Milyen előnyei és hátrányai vannak a blokkláncnak?

Korábbi cikkünkben bemutattuk a blokklánc (blockchain) működését. Ezúttal az előnyök és a hátrányok megismerésén van a sor. Mint mindegyik ehhez hasonló komplex technológia esetén, itt is érdemes megvizsgálni azokat a pozitívumokat, amelyek egyedivé és izgalmassá teszik a rendszert. A teljes kép megértéséhez azonban szükséges a technológia árnyoldalával is tisztában lenni annak érdekében, hogy objektív véleményt formálhassunk a blokklánccal kapcsolatosan.

 

Előnyök:

Megosztott adatok – információ a blokkláncon

 A blokklánc működési elvéből adódóan az adatok gyakran több ezer számítógép és eszköz között oszlanak el, jelentősen csökkentve ezáltal egy műszaki hiba vagy rosszindulatú támadás ellen. Mivel bármelyik hálózati végpont képes az adatbázis előállítására, így ha a teljes rendszer valamelyik eleme sérül, attól még nincs a működésben semmilyen fennakadás. Ezzel szemben egy hagyományos adatbázis, amelyik egy vagy néhány szerveren található, lényegesen nagyobb kockázatnak van kitéve, mint a blokklánc adatbázisa.

Stabilitás – a blokklánc adatai megváltoztathatatlanok

Amint egy újabb adat hozzáfűzésre kerül a blokkláncon, onnantól kezdve annak az utólagos megváltoztatása rendkívül bonyolulttá válik. Az információ ilyen mértékű hitelessége és a vele szembeni bizalom nagyon előnyös lehet például pénzügyi adatok blokkláncon való rögzítésénél. Ugyanis a már rögzített számok és adatok utólag már nem változtathatók, mivel azt követően további blokkok kerültek rögzítésre és hitelesítésre a rendszerben. Ezzel is megakadályozva a visszaélések lehetőségét.

A blokklánc működéséhez nincs szükség köztes közvetítőre

A hagyományos pénzügyi rendszerben, ha két fél pénzügyi tranzakciót bonyolítana le, akkor szükséges egy közvetítő intézmény – bank, kártyatársaság, egyéb intézmény - beiktatása a folyamatba. A blokklánc technológia esetén ez már nem szükséges ugyanis a folyamatban közreműködő informatikai végpontok szolgáltatják a technikai hátteret és végzik el a tranzakciók hitelesítését. Erről részletesebben a bányászat témakörénél foglalkoztunk.

 

Hátrányok

51%-os támadás a blokklánc ellen

A folyamat működéséhez elengedhetetlenül fontosak a számítógépes végpontok, amelyek hitelesítik a tranzakciókat. A fent leírtak alapján is ez a megosztott adatrendszer biztosítja a hitelességet és biztonságot. A decentralizált működés nagy előny. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mi van akkor ha egy személy vagy szervezet felügyelete alá tudná vonni a működést biztosító számítógépek 51%-át. Ebben az esetben elméletileg képes lenne az adatok megváltoztatására, de még akkor is csak a legutóbb hozzáfűzött adatokéra.  A régebbiek megváltoztatása nem megoldható a folyamat jelentős számítási teljesítmény igénye miatt. Nem beszélve az óriási energia szükségletről sem. Lényegében minél nagyobb egy blokklánc, annál nagyobb a biztonság is, mert annál több gépet kellene felügyelet alá vonni.

Tárhely problematikája

Az előbbi problémának a kockázatát csökkenti a blokklánc méretének folyamatos növekedése. Ez ugyanakkor felvethet idővel egy másik gondot is. A blokklánc főkönyvek idővel komor tárhely igényűvé nőhetnek, ami megakadályozhatja egyének és kisebb szereplők bekapcsolódását a bányászat folyamatába. Példaként említhető a bitcoin blokklánca, amely jelenleg nagyjából 200 GB helyet foglalna el a számítógépünkön, ha letöltenénk azt.

Stabilitás – a blokklánc adatai megváltoztathatatlanok

Ez a pont már szerepelt az előnyök között és most ideje egy másik oldalról is megközelíteni a kérdést. Nagyfokú biztonságot jelent az adatok visszavonhatatlansága, de ha végig gondoljuk, akkor ez problémákat is felvethet. Ha bármilyen okból kifolyólag szükséges lenne az adatok megváltoztatására, akkor ez többnyire csak ,,hard fork” eljárással oldható meg, amelynek keretében egy új láncon folytatódik az adatok összefűzése.

Privát kulcsok szerepe az adatvédelemben

A blokklánc rendszer adataihoz vagy az ezen alapuló kriptovalutákhoz való tulajdonosi igazolást a privát kulcsok hivatottak ellátni. Akinek a birtokában vannak ezek a kulcsok, az rendelkezik az adatok vagy a pénzek felett. A probléma is pont ebből adódhat, hogy ha valaki befektet egy összeget kriptovalutákba, majd elveszíti a privát kulcsokat, akkor nem fér többet hozzá az összegekhez és senki sincs, akihez forduljon vagy kárpótolja. Mindenki a saját pénzéért felel.

Összegezve tehát látható, hogy egy nagyon érdekes technológia kibontakozása zajlik az elmúlt évtizedben. A kétségtelenül fontos előnyöket elismerve, azonban látni kell a technológia hátrányait is. Ezzel együtt valószínűleg nehéz egyenleget vonni a két oldal között és ez egy jó ideig még biztos muníciót szolgál majd az ellenzők és pártolók közötti vitákban. Addig is úgy járunk legjobban, ha objektív módon tájékozódunk a folyamat egészéről.

 

Ha érdekel, hogy pontosan mire is használható a blokklánc a gyakorlatban, tekintsd meg az erről szóló következő cikkünket: LINK