Mi az a Ponzi-séma, és hogyan ismered fel a kriptós változatát?

Az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) leírása szerint a szervezők jellemzően magas hozamot ígérnek, szinte kockázat nélkül, a befizetett pénzt viszont sokszor egyáltalán nem fektetik be. Egy részét a korábbi befizetők kifizetésére fordítják, a többit megtartják. Kívülről ezért működő befektetésnek látszik, amíg elég új pénz érkezik.

A nevét Charles Ponziról kapta, aki 1919 végén 45 nap alatt 50 százalékos hozamot ígért. A látszatüzlet a nemzetközi postai válaszdíjszelvények árkülönbözete volt, a kifizetések viszont az új befizetésekből mentek. 1920 nyarán egy bostoni lap leleplező cikksorozata után a rendszer összeomlott, Ponzi börtönbe került.

Miért omlik össze mindig? Mert valódi bevétel nincs mögötte, ezért folyamatosan friss pénz kell. Amint lassul az új befizetők érkezése, vagy sokan egyszerre akarnak kivenni, a pénztár kiürül.

A Bitcoin nem Ponzi-séma. Nincs szervezője vagy kibocsátója, nincs mögötte hozamígéret, és nincs központi pénztár, amelyből a régieket az újak pénzéből fizetnék. Aki elad, a piacon ad el egy vevőnek. 2024 januárja óta az amerikai tőzsdéken a Bitcoinra épülő, szabályozott alapok is kereskednek. A csalók viszont szívesen használják a legújabb technológia nevét csalinak, erre a SEC már 2013-ban figyelmeztetett.

A két csalás rokon, de máshonnan jön a pénz. A Ponzi-sémában a befizető jellemzően passzív, nem kell senkit hoznia, a „hozamot” a szervező fizeti a későbbi befizetők pénzéből. A piramisjátékban a résztvevő akkor keres, ha új tagokat léptet be, és a pénz a toborzottaktól folyik felfelé. Valódi termék egyikben sincs, vagy csak névleges.

A matematika mindkettőt összeomlásra ítéli. A SEC példájában, ha mindenkinek hat új embert kell hoznia, 11 szint után több résztvevő kellene, mint ahányan az Egyesült Államokban élnek. A kriptós csalások ráadásul gyakran a kettőt ötvözik. A hozamot a szervező fizeti, a toborzásért pedig külön jutalék jár.

Magyarországon a piramisjáték szervezése bűntett. A Btk. 412. §-a három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A fogyasztóvédelmi törvény (Fttv.) melléklete minden körülmények között tisztességtelennek tartja azt az eladásösztönző rendszert, amelyben a juttatás elsősorban új tagok beléptetéséből jön, és nem a termék eladásából. Ez a határ a legális hálózati értékesítés (MLM) és a piramis között.

Az egyik legismertebb kriptós eset a OneCoin. Ruja Ignatova és Sebastian Greenwood 2014-ben indította, „Bitcoin-gyilkosként” hirdették, de nyilvános, ellenőrizhető blokklánca nem volt.

Az amerikai ügyészség szerint a hálózati értékesítésre épülő csalásba több mint 3,5 millió károsult több mint 4 milliárd dollárt fizetett be. Greenwoodot 2023-ban 20 évre ítélték. Ignatova 2017 óta eltűnt, az FBI keresi. A története dokumentumfilmbe is került.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016-ban piramisjátékhoz hasonló konstrukciónak nevezte, 2017-ben pedig a rendőrséggel, az ügyészséggel és a NAV-val közösen tárgyalt a fellépésről.

A BitConnect egy kereskedőrobotra hivatkozott. A SEC keresetlevele szerint havi akár 40 százalékos hozamot hirdetett kockázat nélkül, a weboldalon mutatott, kitalált hozam pedig átlagosan napi 1 százalék volt, ami évesítve kb. 3700 százalék. Az amerikai igazságügyi minisztérium vádirata szerint Ponzi-sémaként működött, és kb. 2,4 milliárd dollárt szedett be.

Itthon is volt hasonló mintázatú ügy. A rendőrség 2023-ban egy budapesti cég vezetői ellen nyomozott csalás miatt. Kereskedőrobotot ígértek, amellyel szerintük minden napot nyereséggel zártak, és 14 sértett több mint 66 millió forintot fizetett be. A hasonló kereskedőrobotos oldalak felismeréséről külön írtunk.

Az egyik leggyakoribb intő jel a túl szép és túl egyenletes hozam. Egy valódi befektetés hozama a piaccal mozog, néha negatív is. A SEC listáján a garantált és a túl egyenletes hozam is a Ponzi-séma jelei között szerepel. A többi gyanús jel:

• jutalék jár azért, ha másokat beléptetsz,
• a kivét akadozik, vagy több hozamot ígérnek, ha bent hagyod a pénzt,
• a stratégia titkos vagy homályos (robot, bányászat, arbitrázs),
• a szolgáltató nem szerepel az uniós engedélyesek listáján.

2026. július 1. óta az EU-ban csak uniós engedéllyel (MiCA) lehet kriptoszolgáltatást nyújtani, ezért a cégnevet érdemes az uniós értékpapír-piaci hatóság (ESMA) listáján és az MNB figyelmeztetései között is megnézni. Az engedély ellenőrzésének lépéseit és a tíz árulkodó jelet külön cikkekben szedtük össze.

Ha már befizettél, ebben a sorrendben lépj:

1. Ne fizess be többet, és ne hozz be új embert.
2. Mentsd az utalási bizonylatokat, a tárcacímeket, a képernyőképeket és az üzeneteket.
3. Értesítsd a bankodat vagy a kriptoszolgáltatót, és tegyél minél előbb feljelentést a rendőrségen.
4. Jelezd az MNB-nek is, az ügyfélszolgálat ingyenes száma +36 80 203 776.

Vigyázz a visszaszerzőkkel. A károsultakat gyakran újabb csalók keresik meg, akik díj ellenében ígérik a pénz visszaszerzését, és sokszor hatóságnak adják ki magukat. Az uniós és az amerikai felügyeletek szerint hatóság nem kér díjat a visszatérítésért.