Per indulhat az ASX volt vezetői ellen a bukott blokkláncprojekt miatt

Az ASX részvényese bírósági engedélyt kér, hogy a tőzsde nevében perelje a volt vezetőket a 14,4 millió dolláros bírságot hozó blokkláncprojekt miatt.

Röviden:

• Az ASX részvényese a tőzsde nevében kérné számon a korábbi vezetőket a technológiai kudarcért.
• A 2016-ban indult, blokkláncra épülő CHESS-csereprogramot 2023 májusában végleg feladták.
• Az ASX 2026 júniusában elismerte a félrevezető tájékoztatást, majd 14,4 millió dolláros bírságot kapott.
• A Szövetségi Bíróság még nem engedélyezte a keresetet, és az érintett volt tisztségviselőket sem nevezték meg.

A részvényes bírósági engedéllyel kérné számon a korábbi döntéshozókat

A Rosherville Pty Ltd az ASX blokkláncprojekt felügyeletéhez kapcsolódó állítólagos kötelezettségszegések miatt indítana eljárást a tőzsde korábbi tisztségviselői és igazgatói ellen. A részvényes szerdán értesítette erről az Australian Securities Exchange-et.

A tervezett eljáráshoz előbb a Szövetségi Bíróság engedélye kell. A Rosherville az ausztrál társasági törvény 236. és 237. szakasza alapján nyújtana be úgynevezett származékos keresetet, vagyis jóváhagyás esetén nem saját nevében, hanem az ASX képviseletében perelne. Magával a tőzsdével szemben nem fogalmazott meg vádat.

Többszöri halasztás után bukott el az ASX blokkláncprojekt

Az ASX 2016-ban kezdte vizsgálni a Clearing House Electronic Subregister System, röviden CHESS elszámolási és kiegyenlítési rendszerének lecserélését. Végül a New York-i Digital Asset közreműködésével fejlesztett, megosztott főkönyvi technológián alapuló megoldást választotta.

Az ASX 2017 decemberében még arra számított, hogy az első értéktőzsde lehet, amely alapvető szolgáltatásaihoz blokkláncot használ. Az indulást azonban többször elhalasztották.

Az ASX 2022 novemberében felfüggesztette a programot, miután az Accenture felülvizsgálata súlyos tervezési problémákat talált, és kétségessé vált, hogy a rendszer teljesítheti-e a tőzsde követelményeit. A blokkláncra épülő CHESS-csereprogramot 2023 májusában végleg feladták, és hagyományosabb technológia alkalmazását kezdték mérlegelni.

A félrevezető piaci tájékoztatás 14,4 millió dolláros bírságot hozott

Az Australian Securities and Investments Commission (ASIC), vagyis az ausztrál pénzügyi felügyelet 2024 augusztusában indított pert az ASX ellen. A hatóság azt kifogásolta, hogy a tőzsde 2022 februárjában megfelelő alap nélkül állította: a fejlesztés jól halad, és tartható a 2023 áprilisára tervezett indulás.

Az ASIC akkor az igazgatóság és a felső vezetés közös kudarcának nevezte a történteket. Az ASX 2026 júniusában elismerte, hogy félrevezető tájékoztatást adott a blokkláncra épülő rendszer lecseréléséről.

A Szövetségi Bíróság 2026. július 3-án 14,4 millió dolláros bírságot szabott ki a tőzsdére. Az ASX-nek ezen felül 2,1 millió dollárral kellett hozzájárulnia az ASIC eljárási költségeihez.

Egyelőre sem a kereset sorsa, sem az érintettek köre nem ismert

A Szövetségi Bíróság még nem vizsgálta meg, hogy a Rosherville tervezett keresete elindulhat-e, ezért egyelőre nincs engedélyezett eljárás a volt vezetők ellen. A részvényes csak hetekkel az ASIC-ügy lezárása után értesítette az ASX-et a perindítási szándékáról.

Az ASX nem nevezte meg, mely korábbi tisztségviselőket és igazgatókat érintené a kereset. A tőzsde azt sem részletezte, pontosan milyen kötelezettségszegéseket ró fel nekik a Rosherville, illetve milyen jogorvoslatot kérne.

Ha a bíróság engedélyezi az eljárást, az ügyben az is eldőlhet, hogy a részvényesek számon kérhetik-e a korábbi döntéshozókon azt, ahogyan az Ausztrália egyik legköltségesebb pénzügyi technológiai kudarcához vezető projektet felügyelték.

Hogyan értelmezzük ezt a hírt?

Az ASX ügye elsősorban a vezetői felügyelet és a piaci tájékoztatás kudarca: egy tőzsde csak akkor ígérhet a piacnak határidőt, ha annak műszaki alapja valóban megvan. A 2016-ban indult projekt évekig halasztódott, az Accenture pedig súlyos tervezési hibákat azonosított, miközben az ASX 2022 februárjában még tarthatónak nevezte a 2023 áprilisi indulást. A 14,4 millió dolláros bírság után érthető, hogy egy részvényes azt vizsgálná, viselhetnek-e személyes felelősséget a korábbi döntéshozók.

Ebből nem következik, hogy a blokklánc alkalmatlan lenne pénzügyi infrastruktúrára. A kudarc sokkal inkább arra figyelmeztet, hogy egy kritikus elszámolási rendszer lecserélésénél a technológiai ambíció nem helyettesítheti a működő tervet, a független ellenőrzést és az őszinte kommunikációt. Ha a bíróság engedélyezi a keresetet, az ASX korábbi vezetőinek felelősségéről is érdemi jogi vizsgálat indulhat.