Szárnyal a tokenizáció Európában, egy év alatt triplázott a piac

A tokenizáció a pénzügyi piacok egyik legforróbb trendje. Az értékpapírok, kötvények és egyéb instrumentumok digitális formái már nem csupán kísérleti szinten léteznek, hanem egyre inkább az intézményi szektor napi működésének részévé válnak.

Natasha Cazenave, az Európai Értékpapír- és Piacfelügyelet (ESMA) ügyvezetője hétfőn arról beszélt, hogy a technológia valóban átalakíthatja a piacokat, de csak akkor, ha a fejlődés szilárd védőhálón belül történik.

A kontinens ma már a tokenizált fix kamatozású kötvények több mint felét adja a világon. Az iparági adatok szerint a kibocsátás az elmúlt évben megháromszorozódott és elérte a 3 milliárd eurót.

Németországban a pénzügyminisztérium digitális kötvényekkel kísérletezik, míg Franciaországban és Spanyolországban bankóriások – köztük a Société Générale és a Santander – már évekkel ezelőtt kipróbálták a technológiát.

Az Európai Beruházási Bank 2022-ben tette fel a koronát a folyamatra, amikor digitális kötvényt bocsátott ki a luxemburgi tőzsdén.

Globálisan is látványos a növekedés. A tokenizált eszközök piaca ma már 600 milliárd dollár körül mozog, és az elemzők a következő években további meredek emelkedést várnak. Az Egyesült Államokban például a tokenizált alapok vagyona idén már 7 milliárd dollárra nőtt, ami 80 százalékos éves bővülést jelent.

Amikor a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata bemutat egy új, intézményi szintű főkönyvi rendszert, az üzenet világos. A Google nem a kriptós közösség kísérletező startupjainak terepére érkezett, hanem a bankok, alapkezelők és biztosítók számára kínál infrastruktúrát.

Az új rendszer célja, hogy támogassa a tokenizációt és lehetővé tegye a valós idejű elszámolást, vagyis gyorsabb és átláthatóbb működést a hagyományos pénzügyi világ számára.

A lépés azt jelzi, hogy a tokenizáció már nem pusztán fintech-álom, hanem egy olyan terület, amelyre a globális tech-ipar is hosszú távon épít. Ahogy a Google beszáll, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a jövő pénzügyi infrastruktúráját nem csak bankok, hanem technológiai óriások is formálni fogják.

Nem minden próbálkozás aratott osztatlan sikert. A Robinhood például nyáron komoly kritikákat kapott, amikor olyan cégek részvényeit kínálta tokenizált formában, mint a SpaceX vagy az OpenAI, miközben ezek a vállalatok hivatalosan nem álltak a projekt mögött. Elon Musk egyenesen „hamisnak” nevezte a papírokat.

A szabályozók szerint a legnagyobb veszély abban rejlik, ha a befektetők nincsenek tisztában azzal, hogy egy-egy token mögött nem mindig valódi tulajdonjog áll, sokszor csak szintetikus követelés.

Az Európai Unió ezért indította el a DLT Pilot Regime nevű szabályozói tesztpályát, amely kontrollált környezetben ad lehetőséget a piaci szereplőknek az innováció kipróbálására. Az ESMA most azt javasolja, hogy a kísérleti projekt váljon állandóvá és rugalmasabbá.

A jelek szerint a pénzügyi szektor és a technológiai óriások, köztük a Google, készek nagyban játszani. A kérdés már nem az, hogy a tokenizáció része lesz-e a jövőnek, hanem az, hogy ki és milyen keretek között alakítja majd a szabályokat.