Monolitikus vagy moduláris? A layerek nagy harca

A blockchain jövője: központi lánc, moduláris ökoszisztéma vagy app chain? A a Vienna Blockchain Week 2026 szakértői elemezték a versenyt. 

Ki nyeri a layerek harcát?

A Vienna Blockchain Week 2026 egyik legérdekesebb panelbeszélgetése pontosan ezt a kérdést járta körül. A szakértők nemcsak technológiai oldalról elemezték a Layer1–Layer2–App Chain versenyt, hanem arról is beszéltek, milyen kihívásokkal néz szembe a blockchain-iparág 2026-ban: fragmentáció, interoperabilitás, likviditási szigetek, intézményi adoptáció és a valódi felhasználói igények hiánya.

A panelt Sven Wagenknecht, a BTC-ECHO társalapítója moderálta. A beszélgetésben részt vett Igor Hadziahmetovic, aki befektetési és Web3 infrastruktúra oldalról elemezte a Layer1 és Layer2 ökoszisztémákat, valamint Zoltan Fazekas, a Zilliqa CTO-ja, aki a Rialo projekten keresztül a moduláris blockchain architektúrák technológiai kihívásairól beszélt.

A gyakorlati infrastruktúra és staking oldalát Clemens Scarpatetti képviselte a Solva Blockchain Solutions részéről, míg a szabályozási és intézményi perspektívát Marina Markezic, a European Ethereum Institute vezetője hozta be a beszélgetésbe.

Mi számít Layer1-nek, Layer2-nek és App Chainnek?

Egy klasszikus Layer1 blockchain saját konszenzussal, végrehajtási réteggel és settlement mechanizmussal rendelkezik, valamint maga biztosítja az adatok elérhetőségét is. Ide tartoznak például az olyan önálló hálózatok, mint az Bitcoin vagy az Ethereum.

A Layer2 rendszerek ezzel szemben bizonyos funkciókat az alaprétegre bíznak. Jellemzően az Ethereum biztonságát és settlement rétegét használják, miközben saját skálázási vagy végrehajtási megoldásokat építenek fölé. A moduláris architektúrák egyik legnagyobb előnye a rugalmasabb skálázás, ugyanakkor ez sok esetben fragmentációhoz és gyengébb felhasználói élményhez vezethet.

Az app chain modellek teljesen más filozófiát követnek. Ezek nem általános célú hálózatok, hanem egyetlen konkrét alkalmazásra optimalizált blockchain infrastruktúrák. Ahogy a panel egyik résztvevője fogalmazott:

Az application-specific blockchain pontosan arra az alkalmazásra van felépítve, amit kiszolgál.

Monolitikus láncok vs moduláris rendszerek

A monolitikus láncok — például a Solana — egyik legnagyobb előnye a felhasználói élmény és a natív composability. Egyetlen láncon belül gyorsabb a kommunikáció az alkalmazások között, a tranzakciók atomikusak, és a különböző protokollok közvetlenül tudnak együttműködni egymással.

Egyik legjobb példaként egy komplex DeFi tranzakció, ami akár flash loant is felvehet, több swapot végrehajthat különböző protokollokon keresztül, majd továbbíthatja az asseteket — mindezt egyetlen tranzakción belül.

Ha a folyamat bármelyik része hibázik, az egész tranzakció automatikusan visszagörög. Ez a fajta natív együttműködés a blockchain világ egyik legerősebb technológiai előnye volt az elmúlt években.

A moduláris Layer2 ökoszisztémák térnyerésével ez a composability jelentősen sérült. A mai Ethereum Layer2 világban komoly problémát jelent a fragmentáció, a lassú bridge infrastruktúra, a szétszakadt likviditás és az aszinkron cross-chain kommunikáció. Zoltan Fazekas ezt a problémát úgy fogalmazta meg:

A blockchain hálózatok közötti együttműködés mára gyakorlatilag szétesett.

Az Ethereum skálázott, de ennek ára van

Az Ethereum Layer2-központú stratégiája valóban hatalmas skálázási előrelépést hozott az elmúlt években, ugyanakkor komoly kompromisszumokkal járt együtt. Bár a rollupok és moduláris megoldások jelentősen növelték a rendelkezésre álló block space mennyiségét, közben az ökoszisztéma egyre töredezettebbé vált.

A likviditás különálló „szigetekre” bomlik szét a különböző Layer2 hálózatok között. A cross-chain kommunikáció sok esetben lassú és nehézkes, a bridge-ek használata pedig továbbra is kockázatos és rossz felhasználói élményt eredményez. Bizonyos szempontból a blockchain felhasználói élmény ma bonyolultabb, mint évekkel ezelőtt volt egyetlen Layer1 láncon belül.

Zoltan Fazekas szerint a korábban természetes blockchain-összekapcsolhatóság mára gyakorlatilag szétesett, és a jelenlegi interoperabilitási megoldások még csak átmeneti javításnak tekinthetők.

A következő évek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy a különálló blockchain hálózatok közötti kommunikáció és együttműködés sokkal egyszerűbbé váljon. Ennek egyik iránya az úgynevezett chain abstraction, amelynek célja, hogy a felhasználónak ne kelljen különböző chain-ekkel, bridge-ekkel vagy wallet váltásokkal foglalkoznia. Ideális esetben a háttérben zajló technikai folyamatok láthatatlanná válnának, és az egész ökoszisztéma egyetlen egységes rendszernek érződne.

Szintén fontos fejlesztési terület a cross-chain messaging és a shared sequencing, amelyek lehetővé tennék, hogy a különböző blockchain-ek gyorsabban és biztonságosabban kommunikáljanak egymással. A cél az, hogy az alkalmazások ne elszigetelt „szigetekként” működjenek, hanem valós időben tudjanak adatot és likviditást megosztani egymással.

A fragmentáció lett az iparág legnagyobb problémája

A blockchain ökoszisztéma egyik legnagyobb problémája ma már nem a skálázás, hanem a fragmentáció. A különböző Layer1, Layer2 és app chain hálózatok egyre inkább elszigetelt rendszerekként működnek, amelyek között a kommunikáció és a tőkeáramlás továbbra is nehézkes.

Igor Hadziahmetovic ezt úgy fogalmazta meg:

Minden chain egy külön izolált gazdasági rendszer.

Bár ma már számos bridge és cross-chain megoldás létezik, a gyakorlatban a likviditás továbbra is szétszakad a különböző ökoszisztémák között. A felhasználóknak gyakran több walletet, különböző chain-eket és bonyolult bridge folyamatokat kell kezelniük, ami jelentősen rontja a felhasználói élményt. Emellett a tőke mozgása sem olyan gyors és egyszerű, mint egy egységes rendszeren belül lenne.

A következő évek egyik legfontosabb célja a valóban trustless interoperabilitás megteremtése lehet. Ez olyan blockchain infrastruktúrát jelentene, ahol a különböző hálózatok közötti kommunikációhoz és asset mozgatáshoz nincs szükség központi szereplőkre vagy kockázatos köztes megoldásokra, miközben a felhasználói élmény is jóval egyszerűbbé válik.

Az app chain modellek felemelkedése

Az alkalmazás-specifikus blockchain modellek egyik legsikeresebb jelenlegi példája a Hyperliquid. A Hyperliquid nem próbál „következő Ethereumként” működni, és nem akar általános célú blockchain infrastruktúrává válni. Ehelyett egyetlen dologra fókuszál: a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb trading élmény biztosítására.

Ez a fókusz adja az app chain modellek egyik legnagyobb erejét. Míg sok Layer1 hálózat egyszerre próbál minden problémára megoldást nyújtani, addig az application-specific chain-ek egy konkrét felhasználási esetre optimalizálják a teljes infrastruktúrát — legyen szó tradingről, gamingről vagy más speciális use case-ről.

 A product-market fit fontosabb, mint maga az architektúra.

A felhasználók többségét valójában nem érdekli, milyen consensus mechanizmus fut a háttérben, milyen virtuális gépet használ egy blockchain vagy mennyire decentralizált egy sequencer infrastruktúra. A végfelhasználó számára sokkal fontosabb, hogy az alkalmazás gyorsan, stabilan és egyszerűen működjön.

A következő években várhatóan egyre több olyan blockchain projekt jelenik majd meg, amely nem általános célú ökoszisztémát próbál építeni, hanem egyetlen konkrét problémára optimalizált infrastruktúrát fejleszt.

Egyetlen globális blockchain?

A szakértők többsége nem hisz abban, hogy a jövőben egyetlen blockchain szolgálná ki a teljes globális pénzügyi rendszert. Bár technológiailag egyre erősebb infrastruktúrák épülnek, a résztvevők szerint a pénzügyi világ eleve túl összetett és túl fragmentált ahhoz, hogy mindent egyetlen láncra lehessen építeni.

Egy másik erős indok az egyetlen központi settlement layer ellen a túl nagy rendszerszintű kockázat. Egy komoly technikai hiba vagy hálózati probléma az egész pénzügyi infrastruktúrát veszélybe sodorhatná.

Emiatt sokkal valószínűbb, hogy a jövő inkább különböző interoperábilis blockchain hálózatok együttélésére épül majd.

A jövőben egyre fontosabb szerepet kaphatnak a publikus és privát chain-ek kombinációi, a tokenizált pénzügyi rendszerek, valamint az intézményi consortium blockchain hálózatok. 

A cél nem feltétlenül egyetlen globális chain létrehozása, hanem olyan infrastruktúra kiépítése, ahol a különböző rendszerek biztonságosan és hatékonyan tudnak együttműködni egymással.

Az intézmények más szemmel nézik a blockchain világot

A panel során Marina Markezic arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyi intézmények és szabályozók teljesen más szempontok alapján választanak blockchain infrastruktúrát, mint a crypto közösség vagy a retail felhasználók.

Számukra nem elsősorban az számít, melyik chain a „legdecentralizáltabb” vagy melyik ökoszisztéma körül van a legnagyobb hype, hanem az, hogy a rendszer mennyire stabil, szabályozható és hosszú távon is biztonságosan működtethető.

Kiemelte, hogy különösen a tokenizációs projektek, a CBDC kezdeményezések és a banki blockchain infrastruktúrák esetében kulcsszerepet játszik a governance modell, a compliance kezelése, valamint az, hogy mennyire kontrollálható és auditálható egy adott hálózat.

Az intézményi adoptáció következő hullámát valószínűleg nem az ideológiai decentralizáció, hanem a megbízható és szabályozható infrastruktúra fogja meghatározni.

Nincs egyetlen nyertes

A blockchain infrastruktúrák versenyének valószínűleg nem lesz egyetlen győztese. A szakértők szerint a jövő nem arról szól majd, hogy egyetlen Layer1 hálózat uralja az egész piacot, hanem sokkal inkább különböző blockchain modellek együttéléséről.

Hosszú távon sokkal valószínűbb egy multi-chain világ kialakulása, ahol interoperábilis hálózatok, alkalmazás-specifikus app chain-ek, Layer2 rendszerek és különböző specializált infrastruktúrák egymás mellett léteznek és együtt működnek.

Az iparág fókusza lassan elmozdul a technológiai versenyről a valódi felhasználási esetek irányába. A kérdés már nem feltétlenül az:

Melyik chain a legjobb?

Hanem inkább:

Melyik alkalmazás old meg valódi problémát?