Mire képes a Google Willow kvantumchipje a Bitcoin ellen?

A Google bejelentette áttörést jelentő Willow kvantumprocesszorát, amely újraélesztette a kriptográfiai biztonságról szóló vitákat. Egyes szakértők szerint a kvantumszámítógépek képesek lehetnek feltörni a Bitcoin titkosítását, bár a technológia még messze van ettől.

A Google állítása szerint az új kvantumchip képes olyan számításokat elvégezni öt perc alatt, amelyeket a hagyományos szuperszámítógépek gyakorlatilag lehetetlen idő alatt dolgoznának fel. Ez a fejlesztés kiemeli a kvantumszámítógépek erejét, amelyek az anyag legapróbb részecskéinek, az úgynevezett kvantumfizikai tulajdonságainak felhasználásával dolgoznak.

A hagyományos számítógépek a bitekre támaszkodnak, amelyek vagy 0-t, vagy 1-et jelentenek. A kvantumszámítógépek viszont kvantumbiteket (qubit) használnak, amelyek egyszerre lehetnek 0 és 1 állapotban, így hatalmas mennyiségű lehetőséget képesek párhuzamosan feldolgozni.

Nem mostanában – nyugtatják meg az elemzők a közvéleményt. Az AllianceBernstein szakértői szerint a Willow chip jelenlegi, 105 qubites kapacitása messze elmarad attól a több millió qubittől, amely a Bitcoin hálózat valódi veszélyeztetéséhez szükséges lenne.

„El kell kezdeni a Bitcoin közreműködőinek felkészülni a kvantumos jövőre?” – tették fel a kérdést a szakértők. „Igen, de a Bitcoinra leselkedő gyakorlati veszélyek még évtizedekre vannak.”

Egy megfelelően fejlett kvantumszámítógép elméletileg képes lenne feltörni a blokkláncokat azáltal, hogy algoritmusokat használ a titkosítási kulcsok feltörésére, a hash-funkciók gyengítésére és a bányászat dominálására. Ez lopásokhoz, kettős költésekhez és a hálózat feletti irányítás megszerzéséhez vezethetne. Azonban ezek a kockázatok jelenleg még csak elméletiek, miközben a blockchain ipar aktívan dolgozik kvantumálló megoldások kifejlesztésén.

A Bitcoin hálózat, mint a világ legbiztonságosabb számítógépes hálózata, eddig még soha nem esett áldozatául hackereknek. Egy támadónak a hálózat több mint 50%-át kellene uralnia ahhoz, hogy veszélyeztethesse azt – ami jelenleg szinte elképzelhetetlen mértékű számítási teljesítményt igényelne.

A Google bejelentésére reagálva az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin feltett egy kritikus kérdést: „Mi a legnagyobb félig prímszám, amit faktorizálni tudsz?” Ez a kérdés a titkosítás szempontjából különösen fontos, mivel a félig prímszámok faktorizálása (két prímszám szorzata) a RSA-titkosítás feltörésének alapja.

A mai RSA implementációk általában 2048 vagy 4096 bites kulcsokat használnak. Ha a kvantumszámítógépek képesek lennének ilyen méretű félig prímszámok faktorizálására, akkor ezek a titkosítási rendszerek megszűnnének biztonságosnak lenni.

Buterin korábban hangsúlyozta, hogy a kvantumos ellenállás lehet a megoldás. Ez azt jelenti, hogy a kriptográfiai rendszereket már a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetések figyelembevételével kell megtervezni.

„Nem igaz, hogy a kvantumszámítógépek minden titkosítást feltörnek. Csak bizonyos algoritmusokat,” mondta Buterin, hozzátéve, hogy „minden olyan kriptográfiai algoritmushoz, amit a kvantumszámítógépek feltörhetnek, van olyan helyettesítés, amelyet nem tudnak feltörni.”

Bár egy Bitcoin hálózatot veszélyeztető kvantumszámítógép technikailag még évek távolában van, ha ez valaha bekövetkezne, az nemcsak a Bitcoinra, hanem a világ szinte minden rendszerére nézve komoly fenyegetést jelentene.