Az Ethereum (ETH) egy decentralizált nyílt forráskódú rendszer, saját kriptovalutával amit Ether-nek hívnak. A platform okosszerződések futtatásával foglalkozik, emellett számos egyéb token is létezik a blokkláncán, amiket Ethereum okosszerződések működtetnek. Vitalik Buterin 2013-ban megjelent fehér könyve alapján más társalapítók segítségével megkezdődött az Ether piacra bocsátása 2014 nyarán és 2015 július 30-án élesbe állt a blokklánc.

Az Ethereum infrastruktúráját és kódját azzal a céllal fejlesztik, hogy egy globális platformként funkcionáljon decentralizált applikációk írására és használatára, ahol nincs üzemzavar vagy adat hamisítás, és nem cenzúrázható. A blokklánc technológiában ez az első projekt ami okosszerődésekkel foglalkozik és működik, a Bitcoinhoz hasonló adat validálás és rögzítés logikájával. Az okosszerződések olyan számitógépes programok, amelyek automatikusan lefuttatnak előre meghatározott műveleteket digitálisan beérkező inputok alapján. A peer-to-peer szoftverek fejlesztése és futtatása kiiktatja a két fél közti közvetítést, annak minden költségével és kockázatával együtt.

Az ETH 2.0 bevezetésével az új coinok nem a blokkláncon tárolt adatok feldolgozásában résztvevő bányászokhoz kerülnek, hanem a coint birtokló közösség részesül belőle egy proof of stake algoritmus szerint.

ETHEREUM PROJEKT HÁTTERE

Vitalik Buterin (orosz-kanadai programozó) álmodta meg az Ethereumot 2013-ban. Akkoriban a Bitcoin Magazine egyik társalapítójaként felvetette az ötletet, hogy a Bitcoin alkalmazási területeit ki lehetne bővíteni egy saját programnyelvvel app fejlesztés céljából. Ez nem valósult meg, viszont Jeremy Woods-al és Charles Hoskinsonnal együtt létrehozta az első okosszerződés platformot.

A hivatalos fejlesztés az Ethereum Switzerland GmbH szárnyai alatt indult meg 2014-ben, ugyanezen év július-augusztusában tartották a nyilvános token értékesítést. Az Ethereum rendelkezik a legnagyobb fejlesztő gárdával világszerte, piaci kapitalizációt tekintve pedig a második legnagyobb kriptovaluta 2016 óta.

ETHEREUM RÉSZLETES ÚTMUTATÓ

Az Ether (ETH) az Ethereum blokkláncon használatos digitális fizetőeszköz. Második generációs kriptovalutaként emlegetik, mivel a Bitcoinhoz hasonlóan proof of work algoritmuson futó bányászgépek decentralizált hálózata bonyolítja a tranzakciókat közvetlenül az Ethereum címek között, ugyanakkor a blokklánc egy programozási platform is, okosszerződések futtatására képes.

Az okosszerződést úgy kell elképzelni, mint egy szoftveres kóddá alakított szerződést, ahol a szerződésben szereplő feltételek teljesülése esetén a program automatikusan érvényesíti, vagy lefuttatja a meghatározott forgatókönyvet. Hagyományos szerződéseknél emberi tevékenységek követik egymást a leírtak és a felek megegyezése alapján, így alkalmazás közben felmerülhet nem teljesítés, késlekedés, értelmezési vita, méltányosság, stb. Az okosszerződés mindig ugyanúgy, azonnal és minden beállított elem figyelembevételével fut le, emberi hiba, fizikai akadályok, vagy felülbírálat nélkül. Mindaddig alkalmazható amíg egy folyamat digitálisan történik, pl. egy-egy számla összegének átutalása a gyártónak és a szállítmányozónak miután a nagyker felvitte a beérkezett árut a raktár nyilvántartásba.

Az Ethereum létrehozásának célja hogy, a bányászgépek összessége által alkotott szabadon programozható szuperszámítógép (EVM – Ethereum Virtual Machine) hátteret biztosítson olyan rendszerek kifejlesztésére és alkalmazására, ahol a blokklánc technológia előnyei fontosak lehetnek. Az Ethereum blokkláncon történő tranzakciók áttekinthetők és visszafordíthatatlanok. Ha valaki megír egy okosszerződést a blokkláncon, akkor egy olyan JavaScripthez hasonló elven működő program jön létre, amellyel bárki tud kommunikálni egy Ethereum cím segítségével valamint minden tevékenység nyilvános és végleges.

A programok kimeneti adatait olvasni ingyenes, ezért bárki számára hozzáférhető, azonban adatot küldeni és beírni az okosszerződésre – tehát lefuttatni a program valamely funkcióját – költséggel jár. Erre szolgál a rendszerben használatos elszámolási egység a Gwei (egymilliárd Gwei = 1 ETH). Cserébe a számítógépes kapacitásért amit valaki biztosít az okosszerződés futtatására, Ethert kap közvetlenül attól aki az okosszerződés által végsősoron éppen használja a gépét.

ETHEREUM FIZETÉS MŰKÖDÉSE

Az Ethereum Yellow Paper-ben meg van határozva hogy egy-egy parancs futtatása mennyibe kerül. Az ár mértékegysége a Gas, ez fix minden alkalommal amikor lefut az adott parancs, tehát közvetlenül a használt parancsonként fizetünk. Az hogy egy Gas mennyi Gwei (tehát Ether) az attól függ, hogy mennyire terhelt a rendszer. Az Ethereum gas station nevű platform kijelzi, hogy a rendszer pillanatnyi állapotában mennyi Gwei egy Gas átlagosan. Egy okosszerződéssel történő kommunikáció előtt meghatározhatjuk, hogy ennyi, ennél kevesebb vagy több Gwei-t szánunk az okosszerződés futtatására.

A Gas ár mellett a másik fontos paraméter amit meg kell adni a tranzakciók előtt az a Gas limit. Egy program futása során meglehet hogy hurokba kerülünk, ezért egy vagy több parancs újra és újra lefut egy hiba folytán. Erre az esetre meghatározunk egy Gas limitet, nehogy egy ilyen malőr lenullázza az egyenlegünket. Az okosszerződés addig fut, amíg az inputok által kiváltott parancsok sorozata véget ér a program szerint, vagy elfogy a Gas limit. Ezekre a paraméterekre az Ethereum tárcák ajánlanak egy ésszerű, de módosítható értéket a tranzakciók előtt, érdemes alkalmazni őket.

Az Ether tehát nem kifejezetten pénz helyettesítése céljából jött létre, hanem inkább egy instrumentum, aminek segítségével decentralizált applikációkat (dApp) lehet futtatni. Ebből kifolyólag nem rendelkezik azzal a tulajdonsággal mint a Bitcoin, hogy lesz egy véges maximum darabszáma, viszont évente max. 18 millió Ether jöhet létre. Nem digitális arany, hanem digitális üzemanyag. Lehet kereskedni és fizetni vele, vagy spekulálni az értékén, ami mögött a használatából eredő funkció áll, akárcsak az olaj esetében.

ETHEREUM ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI

Digitális azonosítás – a blokkláncon létrehozott adat megváltoztathatatlan, tehát nem hamisítható kívülállók által mint pl. egy jogosítvány, vagy egy internetes (vagy bármilyen) szavazás eredménye.

Tokenizálás – Ethereum blokkáncon digitális, visszakövethető azonosítók hozzárendelése nemesfémekhez, részvényekhez, ingatlanokhoz stb. A digitális tokeneket sokkal egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb átruházni másra mint bármi mást, mert fizikailag nem kell szállítani, nem kell az ügyletbe bevonni (és kifizetni) lebonyolító harmadik felet és nem vonatkoznak rá hatósági szabályozások (egyelőre).

Adattárolás – a blokklánc fizikailag megosztott jellegéből fakadóan nem egy adatközpontban tartja az adatokat, hanem szerte a bányászgépek hálózatán. A technológiára jellemző programozhatóság miatt a titkosítás és egyetlen privát kulccsal való visszafejtés csökkenti az adatvesztés és illetéktelen hozzáférés lehetőségét. 

ERC-20 Tokenek – Az Ethereum blokkláncán akár külön kriptovaluták is létrehozhatók saját szabályokkal és új funkciókkal. Az Ethereum alapvető működésének keretein belül pl.: Tether, Chainlink, BAT, USD Coin, Augur, Enjin. Több mint 200 000 ERC-20 token létezik, a top 100 kriptovaluta nagy része is az.

További említésre méltó területek: választások, egészségügyi applikációk, szerencsejáték, okosszerződés alapú pénzügyek (DeFi), stb.

ETHEREUM A VÁLLALATI SZEKTORBAN

Az utóbbi években számos nagyobb cég törekszik megragadni a lehetőséget, hogy bizonyos folyamataikat átültessék az Ethereum blokkláncra. A Forbes 2019-es milliárd dolláros cégeinek listájának több mint 50%-a fejleszt applikációkat az Ethereum blokkláncon. Ez ígéretes info ami a technológia érdemeit illeti, de a széleskörű átállás multicégek esetében lassan megy végbe. Ennek előre mozdítása érdekében jött létre az Ethereum Enterprise Alliance nevű szervezet, amely a tagok összehangolt fejlesztései mentén egy nyílt decentralizált Ethereum alapú hálózatot épít. A szervezet nagyobb tagjai pl. a British Petrol, Accenture, Microsoft, ING, J.P.Morgan, Intel, stb.

ETHEREUM 2.0

2022 szeptemberében az Ethereum blokklánc jelentős mérföldkőhöz ért, a Serenity upgrade a sebesség, hatékonyság és skálázhatóság terén újította meg a blokkláncot. A legfontosabb változás, hogy az egész rendszer átáll a Bitcoinhoz hasonló proof of stake algoritmusról proof of stake-re, ami a költséges és hardwer-igényes bányászat alternatívája.

Ezzel az Ethereum a korábbi másodpercenkénti kb. 30 tranzakció helyett, 100,000 tranzakcióra képes. A blokklánc mostani szerkezete egy folytatólagos láncon írja egymás után a blokkokat, az ETH 2.0 viszont az ún. sharding technológia segítségével egymással párhuzamos oldalláncokkal bővíti ki a fő láncot. Ez azért jó, mert az okosszerődéseken futó tranzakciók validálása így nem kívánja meg az összes eddigi tranzackiót tartalmazó fő lánc használatát. A kisebb alrendszerek pedig nagyobb hatékonysággal, tehát nagyobb tranzakció sebességgel tudnak működni továbbra is a fő lánc protokollja szerint.

Ami a biztonságot illeti az Ethereum 2.0 minimum 16,384 validátorral működik, ami számában már egy rendkívül nagy és decentralizált közösség, ez garantálja a hálózat stabilitását.