkimo, de kevés a fóka”. Ekkor sokan hajlandóak minimálisan többet is fizetni az adott áruért azért, hogy birtokolhassák. Ez pedig az adott termék árának növekedését vonja maga után, melynek hatása akár más termékek és a gazdaság többi részére is kigyűrűzhet. 

A fenti ábrán az amerikai dollár folyamatos leértékelődését, inflációját láthatjátok. Vagyis azt, hogy egy dollár vásárló ereje hogyan csökkent közel 100 év alatt -95%-al. Ugyanis a Bitcoinnal és az arannyal ellentétben a dollár, mint nemzeti pénz mennyisége nem korlátos.

 

Miért létezik egyáltalán infláció?

Egészen az első világháborúig a legtöbb modern állam az “arany standardot” alkalmazta, vagyis az arany volt az a központi fizetőeszköz, amihez a termékek és fizetőeszközök ára kötve volt. Az arany jó értékörző, mert limitált belőle a rendelkezésre álló készlet, illetve az alap készlet/kitermelés aránya is egyedülállóan magas. Így természetéből adódóan az arany éves inflációja az elmúlt évtizedek során stabilan 1,5-2% körül mozgott.

A fordulópont az volt, amikor az elhúzódó I. világháború során az államok kezdtek kifogyni a tartalékaikból. Ekkor az első legegyszerűbbnek tűnő megoldás az adók emelése lett volna, hogy ezzel próbálják meg fedezni az egekbe szökő háborús kiadásaikat. Viszont a háború során az amúgy is szenvedő lakosság extra megadóztatása biztosan sokak zsebében kinyitotta volna azt a bizonyos bicskát. Ezért egy sokkal kevésbé látványos, de ördögi megoldást választottak.

Aranystandard vége

Megszüntették az arany standardot és beindultak az állami pénzcsapok. Ezzel pedig olyan likviditást tudtak teremteni, amivel tovább tudták finanszírozni a háborús költségeket. De ki fizette ennek az árát? Természetesen ugyanúgy a lakosság, csak kevésbé látványos módon! Ugyanis azzal, hogy az államok növelték a pénzkészletet azzal gyakorlatilag elkezdték felélni a lakosság tartalékait is. Elkezdték gyakorlatilag elinflálni a lakosság megtakarításait. Innentől kezdve az infláció szabályozása jórészt a politikusok és a központi bankok kezébe került.

A nemzeti fizetőeszközöknél, mint mondjuk a dollárnál vagy forintnál nincsen a maximális készletet szabályozó korlátozás. Illetve  iszonyatosan alacsony költség mellett lehet nagy mennyiségben új  pénzt nyomtatni ezzel növelve a készletet. (Ellentétben az arannyal vagy a Bitcoinnal)

A legtöbb pénzügyi válság során a likviditás és a gazdaság pörgetése az államok legfőbb célja, hogy ezzel megelőzzék a nagyobb recessziót és a gazdaság lassulását. Ennek egyik eszköze az alapkamat csökkentése, valamint az infláció fenntartása. Vagyis mindent megtesznek azért, hogy az embereknek ne érje meg otthon tartani a pénzüket, hanem inkább azt frissen elköltve pörgessék a gazdaságot. Ugyanakkor az infláció következtében azok, akik csak tartják a pénzüket de nem fektetik be, egyre szegényebbek lesznek.

 

Mi lehet az infláció ellenszere?

Sokak szerint a jelenlegi pénzügyi válság és az infláció ellenszere az, ha minimalizáljuk a készpénz megtakarításainkat. Jelenleg talán még jobban leértékelik a nemzeti fizetőeszközöket mint korábban bármikor. A gazdagság talán egyetlen titka, hogy szabadulj meg a készpénztől és fektess olyan befektetésekbe, amik függetlenek a nemzeti pénzektől. Ezért pl. a dollár leértékelődésével az eszközárak hosszú távon folyamatosan emelkedtek és a jövőben is emelkedni fognak. Legyen szó ingatlanról, részvényről, aranyról vagy akár Bitcoinról.

Ha az előző évszázad eszközárait az arannyal szemben nézzük, akkor hatalmas inflációt tapasztalhatunk. Az előző évtizedekben például a részvények árfolyama egy nagyjából 45 fokos szögben folyamatosan emelkedett. Vagyis ezen a részvények árát a piac a dollárral szemben évről-évre magasabbra becsülte.

Rengeteg részvény emelkedése mögött sokszor már nem is a vállalat sikere áll, ugyanis a tőzsdei eszközök árfolyamának emelkedéséhez önmagában a dollár értékének a folyamatos csökkenése is elegendő. Ha a részvények árfolyamát például az arannyal szemben nézzük, akkor az elmúlt évtizedek részvény árfolyamai több helyen inkább oldalazó trendet mutatnak. Tehát sokszor a dollár értékvesztése, inflációja áll a szárnyaló tőzsdei grafikonok mögött.

Ezért ahogyan az arany, a részvények, úgy a Bitcoin is megfelelő hosszútávú befektetési forma lehet a nemzeti valutákat folyamatosan leértékelő féktelen pénznyomtatás ellen.

A többivel szemben a Bitcoinnak viszont több jelentős előnye is van:

• 21 millió darabban limitált a maximális készlete
• Magas az alapkészlet/kitermelési ráta mutatója. Vagyis az újonnan forgalomba kerülő coinok alacsony inflációt okoznak csak
• Rögzített és folyamatosan csökkenő az inflációja (Jelenleg évi 1,8%)
• A blokkfelezéseknek köszönhetően egyre nehezebb lesz hozzájutni
• Transzparens, meghamisíthatatlan, megváltoztathatatlan
• Decentralizált
• Digitális, a mai modern világra szabott

 

További ajánlott cikkeink:

1. Végzetes lehet a FED által fűtött infláció hatása Pomp szerint
2. Földbe döngölte a fiat pénzeket a hazai sztárbefektető is
3. Így védekezz a pénzügyi válság ellen egy szakértő szerint
4. Ez Ray Dalio, milliárd dolláros befektető negatív véleménye
5. 25 BILLIÓ dollár az USA adóssága, ebből baj lesz!
6. A világ kezd megőrülni, a pénzügyi rendszer a vesztébe rohan
7. Alapblog, infláció