A Bank of England 40 milliárd fontos stablecoin-plafont vezet be
A brit jegybank a stablecoin tartalékainak 70 százalékát állampapírban engedné tartani, miközben 2027-re készül az új szabálykönyv.
Röviden:
- A BoE hétfőn szabálytervezetet közölt a fizetések során széles körben használt stablecoinokra.
- A 40 milliárd fontos plafon mellett a tartalékok 70 százaléka állampapír lehet.
- A 2025. novemberi terv 20 000 fontos lakossági és 10 millió fontos céges limitet írt volna elő.
- A BoE 2026 végéig véglegesítené a szabálykönyvet, a többi stablecoin az FCA felügyelete alatt marad.
A Bank of England a rendszerszintű stablecoinokat külön kezelné
A Bank of England stablecoinokra vonatkozó terve a fizetésekben széles körben használt, fonttal fedezett tokeneket emeli ki a kriptós tömegből. A jegybank rendszerszintűnek azt a stablecoint tekinti, amely már akkora szerepet kaphat a fizetésekben, hogy a brit pénzügyi stabilitásra is hatással lehet.
A besorolásról nem maga a kibocsátó döntene: a brit pénzügyminisztérium, vagyis a HM Treasury határozná meg, mely stablecoin kerül a rendszerszintű szabályozás alá.
Ez a különválasztás fontos: a főként kriptokereskedésben használt, nem rendszerszintű stablecoinok továbbra is a Financial Conduct Authority felügyelete alatt maradnának, nem a jegybanki keretrendszerben.
A 70 százalékos állampapírarány mellett jön a kibocsátási plafon
A tartalékokra vonatkozó lazítás a kibocsátók üzleti modelljét érinti közvetlenül. A Bank of England a korábbi 60 százalék helyett már legfeljebb 70 százaléknyi kamatozó állampapírt engedne a rendszerszintű stablecoinok tartalékai között.
Ezzel párhuzamosan megjelenik egy átmeneti kibocsátási korlát is: egy stablecoin legfeljebb 40 milliárd fontnyi, vagyis 52,8 milliárd dollárnyi értékig nőhetne a tervezet alapján. A jegybank ezt védőkorlátnak nevezi, amelyet rendszeresen felülvizsgálna, majd eltávolítana, ha a hitelezési kockázatok kezelhetővé válnak.
Katie Harries, a Coinbase európai szabályozási vezetője szerint ezzel az Egyesült Királyság lenne az egyetlen ország, amely saját devizájú stablecoinokra kibocsátási plafont alkalmaz.
Az iparági visszajelzések után eltűnnek a felhasználói limitek
A mostani megoldás az iparági egyeztetés után váltotta le a felhasználónkénti tartási limiteket. A 2025. novemberi konzultáció még személyenként 20 000 fontos, vállalkozásonként pedig 10 millió fontos korlátot javasolt egy-egy stablecoinra.
A Bank of England akkor azzal érvelt, hogy a limitek csökkentenék a bankbetétek nagyarányú kiáramlásának kockázatát. Egy ilyen mozgás a jegybank értelmezésében szűkíthetné a háztartásoknak és vállalkozásoknak elérhető hiteleket.
A piaci szereplők viszont arra figyelmeztettek, hogy a felhasználói korlátok rontanák a stablecoinok használhatóságát, és működési problémákat okoznának a kibocsátóknak. Sarah Breeden jegybanki alelnök májusban már jelezte, hogy a Bank of England újragondolja a tartási limiteket és a tartalékszabályokat.
A 2027-es szabálykönyv adhat mozgásteret a fontalapú stablecoinoknak
A szabálykönyv véglegesítését a Bank of England 2026 végéig célozza, hogy a külön stablecoin-keretrendszer 2027-ben elindulhasson. Ez a menetrend már nemcsak kriptós kérdés: a fontalapú digitális fizetési eszközök szerepét is kijelölheti a brit pénzügyi infrastruktúrában.
Mark Fairless, a ClearBank vezérigazgatója szerint a jegybank egy összetett és korlátozó modell felől arányosabb keret felé mozdult el. A kritikus pont szerinte továbbra is az, hogy a tartalékeszközökre vonatkozó elvárások ne fojtsák meg a fenntartható üzleti modelleket.
Fairless úgy fogalmazott, hogy a végcél egy „valóban kockázatalapú keretrendszer” lenne. A kérdés az, hogy a 2027-es rendszer mennyi teret hagy a fontalapú stablecoinoknak, miközben a jegybank a bankrendszer hitelezési szerepét is védené.
Hogyan értelmezzük ezt a hírt?
Mi úgy látjuk, a Bank of England mostani terve alapvetően jó irány: a felhasználónkénti limitek elengedése sokkal életszerűbb megoldás, mint egy olyan rendszer, amely már a használat pillanatában korlátozza a stablecoinok gyakorlati értelmét. A 40 milliárd fontos plafon továbbra is fék, de legalább nem a lakossági és céges felhasználókat bünteti, hanem a rendszerszintű kockázatot próbálja a kibocsátói oldalon kezelni.
A brit modell tanulsága magyar szemmel is fontos: a stablecoinok akkor tudnak valódi fizetési infrastruktúrává válni, ha a szabályozás nemcsak tilt, hanem használható kereteket ad. A kérdés persze az, meddig marad „átmeneti” a plafon, mert egy túl sokáig fenntartott korlát könnyen visszafoghatja a fontalapú stablecoinok versenyképességét. Ettől még a mostani irányváltás pozitív jelzés: a jegybank meghallotta az iparági kritikákat, és közelebb lépett egy működőképesebb stablecoin-szabályozáshoz.
Mit érdemes még tudni?
Mit jelent a rendszerszintű stablecoin?
A rendszerszintű stablecoin olyan digitális fizetési token, amelyet olyan széles körben használnak, hogy működése már a pénzügyi stabilitásra is hatással lehet. Ilyenkor a szabályozó szigorúbb elvárásokat írhat elő a kibocsátóra, a tartalékokra és a működésre.
Mi az a stablecoin kibocsátási plafon?
A kibocsátási plafon azt jelenti, hogy egy stablecoinból legfeljebb meghatározott összértékű mennyiség lehet forgalomban. A cél általában az, hogy a szabályozó korlátozza a túl gyors növekedésből vagy a bankrendszerből történő nagy pénzmozgásokból fakadó kockázatokat.
Miért fontos, hogy egy stablecoin tartalékai milyen eszközökben vannak?
A stablecoin értékét az adja, hogy a kibocsátó megfelelő tartalékot tart mögötte, például készpénzben, bankbetétben vagy állampapírban. Minél likvidebbek és biztonságosabbak ezek az eszközök, annál nagyobb az esélye, hogy a felhasználók szükség esetén vissza tudják váltani a tokent.
Mi a különbség a Bank of England és az FCA szerepe között?
A Bank of England a brit pénzügyi stabilitásért és a fizetési rendszerek biztonságáért felelős jegybank, ezért a rendszerszintű stablecoinoknál kapna szerepet. Az FCA, vagyis a Financial Conduct Authority a pénzügyi szolgáltatók és piacok felügyeletét látja el, így a kevésbé rendszerszintű kriptós stablecoinok nála maradnának.
Kapcsolódó hírek
Blokklánc
Egy végtelen mint buggal 4,7 millió dollárnyi Axelar-wrapped tokent loptak el a Secret Network hídján, észrevétlenül. Mutatjuk, hogyan.
Altcoin
A Morgan Stanley 0,14%-os díjjal és staking hozammal száll be az Ethereum és Solana ETF-versenybe, komoly nyomást helyezve a riválisokra.
Bitcoin
A Bitcoin-hálózat aktivitása történelmi csúcs közelébe került, miközben a kis értékű tranzakciók aránya meredeken nő.
Kereskedés
A Bitget elemzése szerint a Fed óvatos üzenetei átrendezik a kockázati piacot, nyomás alá kerül a Bitcoin, miközben erősödik a dollár.







