Vitalik Buterin esélyes lehet a Nobel-díjra?

Cowen és Tabarrok szerint Buterin hozzájárulása a monetáris gazdaságtanhoz és a decentralizált pénzügyekhez mérföldkőnek számít, és ezzel jogos jelölt lenne a Nobel-díjra.

Az Ethereum alapítója ott lehet a Nobel-díj esélyesek között?

Amikor a közgazdasági Nobel-díj kerül szóba, a jelöltek általában közgazdaságtani kutatók, akik elméleteikkel vagy modelljeikkel gazdagították a tudományt. De mi történik, ha valaki a kriptovilágból érdemli ki ezt az elismerést? 

Ez a kérdés merült fel Tyler Cowen és Alex Tabarrok, a Marginal Revolution blog és podcast alkotóinak október 8-i epizódjában. Cowen szokatlan választásként megemlítette, hogy ha tehetné, Vitalik Buterint, az Ethereum társalapítóját választaná. De miért lenne Buterin méltó erre a nagy elismerésre?

Cowen szerint Buterin nem csupán egy digitális valutát, hanem egy teljes decentralizált platformot hozott létre, amely valódi hatással van a monetáris közgazdaságtanra.

Az Ethereum (ETH) – a világ második legnagyobb kriptovalutája a Bitcoin után – forradalmi innovációkat hozott, például a „smart contract”-okat, amelyekkel az automatizált, közvetítő nélküli pénzügyi tranzakciók váltak lehetővé.

„Vitalik épített egy platformot, létrehozott egy valutát, és megcáfolta Mises regressziós tételét is – mindezt úgy, hogy Satoshi Nakamoto nyomdokaiba lépett. De kérdem én, mit kell még tennie valakinek ahhoz, hogy Nobel-díjat kapjon?” - jegyezte meg Cowen.

Tabarrok hozzátette, hogy Vitalik továbbra is aktívan fejleszti az Ethereum mechanizmusát. Az Ethereum legutóbbi nagy előrelépése, a proof-of-stake modellre való áttérés, hatalmas technológiai kihívás volt. Tabarrok humorosan ezt ahhoz a videóhoz hasonlította, ahol szaúd-arábiai autósok útközben cserélik le az autó kerekeit – az Ethereum fejlesztései is hasonlóan komplexek, mégis gördülékenyek.

De miért pont Vitalik?

Vitalik Buterin hatása a kriptogazdaságra nem csupán technikai, hanem filozófiai is. A decentralizáció, a blockchain technológia és a kriptovaluták mögötti elvek jelentősen alakították a globális gazdasági gondolkodást.

Cowen és Tabarrok szerint Buterin hozzájárulása a monetáris gazdaságtanhoz és a decentralizált pénzügyekhez (DeFi) mérföldkőnek számít, és ezzel jogos jelölt lenne a Nobel-díjra.

Az Ethereum áttérése a proof-of-stake mechanizmusra egyben óriási környezetvédelmi lépés is volt. Ezzel a technológia energiafogyasztása radikálisan csökkent, ami a fenntarthatóság irányába mutat. Ez a technológiai és társadalmi innováció lehet az, ami Buterint kiemeli a Nobel-díj esélyesei közül.

Satoshi Nakamoto öröksége

Cowen és Tabarrok beszélgetésében felmerült Satoshi Nakamoto, a Bitcoin titokzatos alkotójának személye is. Bár sokak szerint Nakamoto elhunyt, Cowen kételkedik ebben, és ha még élne, megérdemelné a díjat a Bitcoin (BTC) létrehozásáért. Ugyanakkor, mivel Nakamoto kiléte továbbra is ismeretlen, Buterin lehet az, aki átveszi a stafétabotot a decentralizált pénzügyi rendszerek innovátorai között.

A kérdés persze még nyitott, hogy valóban elismeri-e a közgazdasági Nobel-bizottság a kriptovalutákban rejlő gazdasági innovációkat. Az, hogy Vitalik Buterin vagy Satoshi Nakamoto Nobel-díjat kapjon, radikális döntés lenne, és új korszakot nyitna a közgazdaságtani díjazás történetében.

A 2024-es közgazdasági Nobel-díj győztese(ke)t október 14-én hirdetik ki – addig is érdemes figyelni, vajon a kriptovilág óriásai is helyet kapnak-e a legrangosabb elismerések között.