Téli kriptobányászat tilalom: új szabályok Oroszországban

Az orosz hatóságok 2024 decemberétől kezdődően bizonyos régiókban, beleértve az elfoglalt ukrajnai területeket is, betiltják a kriptobányászatot a téli energiahiány megelőzése érdekében – számolt be róla a Moscow Times. A tilalom célja a fűtési szezon alatti energiakockázatok kezelése, amit Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes vezetésével tervezett meg egy kormánybizottság.

A tervezett tilalom hat területet érint az Észak-Kaukázusban, valamint az elfoglalt ukrán régiókban. Ezeken a helyeken 2024 decemberétől 2031 márciusáig minden téli időszakban tiltva lesz a kriptobányászat. A szibériai Zabaikalsky régióban szintén hasonló korlátozások lépnek életbe: 2024 decemberétől 2025 márciusáig, majd évente a téli szezonban.

Ez a döntés röviddel azután született, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök új törvényeket írt alá a kriptobányászat szabályozásáról. Az orosz kormány ezen kívül módosításokat hagyott jóvá a kriptovaluta tranzakciók és bányászat adóztatására vonatkozó törvényjavaslatban.

A hónap elején az orosz kormány havi 6,000 kWh energiafogyasztási limitet határozott meg a nem regisztrált egyéni bányászok számára. Akik ezt túllépik, csak akkor folytathatják tevékenységüket, ha egyéni vállalkozóként regisztrálnak. A kormány egy külön rendeletben szabályozta a bányászatot végzők és az infrastruktúra-üzemeltetők nyilvántartásának működését.

A 221-FZ számú törvény alapján jogi személyek és egyéni vállalkozók bányászhatnak kriptovalutát, ha felkerülnek a Szövetségi Adószolgálat által vezetett nyilvántartásba. Magánszemélyek is bányászhatnak a meghatározott energiafogyasztási határon belül.

A bányászoknak kötelességük jelenteni az adóhatóság felé a bányászat során szerzett kriptovaluták mennyiségét és a tárcacímeket, ahová ezeket jóváírják. Ha pontatlan információkat adnak meg, megsértik az energiafogyasztási szabályokat, vagy csődeljárás indul ellenük, törölhetik őket a nyilvántartásból.

A pénzügyminisztérium szerint a digitális valutát a törvények alapján ingatlanként határozzák meg az adózás során. A bányászatból származó bevételek a piaci értékük alapján adóznak, de a bányászathoz kapcsolódó költségek levonhatóak lesznek.

Vagyis a kriptobányászat során keletkezett bevételek adózási alapját a bányászott kriptovaluta piaci értéke határozza meg abban az időpontban, amikor azt megszerzik. Azonban a bányászathoz kapcsolódó költségeket – például az elektromos áram díját, a bányászgépek árát, karbantartási és egyéb üzemi költségeket – le lehet vonni a bevételből.

A digitális valuta tranzakciók nem tartoznak az általános forgalmi adó hatálya alá. Az értékpapírokkal végzett tranzakciókhoz hasonlóan a személyi jövedelemadó mértéke nem haladja meg a 15%-ot. Az infrastruktúra-üzemeltetőknek jelenteniük kell a bányászok tevékenységéről az adóhatóság felé.

A kriptobányászat jelentős energiafogyasztással jár, ami különösen megterhelővé válhat a hideg téli hónapokban, amikor a fűtési rendszerek maximális kapacitással működnek. A bányászat korlátozását olyan esetekre tervezik, amikor energiaválság fenyegeti a régiókat.

Az orosz kormány továbbá elvárja, hogy a bányászati infrastruktúra-üzemeltetők biztosítsák a szolgáltatások megbízhatóságát, az adatok biztonságát, valamint a villamosenergia-rendszer stabilitását.

Oroszország célja, hogy kiegyensúlyozza az energiafelhasználást, miközben szigorúbb keretek közé helyezi a kriptovaluta bányászatot és adóztatását. Az új szabályozások bevezetése várhatóan jelentős hatással lesz a helyi bányászati közösségre és a kriptogazdaság fejlődésére az országban.