Bitcoin Era és társai: így ismerd fel a kereskedőrobot-csalást

A Bitcoin Era, a Bitcoin Revolution, a BitQT, a Bitcoin Circuit és a Biticodes ugyanazt ígéri: egy robotot, amely helyetted kereskedik és nyereséget termel. A Zala vármegyei rendőrség 2025 januári közleménye szerint a hirdetett automatikus kriptokereskedő rendszerek nem léteznek, így befektetni sem lehet beléjük. A név elkövetésenként változik, ma a mesterséges intelligenciára hivatkozó változatok terjednek, erről az AI-vezérelt kriptocsalásokról szóló cikkünkben is írtunk.

Az MNB figyelmeztetései között a Bitcoin Era név szerint szerepel: a jegybank szerint nem jogosult engedélyhez kötött tevékenységre Magyarországon. A Bitcoin Erára a spanyol felügyelet már 2019-ben figyelmeztetett, a Bitcoin Revolutionre és a BitQT-re a brit FCA, a Biticodesra 2024-ben ugyancsak a spanyol felügyelet. A Bitcoin Circuit és a „Bitcoin AI” nevű oldalakra hatósági figyelmeztetést nem találtunk, a működésük viszont ugyanazt a mintát követi.

Aki véleményekre keres rá, gyakran olyan „tesztekbe” fut bele, amelyek működő robotnak írják le a márkát, és regisztrációs gombbal zárnak. Ezekre ne alapozz, mert a rendőrség szerint az elkövetők hamis cikkeket is közzétesznek.

A csalás minden márkanévnél ugyanazokon a lépéseken megy végig, a magyar rendőrség és a belga pénzügyi felügyelet leírásai szerint így:

1. Hirdetés a Facebookon vagy egy ismert hírportált utánzó oldalon, egy híres ember arcával, aki állítólag elárulja a titkát.
2. Rövid regisztráció névvel, e-mail-címmel és telefonszámmal, utána hamar hív egy „bróker” vagy „tanácsadó”.
3. Az első befizetés jellemzően 250 euró.
4. A felületen nyereség látszik, ezért egyre nagyobb összeget kérnek, és gyakran távoli hozzáférést adó programot, például AnyDesket telepíttetnek.
5. Kiutalás kérésekor újabb díjra, „adóra” vagy feloldásra hivatkoznak, a pénz pedig soha nem érkezik meg.

A rendőrség 2026 márciusában ismertetett esetében az áldozat 250 euróval kezdett. A kiutaláshoz előbb 1 100 dollárt, majd a „blokkolás feloldására” közel 1 millió forintot kértek tőle, kifizetés nem lett. Egy miskolci áldozat egy online kriptobefektetési hirdetés nyomán, hasonló lépéseken át több mint 36 millió forintot vesztett, erről a rendőrség 2026 júniusában számolt be.

Négy jel a rendőrség listájáról, és ha akár egy is igaz, állj meg:

• Garantált, irreális hozam: napi vagy havi fix nyereséget ígérnek, kockázat nélkül.
• Sürgetés: határidős ajánlat és egymást érő hívások.
• Kéretlen megkeresés: te csak egy űrlapot töltöttél ki, és máris hív egy tanácsadó.
• Távoli hozzáférés kérése: az MNB-n közzétett uniós tájékoztató szerint bank és pénzügyi intézmény ilyet soha nem kér.

Utalás előtt egy perc az ellenőrzés. Az MNB Intézménykeresőjében a cég nevére keresve látod, van-e engedélye, és azt is, figyelmeztetett-e rá az MNB vagy egy külföldi hatóság. A nemzetközi felügyeletek figyelmeztetéseit az IOSCO I-SCAN oldala gyűjti egy helyre, kriptoszolgáltatónál pedig az ESMA MiCA-nyilvántartása mutatja az engedélyeseket.

A hirdetési felületek is szigorítanak: a Google 2026. július 23-tól Magyarországon is ellenőrzéshez köti a pénzügyi hirdetéseket. Ha valódi kriptotőzsdét keresel, a tőzsdék oldalunkon jelöljük, melyiknek van MiCA-engedélye.

A rendőrség 2026 márciusi tanácsa szerint ezt a négy lépést tedd meg minél előbb:

1. Hívd a bankodat, mondd, hogy csalás áldozata lettél, és kérd a tranzakciók visszahívását.
2. Ments el minden bizonyítékot: üzeneteket, e-maileket, linkeket, képernyőképeket és utalási bizonylatokat.
3. Tegyél feljelentést személyesen, a 112-n vagy elektronikusan.
4. Ha távoli hozzáférést adtál, töröld a programot, futtass vírusellenőrzést, és cserélj jelszót.

Ha kártyával fizettél, kérdezz rá a visszaterhelésre, de ez az MNB szerint a kártyatársaságok szolgáltatása, nem jogszabály írja elő. Ha te magad utaltál, kicsi az esély: a bank a törvény szerint főleg a nem általad jóváhagyott terhelést köteles megtéríteni. Vitás ügyben a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatsz, a banki lépésekről a Revolut-csalásról szóló cikkünkben részletesen írtunk.

Vigyázz a második körre. Az MNB 2026 áprilisában arra figyelmeztetett, hogy korábbi áldozatokat hatóság nevében hívnak, és „adót” kérnek a pénz visszautalásáért. Az MNB-nek nincs jogköre az elvett pénz visszaszerzésére, és aki ezért díjat kér, az újabb csaló.