Mit is csinálnak valójában a Bitcoint bányászok?

A hiedelemmel ellentétében Bitcoin bányászok nem komplex matematikai feladatokat oldanak meg. Adódik a kérdés, hogy mivel is foglalkoznak ők valójában? Egyszerű példa segítségével mutatjuk be a bányászat működését. Illetve eloszlatjuk azokat az aggályokat is, hogy különböző szuper szuperszámítógépek, vagy kvantumszámítógépek nyílt támadást intézhetnek a BTC ellen.

 

Proof of work és Hash ráta

 Nagyon leegyszerűsítve a bányászat egyfajta szerencsejáték. Ahol a bányászok úgy tudnak nyerni, hogy új blokk láncot hoznak létre. Bányászoknak két fő célja van:

1. Tranzakciók végérvényesen történő hitelesítés a blokkláncon.
2. A rendelkezésre álló 21 millió Bitcoin igazságos kiosztása, azok között a bányászok között akik valós energia áráért működtetik a rendszert. (Számítógép park, emberi erőforrás, elektromosság)

Hogy egyszerűen megértsük ezt a jutalmazási rendszert, tekintsünk úgy a hash rátára mint egy játékban a kocka dobások számára.

 

Szerencse, Játék, és SHA256

Képzeljük el, hogy azok akik a Bitcoin hálózaton bányásznak, olyanok mint akik szerencsejátékot űznek egy kaszinóban. Ebben a példában mindannyian ugyanazt a játékot játsszák. Minden játékos rendelkezik egy virtuális kockával aminek 1000 oldala van.

Az emberek elkezdik dobálni ezt a kockát és a céljuk az hogy 10-nél kisebb számot szerezzenek. Látszik, hogy ez statisztikailag nem egyszerű feladat. Éppen ezért a játék akár sokáig is tarthat. Bizonyos játékosok jobb adottságokkal rendelkeznek a játékhoz, például gyorsabban tudnak dobni a versenytársaiknál.

Tehát a játék addig tart amíg, az első játékos sikeresen kidob egy 10-nél alacsonyabb számot a kockájával. Amikor valaki nyer mindenki lehetőséget kap, hogy leellenőrizze a nyertes eredményt. Ezután a szerencsés játékos elviszi a nyereményt. Majd indulhat a következő kör.

 

A Bitcoin bányászok és a difficulty

Nagyjából a Bitcoin bányászatának folyamata is hasonló ehhez a példához. A hálózaton lévő összes bányász egy alkalmazásspecifikus integrált áramkört (ASIC) használ. Ezek speciális számítógépek, amelyek a hash-ek lehető leggyorsabb kiszámítására szolgálnak. A „hash kiszámítása” egyszerűen azt jelenti, hogy bármilyen véletlenszerű változót csatlakoztatunk egy matematikai függvényhez, és egyfajta eredményt állítunk elő.

A magasabb Hash ráta azt jelenti, hogy gyorsabban bányászunk. Tehát nagyobb eséllyel szerzünk jutalmat. A számítás ezen eleme kevesebb, mint egy ezredmásodperc alatt kiszámítható, mivel nem tartalmaz összetett matematikát.

A sikeres bányászblokkot ezután hozzáadják a blokklánchoz, a bányászt újonnan kibocsátott Bitcoinnal jutalmazzák munkájukért, és kezdődik a „következő kör”.

Forrás:https://cloudwith.me/posts/is-bitcoin-mining-still-worth-it

Mostmár látszik a véletlen szerepe a bányászat során. Szerencsejáték példánkban képzeljük el, hogy bárki bármikor csatlakozhat az asztalhoz vagy elhagyhatja azt. Ha egy személy 1000 oldalas kockával dob, és kevesebbet szeretne dobni, mint 10, átlagosan az 10 percbe telik. Néha 1 perc alatt történik ez, máskor 30-ig is eltarthat.

Ha pedig több ember lép az asztalhoz, akkor átlagosan hamarabb fog valaki 10 alatti számot dobni. Ezért a Bitcoin rendszere úgy működik, hogy minél többen próbálkoznak az eredmény megfejtésével, az annál nehezebb lesz. A példánál maradva ha több ember játszik akkor nem 10, hanem mondjuk 5 alatti számot kell már dobni a sikerhez. Ha pedig elhagyják a bányászok azt a képzeletbeli asztalt, akkor csökken a Bitcoin difficulty és egyszerűbb lesz a tovább bányászóknak blokkjutalmat találniuk. Ezzel a funkcióval éri el a Bitcoin hálózata, hogy a blokkidő átlagosan mindig 10 perc maradjon.

 

Transzparens és limitált 

A Bitcoint olyan eszköz, amelynek valóban rögzített és ismert “kitermelési” ütemterve van. A kezdetek óta két dolgot tudunk:

1, Soha nem lesz 21 milliónál több érme.

2, Átlagosan 10 percenként újabb bitcoint bocsátanak ki, és nem lessz több min 21 millió.
Minden más iparágban (pl autóipar) a kínálat a kereslet függvényében ingadozik. Ha a kereslet nő az autók iránt, akkor a gyártó növelheti a termelést, hogy megfeleljen a keresletnek. A Bitcoinban a kínálat ilyen formán nem növelhető, és nem változhat, ezért a kereslet és az ár szorosabban kötődik, mint bármely más iparág vagy eszközosztály.

 

Szuperszámítógépek és a bányászat

Adódik a kérdés, hogy mi lenne ha egy szuperszámítógépet használna valaki? A legerősebb szuperszámítógép bányászatra fogása hasonló lenne ahhoz, mintha egy nagymester sakkozót bíznánk meg egy téglahalom kézi mozgatására. A munka végül elkészülne. De a sakkozó várhatóan sokkal jobban gondolkodik és sakkozik, mint ahogy téglát pakol.

Hasonlóképpen, a világ legerősebb szuperszámítógépeinek számítási teljesítményének bányászatra használása lényegében értelmetlen lenne. A bányászatra használt rendszereket úgy tervezték, hogy egy dolgot a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban végezzenek. Ezzel szemben egy szuperszámítógépet bonyolult és széleskörű feladatok vagy matematikai problémák megoldására terveztek. A Bitcoin bányászatra a példánk szerint szerencsejáték volt, amely véletlenszerű próbálkozásokon, és hibákon alapul. Tehát nem komplex matematikán, a specializáció (ASIC) minden alkalommal felülmúlja az említett szuperszámítógép bányászati hasznosságát.

 

További ajánlott cikkeink:

1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
3. Bitcoin és kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2021
4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás