Blokklánc 2025-ben: Mit kell tudnia egy modern pénzügyi szakembernek?

A blokklánc technológiáról már több mint egy évtizede beszélünk, mégis a pénzügyi szakma jelentős része továbbra is bizalmatlan vele szemben. Miért ez a szkepticizmus? És vajon meddig lehet még figyelmen kívül hagyni egy olyan technológiát, amit a világ legnagyobb bankjai és pénzügyi szervezetei már aktívan használnak?

Miért bizonytalan még mindig a pénzügyi szektor?

A válasz több rétegű. Sok bankár és könyvelő egyszerűen nem látja, hogyan illeszkedne a blokklánc a meglévő rendszerekbe. Egy 2021-es iparági felmérés szerint a leggyakoribb akadályok között szerepel a szakértelem hiánya, a költségek, a szabályozási bizonytalanság, és a legfontosabb: a bizalom hiánya. 

Ez utóbbi nem meglepő. A közgazdász Nouriel Roubini például egyenesen a "világ leginkább túlértékelt technológiájának" nevezte a blokkláncot. És bár sok kritikája jogos lehetett évekkel ezelőtt, 2025-re a világ másképp néz ki.

Kételyek a szükségességgel kapcsolatban

Sok pénzügyi szakember nem látja, hogy a blokklánc egyáltalán szükséges lenne.

Ugyanez az felmérés a bizalomhiányt és a megértés hiányát jelölte meg fő okként a lassú elterjedésre. Ha nincs egyértelmű és meggyőző megtérülés (ROI), nehéz indokolni a jelenlegi rendszerek lecserélését, amelyek – valljuk be – még mindig működnek.

A legnagyobb akadály: a megértés hiánya.

Egy 2024-es tanulmány szerint a pénzügyi tanácsadók mindössze 13,7%-a beszélget ügyfeleivel kriptovalutákról, pedig az ügyfélérdeklődés nő, és 2021–2024 között engedélyezték a kriptovaluta-alapú tőzsdén kereskedett alapokat (ETF-eket).

Bár olyan szervezetek, mint az AICPA (Amerikai Minősített Könyvelők Intézete) igyekeznek megfelelőségi és auditálási keretrendszereket kidolgozni, még nincs egységes módszertan. Keretek nélkül a vezetőség gyakran kivár.

Christina Lynn, viselkedésalapú pénzügyi kutató és pénzügyi tanácsadó, 2024-ben a Journal of Financial Planning szaklapban rámutatott, hogy sok tanácsadó elfogultság, félelem és szabályozási aggodalmak miatt utasítja el a kriptót, annak ellenére, hogy egyre több befektető érdeklődik iránta.

A blokklánc helyzete 2025-ben

Sokan nem is tudják, de a szabályozási változások, a stabilcoinok térnyerése és a nagy pénzügyi szereplők részéről zajló blokklánc-infrastruktúra építés hatására a technológia mára túllépett a kísérleti szakaszon, és egyre több területen kínál valódi, gyakorlati felhasználási lehetőséget.

Az amerikai jegybank (Federal Reserve) enyhített a 2022-es álláspontján – már nem szükséges előzetes engedély a bankok számára kriptoszolgáltatások nyújtásához. Az FDIC és az OCC szintén nyitottabbá váltak: a blokkláncot ma már legitim pénzügyi technológiának tekintik.

A SEC (Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) elnöke, Paul Atkins az eddigi bizonytalan fellépések helyett világosabb, innovációbarát szabályozási keretrendszert sürget. Ebben a fordulatban meghatározó szerepet játszott Donald Trump újraválasztása is, akinek kampányában a kriptoipar támogatása kiemelt helyet kapott.

Eközben más szabályozók is léptek. Európában a MiCA-rendelet (Markets in Crypto-Assets) már teljes egészében érvényben van, szigorú 1:1 tartalékkövetelményeket ír elő, és kizárja a nem valódi fedezettel működő algoritmikus stabilcoinokat.

A stabilcoinok térhódítása

2025 áprilisának végére a stabilcoinok piaci kapitalizációja közel 240 milliárd dollárra emelkedett, ami történelmi csúcs közelében van. 

Az USA-ban a Stable Act és a Genius Act is új előírásokat vezetne be: banki szintű követelményeket írnak elő tartalékokra, visszaváltási jogokra és megfelelőségre.

Ázsiában a stabilcoinok a határokon átnyúló átutalások fő eszközeivé válnak, mert gyorsabbak és olcsóbbak. Latin-Amerikában a helyi valuták összeomlása ellen védekeznek velük – például Brazíliában a kriptotranzakciók több mint 80%-a stabilcoinban történik.

Eközben az európai piacon növekvő ütemben jelennek meg stablecoin-alapú megoldások: a Banking Circle elindította az első MiCA-kompatibilis banki euró-stabilcoint (EURI), a finn Membrane Finance pedig az EUROe nevű teljes tartalékú digitális eurót vezette be. A Société Générale EURCV tokenje már több blokkláncon is elérhető, intézményi ügyfelek számára. A Deutsche Bank vagyonkezelője, a DWS, az AllUnity nevű kezdeményezéssel készül bevezetni az első német szabályozású stabilcoint.

Eközben a Visa és a Mastercard is belépett a piacra: előbbi stabilcoin-alapú kártyaprogramot indított, míg utóbbi a Stables startup segítségével virtuális, stabilcoin-egyenlegen alapuló fizetési kártyákat tesz elérhetővé az EU-ban.

A Coinbase elengedte a PayPal-féle PYUSD tranzakciós díjait, és egyszerűsítette az USD-re váltást – ez a stabilcoinok hétköznapi használatának növelését célozza.

Blokklánc a banki műveletekben

Az olyan projektek, mint a JPMorgan Kinexys és a Citigroup engedélyezett blokklánc-platformja azt mutatják, hogy a nagy bankok aktívan fektetnek a tokenizációba, digitális eszközök elszámolásába és a globális pénzügyi infrastruktúra blokklánc-alapú fejlesztésébe.

De mégis hogyan segíti a blokklánc a bankrendszert?

A blokklánc forradalmasítja a pénzügyi szektort, különösen a bankok közötti pénzmozgást. A hagyományos rendszer lassú, költséges és bonyolult volt, de a blokklánc közvetlen tranzakcióellenőrzéssel, közvetítők kiküszöbölésével az elszámolás szinte azonnal megtörténik, jelentősen csökkentve az átfutási időt. Például a JPMorgan Kinexys platformja napi 2 milliárd dollár feletti tranzakciókat kezel valós időben.

A blokklánc segít a KYC (Tudd, ki az ügyfeled) és az AML (pénzmosás elleni) folyamatokban is, mivel biztonságosan tárolja és osztja meg az ügyféladatokat, gyorsítva az auditokat és csökkentve a megfelelési terheket. A JPMorgan Liink platformja több mint 2 milliárd bankszámlát validál.

A nemzetközi utalások, amelyek korábban napokig is eltarthattak és magas díjakkal jártak, most percek alatt, alacsonyabb költségekkel zárulnak. A Deloitte szerint a blokklánc akár 40–80%-kal csökkentheti a tranzakciós költségeket, évente 24 milliárd dollárt megtakarítva az iparágnak. A Visa VTAP platformja pedig lehetővé teszi a tokenizált betétek és stabilcoinok kibocsátását, átvitelét és égetését.

„Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) célkitűzése, hogy 2030-ra a nemzetközi utalások költsége 3% alá csökkenjen, és megszűnjenek azok az átutalási útvonalak, ahol a díjak meghaladják az 5%-ot — mindezt olyan technológiák segítségével, mint a blokklánc.

Blokklánc a gyakorlatban: Mire kell figyelnie egy banknak?

A blokklánc sikeres integrálása nem pusztán technológiai kérdés, hanem átfogó stratégiai döntés.

Először is fontos felismerni, hogy a meglévő rendszerek teljes lecserélése ritkán reális – ehelyett a blokkláncot a már működő banki infrastruktúrákhoz kell illeszteni. Ez az integráció gyakran komplex folyamat, amely alapos tervezést igényel.

Emellett kulcsfontosságú a munkatársak megfelelő képzése: a compliance, az IT és az operatív területek szakembereinek pontosan érteniük kell, hogyan működik az új technológia, hogy biztonságosan és hatékonyan tudják azt alkalmazni.

Végül, de nem utolsósorban az ügyfélélmény sem maradhat háttérben — a digitális innovációknak nemcsak a belső folyamatokat kell javítaniuk, hanem érezhető előnyt kell nyújtaniuk a felhasználók számára is, legyen szó gyorsabb utalásokról vagy átláthatóbb tranzakciókról.

Blokklánc a könyvelésben és könyvvizsgálatban

Blokklánc a könyvelésben és könyvvizsgálatban
A könyvelés és az auditálás nem a legizgalmasabb témák, de a blokklánc csendesen forradalmasítja a pénzügyi adatok kezelését, ellenőrzését és jelentését.

A blokklánc egyik legnagyobb előnye az, hogy az adatok megmásíthatatlan módon kerülnek rögzítésre – egy-egy tranzakciót csak konszenzussal lehet módosítani. Ez jelentősen csökkenti a csalások és visszaélések lehetőségét, miközben növeli a pénzügyi beszámolók megbízhatóságát.

Az auditorok számára is komoly előnyt jelent, hogy nem kell különböző rendszerekből manuálisan összevetni az adatokat. A blokklánc egy valós idejű, egységes és megbízható adatforrást biztosít, amely lényegesen gyorsabb és pontosabb ellenőrzési folyamatokat tesz lehetővé. 

A napi jelentések elkészítése is gördülékenyebbé válik, hiszen minden érintett ugyanazt a naprakész adatbázist látja, így a manuális egyeztetésekre gyakran már nincs is szükség. Ez nemcsak időt, de jelentős erőforrást is megtakarít a könyvelési és pénzügyi csapatok számára.

Nehézségek az elfogadásnál

Az egyik legnagyobb kihívás, hogy jelenleg nincs egységes, globálisan elfogadott könyvelési szabvány a blokklánc-alapú rendszerekre. Ugyan az olyan szervezetek, mint az AICPA (Amerikai Egyesült Államok hivatalos könyvvizsgálói és könyvelői szakmai szervezete) vagy az IASB (Nemzetközi Számviteli Szabványbizottság) már kiadtak iránymutatásokat a digitális eszközök kezelésére vonatkozóan, ezek még nem alkotnak átfogó, kötelező érvényű keretrendszert.

A technikai integráció sem egyszerű: sok vállalat a mai napig olyan régi, örökölt ERP- és könyvelési rendszereket használ, amelyeket csak nehézkesen – vagy nagyon költségesen – lehetne összekapcsolni a blokklánc-technológiával. Ez nemcsak fejlesztési időt, de jelentős anyagi forrást is igényelhet.

Emellett a szabályozási környezet is folyamatosan változik. A digitális eszközökre és blokklánc-tranzakciókra vonatkozó törvények, adózási előírások és megfelelőségi követelmények gyakran országonként eltérnek, és nem ritkán egyik évről a másikra módosulnak. 

Blokklánc pénzügyi vezetőknek (CFO, treasurer)

2025-re a blokklánc a pénzügyi igazgatók (CFO-k) és kincstárnokok számára már nem futurisztikus újdonság, hanem kézzelfogható eszköz, amellyel jelentősen javíthatják a riportálás, hatékonyság és kockázatkezelés színvonalát.

A technológia lehetővé teszi a valós idejű pénzügyi adatok elemzését, megbízhatóbb döntéshozatalt biztosítva. Az okosszerződések automatikusan végrehajtják a kifizetéseket és megfelelési ellenőrzéseket, ezzel csökkentve az emberi hibák számát. Emellett a tokenizáció új tőkebevonási lehetőségeket nyit meg, akár eszközök (pl. ingatlan vagy gépek) részleges értékesítésével is, ami növeli a likviditást.

Másrészt fontos tisztában lenni a kockázatokkal is.

Bár a blokklánc technológia biztonságos, nem jelent teljes védelmet minden veszéllyel szemben – ezért elengedhetetlen a hozzáférések szigorú ellenőrzése, a rendszeres auditálás, valamint az aktív hálózatfigyelés.

Ugyanígy fontos felkészülni az esetleges hálózati leállásokra vagy lassulásokra is, például „off-chain” vészforgatókönyvek kialakításával.

Végül, a jogi és megfelelőségi részlegekkel való szoros együttműködés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalat ne csak technológiai, hanem szabályozási szempontból is naprakész és versenyképes maradjon.

Blokklánc és megfelelés: bevált gyakorlatok

Ahogy a blokklánc egyre inkább a vállalati működés részévé válik, úgy nő az igény a tudatos, szabályozott keretrendszer kialakítására is. A digitális eszközök kezelése megköveteli a szigorú belső kontrollokat: elengedhetetlen a feladatkörök szétválasztása, a szerepkör-alapú hozzáférés, valamint a tranzakciók folyamatos ellenőrzése. Ezek hiányában a visszaélések és működési hibák kockázata jelentősen nő.

A legsikeresebb szereplők – mint például a svájci SEBA kriptoank, amely már 2019-ben megszerezte a banki és értékpapír-kereskedői engedélyt – már a projekt korai szakaszában kapcsolatba lépnek a szabályozó hatóságokkal. Ez a proaktív hozzáállás lehetővé teszi a gyorsabb alkalmazkodást és a szabályozott környezetben való zavartalan működést.

A megfelelőség nem egyszeri feladat, hanem folyamatos alkalmazkodás: a szabályozás gyorsan változik, így minden szinten – a junior könyvelőktől a compliance vezetőkig – szükség van rendszeres képzésekre. A naprakész tudás nemcsak biztonságot, hanem komoly versenyelőnyt is jelenthet a piacon.

Mit tehet ma egy pénzügyi szakember?

A blokklánc már nem a jövő technológiája – a pénzügy területén ma is kézzelfogható előnyöket kínál. A bankároknak érdemes kis lépésekben kezdeni: például olyan területeken, ahol gyorsan mérhető eredmény érhető el, mint a külkereskedelmi elszámolások vagy a megfelelőségi folyamatok. Ahelyett, hogy mindent házon belül építenének ki, sokat nyerhetnek, ha blokkláncra specializálódott fintech partnerekkel dolgoznak együtt.

A könyvvizsgálók és könyvelők számára fontos, hogy megértsék, miben tér el a blokklánc auditálása a hagyományos rendszerektől. Az AICPA és az IASB már adtak iránymutatásokat – ezek követése versenyelőnyt jelenthet. Már azzal is komoly értéket képviselhetnek, ha felismerik, hogy a blokklánc bevezetése növelheti az átláthatóságot és a pénzügyi adatok megbízhatóságát – és ezt bátran javasolják is a szervezeten belül.

A CFO-knak és kincstárnokoknak egy blokklánc-projekt esetén elsősorban pénzügyi szemmel kell megvizsgálniuk a lehetséges hatásokat: milyen hatással lehet a blokklánc a cash flow-ra, a mérlegre, vagy a kincstári műveletekre? Még ha a tokenizáció vagy stabilcoinok csak középtávú tervek, már most érdemes beépíteni őket a stratégiába. A legfontosabb tanács? Ne egyedül próbálkozz – tanulj másoktól, csatlakozz szakmai közösségekhez, és építkezz tudatosan.

Támogató szervezetek blokklánc-projektekhez

Ha nemzetközi szinten gondolkodunk, Európában több szervezet is támogatást nyújthat: az ESMA segít eligazodni a MiCA szabályozásban, a Crypto Valley Association Svájcban gyakorlati tapasztalatot és kapcsolatokat kínál, míg a Scorechain, Elliptic vagy a Canton Network technológiai és megfelelőségi megoldásokat biztosít pénzügyi projektekhez.

Hazai szinten elsősorban a Magyar Nemzeti Bank innovációs platformja lehet a kiindulópont, ahol blokklánc-alapú ötleteket lehet egyeztetni. A NAV is vizsgálja a technológia alkalmazását, például nyomon követés és digitális számlázás terén. Emellett a Blockchain Magyarország Egyesület és technológiai partnerek, mint az Iconicchain, gyakorlati támogatást nyújtanak a tervezéstől a megvalósításig.