Logo
Cryptofalka
Kezdőknek
Árfolyamok
Tagságok
Tőzsdék
Shop

A weboldalunk sütiket használ 🍪

Az Ön adatainak védelme fontos a számunkra! Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a felhasználói élmény fokozása, a webhelyhasználat megértése és marketing tevékenységeink támogatása érdekében sütiket alkalmazhat. További információ erről az Adatvédelmi Tájékoztatóban.
A Bank of England 40 milliárd fontos stablecoin-plafont vezet be

A Bank of England 40 milliárd fontos stablecoin-plafont vezet be

A brit jegybank a stablecoin tartalékainak 70 százalékát állampapírban engedné tartani, miközben 2027-re készül az új szabálykönyv.

Röviden:

  • A BoE hétfőn szabálytervezetet közölt a fizetések során széles körben használt stablecoinokra.
  • A 40 milliárd fontos plafon mellett a tartalékok 70 százaléka állampapír lehet.
  • A 2025. novemberi terv 20 000 fontos lakossági és 10 millió fontos céges limitet írt volna elő.
  • A BoE 2026 végéig véglegesítené a szabálykönyvet, a többi stablecoin az FCA felügyelete alatt marad.

A Bank of England a rendszerszintű stablecoinokat külön kezelné

A Bank of England stablecoinokra vonatkozó terve a fizetésekben széles körben használt, fonttal fedezett tokeneket emeli ki a kriptós tömegből. A jegybank rendszerszintűnek azt a stablecoint tekinti, amely már akkora szerepet kaphat a fizetésekben, hogy a brit pénzügyi stabilitásra is hatással lehet.

A besorolásról nem maga a kibocsátó döntene: a brit pénzügyminisztérium, vagyis a HM Treasury határozná meg, mely stablecoin kerül a rendszerszintű szabályozás alá.

Ez a különválasztás fontos: a főként kriptokereskedésben használt, nem rendszerszintű stablecoinok továbbra is a Financial Conduct Authority felügyelete alatt maradnának, nem a jegybanki keretrendszerben.

A 70 százalékos állampapírarány mellett jön a kibocsátási plafon

A tartalékokra vonatkozó lazítás a kibocsátók üzleti modelljét érinti közvetlenül. A Bank of England a korábbi 60 százalék helyett már legfeljebb 70 százaléknyi kamatozó állampapírt engedne a rendszerszintű stablecoinok tartalékai között.

Ezzel párhuzamosan megjelenik egy átmeneti kibocsátási korlát is: egy stablecoin legfeljebb 40 milliárd fontnyi, vagyis 52,8 milliárd dollárnyi értékig nőhetne a tervezet alapján. A jegybank ezt védőkorlátnak nevezi, amelyet rendszeresen felülvizsgálna, majd eltávolítana, ha a hitelezési kockázatok kezelhetővé válnak.

Katie Harries, a Coinbase európai szabályozási vezetője szerint ezzel az Egyesült Királyság lenne az egyetlen ország, amely saját devizájú stablecoinokra kibocsátási plafont alkalmaz.

Az iparági visszajelzések után eltűnnek a felhasználói limitek

A mostani megoldás az iparági egyeztetés után váltotta le a felhasználónkénti tartási limiteket. A 2025. novemberi konzultáció még személyenként 20 000 fontos, vállalkozásonként pedig 10 millió fontos korlátot javasolt egy-egy stablecoinra.

A Bank of England akkor azzal érvelt, hogy a limitek csökkentenék a bankbetétek nagyarányú kiáramlásának kockázatát. Egy ilyen mozgás a jegybank értelmezésében szűkíthetné a háztartásoknak és vállalkozásoknak elérhető hiteleket.

A piaci szereplők viszont arra figyelmeztettek, hogy a felhasználói korlátok rontanák a stablecoinok használhatóságát, és működési problémákat okoznának a kibocsátóknak. Sarah Breeden jegybanki alelnök májusban már jelezte, hogy a Bank of England újragondolja a tartási limiteket és a tartalékszabályokat.

A 2027-es szabálykönyv adhat mozgásteret a fontalapú stablecoinoknak

A szabálykönyv véglegesítését a Bank of England 2026 végéig célozza, hogy a külön stablecoin-keretrendszer 2027-ben elindulhasson. Ez a menetrend már nemcsak kriptós kérdés: a fontalapú digitális fizetési eszközök szerepét is kijelölheti a brit pénzügyi infrastruktúrában.

Mark Fairless, a ClearBank vezérigazgatója szerint a jegybank egy összetett és korlátozó modell felől arányosabb keret felé mozdult el. A kritikus pont szerinte továbbra is az, hogy a tartalékeszközökre vonatkozó elvárások ne fojtsák meg a fenntartható üzleti modelleket.

Fairless úgy fogalmazott, hogy a végcél egy „valóban kockázatalapú keretrendszer” lenne. A kérdés az, hogy a 2027-es rendszer mennyi teret hagy a fontalapú stablecoinoknak, miközben a jegybank a bankrendszer hitelezési szerepét is védené.

Hogyan értelmezzük ezt a hírt?

Mi úgy látjuk, a Bank of England mostani terve alapvetően jó irány: a felhasználónkénti limitek elengedése sokkal életszerűbb megoldás, mint egy olyan rendszer, amely már a használat pillanatában korlátozza a stablecoinok gyakorlati értelmét. A 40 milliárd fontos plafon továbbra is fék, de legalább nem a lakossági és céges felhasználókat bünteti, hanem a rendszerszintű kockázatot próbálja a kibocsátói oldalon kezelni.

A brit modell tanulsága magyar szemmel is fontos: a stablecoinok akkor tudnak valódi fizetési infrastruktúrává válni, ha a szabályozás nemcsak tilt, hanem használható kereteket ad. A kérdés persze az, meddig marad „átmeneti” a plafon, mert egy túl sokáig fenntartott korlát könnyen visszafoghatja a fontalapú stablecoinok versenyképességét. Ettől még a mostani irányváltás pozitív jelzés: a jegybank meghallotta az iparági kritikákat, és közelebb lépett egy működőképesebb stablecoin-szabályozáshoz.

Mit érdemes még tudni?

Mit jelent a rendszerszintű stablecoin?

A rendszerszintű stablecoin olyan digitális fizetési token, amelyet olyan széles körben használnak, hogy működése már a pénzügyi stabilitásra is hatással lehet. Ilyenkor a szabályozó szigorúbb elvárásokat írhat elő a kibocsátóra, a tartalékokra és a működésre.

Mi az a stablecoin kibocsátási plafon?

A kibocsátási plafon azt jelenti, hogy egy stablecoinból legfeljebb meghatározott összértékű mennyiség lehet forgalomban. A cél általában az, hogy a szabályozó korlátozza a túl gyors növekedésből vagy a bankrendszerből történő nagy pénzmozgásokból fakadó kockázatokat.

Miért fontos, hogy egy stablecoin tartalékai milyen eszközökben vannak?

A stablecoin értékét az adja, hogy a kibocsátó megfelelő tartalékot tart mögötte, például készpénzben, bankbetétben vagy állampapírban. Minél likvidebbek és biztonságosabbak ezek az eszközök, annál nagyobb az esélye, hogy a felhasználók szükség esetén vissza tudják váltani a tokent.

Mi a különbség a Bank of England és az FCA szerepe között?

A Bank of England a brit pénzügyi stabilitásért és a fizetési rendszerek biztonságáért felelős jegybank, ezért a rendszerszintű stablecoinoknál kapna szerepet. Az FCA, vagyis a Financial Conduct Authority a pénzügyi szolgáltatók és piacok felügyeletét látja el, így a kevésbé rendszerszintű kriptós stablecoinok nála maradnának.

Kapcsolódó hírek

Hogy mi is az a Cryptofalka Kereskedő Közösség?

Elemzések a jövő pénzéről a Bitcoinról és a többi kriptovalutáról! Havi oktatások, élő streamek, tippek, hírek, közösség! Ha szeretnél hatékonyan bekapcsolódni a digitális valuták világába vagy ha már ismerős a szakma de szeretnéd elmélyíteni a tudásodat és profitálni a digitális pénz forradalmából, akkor nálunk a helyed! Hiszen a Platformról minden információt, tippet és oktatást egy forrásból érhetsz el, méghozzá a szakma legjobbjaitól 2018-óta!

Válassz tagságaink közül

Bitcoin és kriptovaluta árfolyamok

Bitcoin BTC 1.85% $65,185.05
Ethereum ETH 2.48% $1,764.07
BNB BNB 2.08% $599.68
XRP XRP 1.09% $1.16
Solana SOL 0.72% $74.3
Dogecoin DOGE 1.40% $0.08447
Cardano ADA 0.15% $0.1617
Litecoin LTC 0.84% $45.44
További árfolyamok
A CryptoFalka által szolgáltatott információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik, a megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a CryptoFalka nem vállalkozik. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!