Kvantumbiztos BTC frissítés jöhet, Satoshi vagyona veszélyben

A kvantumszámítógépek legnagyobb fenyegetése a Bitcoinra nem az új címek, hanem a nagyon régi, úgynevezett pay-to-public-key (P2PK) címek ellen irányul. A becslések szerint nagyjából 1,7 millió BTC ül ilyen korai címeken, köztük Satoshi Nakamoto legendás, mai áron nagyjából 74 milliárd dollárt érő készlete is.

Ezeknél a címeknél a nyilvános kulcs már látszik a blokkláncon, így ha eljutunk egy elég erős kvantumszámítógépig, az képes lehet visszafejteni a privát kulcsot, és ellopni a coinokat. Mivel ezek a régi bitcoinok a teljes kínálat jelentős részét adják, egy sikeres kvantumtámadás nemcsak Satoshi bitcoin vagyonát sodorná veszélybe, hanem az egész hálózat iránti bizalmat és az árfolyamot is súlyosan megrázhatná.

A mostani javaslat, a BIP-361 a korábbi BIP-360-ra épít, amely egy új kimenettípust, a pay-to-Merkle-rootot (P2MR) vezetné be soft forkkal, kvantumbiztos kulcsú címekkel. A BIP-361 ennek a „Post Quantum Migration and Legacy Signature Sunset” nevű háromlépcsős átállási tervnek a második része. A terv szerint az aktiválástól számított nagyjából három év után már nem lehetne új bitcoint régi, kvantumszempontból sebezhető címekre küldeni, mindenki kvantumbiztos címekre terelődne.

(Javasolt háromfázisú megoldás a kvantumfenyegetésre. Forrás: GitHub)

Öt évvel az aktiválás után jönne a kemény rész: a régi típusú aláírások érvénytelenekké válnának, a még ott ülő UTXO-k pedig gyakorlatilag befagynának. A harmadik fázis egy mentőmechanizmust vázol, ahol zéró-tudású bizonyítékokkal az is visszaszerezhetné a coinjait, aki lekéste a határidőt, de még megvan a seedje.

Ha a BIP-361 valaha aktiválódna, a gyakorló felhasználók többsége várhatóan „csak” annyit érzékelne, hogy át kell költöztetnie a BTC-jét új, kvantumbiztos címekre, különben egy határidő után kockáztatja a befagyasztást. A javaslat szerzői ezt „privát ösztönzőnek” nevezik: aki időben lép, megvédi magát, a bent maradó, elvesző coinok pedig csökkentik a kínálatot, így hosszú távon a többieknek kedvezhetnek.

Satoshi Nakamoto és más korai bányászok esetében viszont sokkal keményebb a kérdés: ha nem mozgatják meg a coinjaikat, a teljes, nagyjából 1,7 millió BTC-s kvantumsérülékeny készlet egy része vagy egésze örökre inaktívvá válhat. Ez drasztikusan szűkítené a ténylegesen forgalomban lévő kínálatot, ami árfolyam- és piaci szempontból is új egyensúlyt kényszerítene ki.

A BIP-361 nem csak technikai javaslat, hanem komoly filozófiai vitát is nyitott a Bitcoin-közösségben. A tervet megosztó Bitcoin-fejlesztő, Mark Erhardt posztja alatt azonnal érkeztek a reakciók, többek szerint a kvantumbiztos frissítés „autoriter és konfiskatív”, mert a határidő után egyszerűen érvénytelenítené a régi aláírásokat.

A Bitcoin Magazine egyik szerkesztője nyíltan elutasította az ötletet, Marty Bent „nevetségesnek” nevezte, míg a Metaplanet üzletfejlesztési vezetője úgy fogalmazott:

„el kell lopnunk az emberek pénzét, hogy ne lophassák el az emberek pénzét”.

A vita lényege, hogy megengedhető-e a protokoll szintjén kényszeríteni egy frissítést a kriptográfiai biztonság érdekében, ha ez beleütközik a Bitcoin sokak által szentnek tartott elveibe: a tulajdon sérthetetlenségébe, a visszamenőleges szabályváltoztatások elutasításába és az önkéntes részvételbe.