A Bitcoin értéke nem véletlen – Íme a rejtett értéktényezők

Akadémiai kutatások szerint több fontos tényező határozza meg a Bitcoin értékét: a programozott szűkösség, a felhasználói hálózat ereje és a bányászat költségei. Emellett a befektetők hangulata és hite is nagy szerepet játszik abban, hogy mennyit ér a Bitcoin. 

A Bitcoin nem termel cash flow-t, mint egy vállalat, nem áll mögötte fizikai tartalék, mint az arany mögött, és nincs központi hatóság, amely garantálná az értékét. Akkor mégis, miért hajlandók az emberek egy vagyont fizetni ezért a digitális tokenért? A legfrissebb akadémiai kutatások több tényezőt is megneveznek.

Az első és legfontosabb alapja a Bitcoin értékének a programozott szűkösség. A Bitcoin kínálata fix: összesen csak 21 millió érme lesz létrehozva. Ezt a korlátot a hálózat konszenzusos szabályai tartják fenn, és a támogatóinak szemében ez egyfajta védelem az infláció ellen.

Akadémiai tanulmányok gyakran hasonlítják a Bitcoint az aranyhoz ezen szűkösség miatt. Pagnotta és Buraschi (2018) egy olyan decentralizált hálózatként modellezik a Bitcoint, amelynek értéke a felhasználói elfogadáson és a biztonságon alapul, amelyet a monetáris politika ösztönzői tartanak fenn. Egyensúlyi modelljükben a szűkösség kulcsfontosságú a hosszú távú érték fenntartásában.

A szűkösség miatt a Bitcoin vonzó fedezeti eszköz az infláció ellen, különösen egy olyan világban, ahol a pénzkínálat folyamatosan bővül. Több közgazdász is vizsgálta, hogy a Bitcoin szűkössége mennyiben magyarázza az árfolyamát, Bui és társai (2024) kimutatták, hogy a szűkösség a többlethozamok fő meghatározója.

Azonban a szűkösség önmagában nem elég, kell hozzá kereslet is — a Bitcoin keresletét a peer-to-peer digitális eszközként való használat és az a hit adja, hogy mások is elfogadják majd a jövőben.

Itt lépnek be a hálózati hatások. Cong, Li és Wang (2021) kutatása szerint a Bitcoin értéke növekszik a felhasználói bázissal. Tokenomika modelljük azt mutatja, hogy minél többen fogadják el és bíznak a Bitcoinban, annál értékesebbé válik a hálózat. Ez a dinamika magyarázza, hogy a Bitcoin miért élte túl a többszöri fellendülést és összeomlást.

Bolt és van Oordt (2016) szerint egy virtuális valuta értéke abból fakad, ha a felhasználók azt várják, hogy az értékét megőrzi és elfogadják tranzakciók során. Modelljük formálisan megmutatja, hogy az elfogadás várakozása stabilizálhat egy volatilis eszközt, mint a Bitcoin.

A Bitcoin mögött áll egy valós költség is: a bányászat. A hálózat biztonságának és a tranzakciók feldolgozásának biztosítására a Bitcoin proof-of-work rendszert használ, ahol a bányászok versengenek kriptográfiai feladatok megoldásában, energiát és hardvert felhasználva.

Ez az energiaigényes folyamat ugyan vitatott, de Hayes (2015) kimutatta, hogy a termelési költség alapvető árfolyamküszöböt biztosít a Bitcoin számára. Kutatásai szerint a Bitcoin ritkán forog az átlagos bányászati költség alatt, ami alátámasztja, hogy az energiafelhasználás és a hálózatbiztonság valódi értéket ad a kriptopénznek.

Pagnotta és Buraschi (2018) munkája ezt tovább erősíti azzal, hogy a bányászati ösztönzők és a hálózat biztonságának erőssége központi szerepet játszik a Bitcoin egyensúlyi értékében, nem csak a hagyományos értelemben vett kereslet és kínálat.

A gyakorlatban azonban a Bitcoin árfolyamát erősen befolyásolja a befektetői hangulat és a spekuláció is. Egy média vagy közösségi média felhajtás gyors áremelkedést vagy éppen éles zuhanást idézhet elő.

Urquhart (2018) és Shen és társai (2019) tanulmányai bizonyítják, hogy a Bitcoin árfolyama erősen összefügg az online keresési trendekkel, a kereskedési volumen pedig hajtja a befektetői figyelmet.

Liu és Tsyvinski (2021) szintén kimutatták, hogy a kriptopénzek hozama jelentősen előre jelezhető a befektetői figyelem indikátorai alapján. A hagyományos eszközökkel ellentétben a Bitcoin nincs közvetlenül makrogazdasági fundamentumokhoz kötve, ezért a hangulat és a hit sokkal nagyobb szerepet játszik.

A Bitcoin értékét az is alakítja, hogy milyen szerepet tölt be a szélesebb pénzügyi rendszerben. Alacsony kamatkörnyezetben és a fiat valuták értékcsökkenésétől való félelem közepette a befektetők a Bitcoin-t választják nemzetközi, államfüggetlen értékmegőrzőként.

Ezt Baur és társai (2018) korai kutatása is igazolja, akik azt találták, hogy a befektetők hosszú távon tartják a Bitcoint, amit Jahanshahloo és társai (2025) újabb kutatásai is megerősítenek.

A legújabb kutatások újraértékelik a Bitcoin portfóliós szerepét, különösen piaci stresszhelyzetekben. Corbet, Larkin és Lucey (2020) megállapították, hogy a Bitcoin inkább spekulatív eszköz, mint hagyományos menedék, de bizonyos piaci körülmények között gyenge diverzifikációs hatása lehet. Ji, Bouri, Lau és Roubaud (2021) időfüggő spillover modellek alapján kimutatták, hogy a Bitcoin fedezeti tulajdonságai jelentősen változnak, nyugodt időszakokban hatékonyabbak, mint válság idején.

A Bitcoin értéke egy mérnöki és közgazdasági ötvözetből születik: a kód által kikényszerített szűkösségből, a decentralizált konszenzusból eredő hasznosságból, valamint a keresletből, amelyet a befektetői hangulat, költségek és makrogazdasági környezet alakít.

Egyszerre viselkedik árucikként, technológiai részvényként és spekulatív tokenként. Ez a komplexitás teszi a Bitcoint egyszerre izgalmassá és nehezen értékelhetővé hagyományos modellekkel.

Végső soron a Bitcoin értéke nem abban rejlik, amit ma tud vagy tesz, hanem abban, amit a felhasználói hisznek, hogy holnap válhat belőle. És amíg ez a hit fennmarad — a hasznosság, elfogadás és ösztönzők támogatásával — az érték is fennmaradhat.