Telegram vs. EU: Pavel Durov a cenzúra ellen harcolna

Pavel Durov visszautasította az EU cenzúranyomását a román választások előtt.

Pavel Durov politikai botrányba keveredett

Május 18-án, miközben Románia választásokra készült, a Telegramra egy figyelemfelkeltő poszt került ki. Nem volt benne semmi látványos, csupán néhány mondat és egyetlen emoji, mégis egy komoly politikai botrány alapját vetette meg.

Pavel Durov, akit sokan a digitális szólásszabadság egyik utolsó bástyájaként tartanak számon, kijelentette, hogy egy nyugat-európai ország szerinte „baguette-ország”, nyomást gyakorolt rá, hogy a román elnökválasztások előtt cenzúrázza a konzervatív hangokat. Ő azonban nemet mondott.

De miért kérne egy uniós ország ilyet egy orosz származású techvállalkozótól, és hogyan lett ebből egy egész kriptós közösséget megmozgató történet?

A Telegram nem kér a cenzúrából

Durov nem szokott kertelni, ha a szabadságjogokról van szó, ezt a kriptovilág jól tudja. Azon a májusi napon is világosan fogalmazott:

„Nem lehet a demokráciát megvédeni úgy, hogy közben leromboljuk. A választási beavatkozás ellen sem lehet úgy harcolni, hogy mi magunk avatkozunk be. Vagy van szólásszabadság és tisztességes választások – vagy nincs.”

A poszt nem csak a Telegram felhasználóit rázta fel. Az EU-ból érkező (állítólagos) nyomásgyakorlás híre gyorsan bejárta a kriptós fórumokat és közösségi platformokat.

Sokan Franciaországra tippeltek a „baguette” emoji alapján, és nem teljesen alaptalanul.

Durov letartóztatása, ami túl jól volt időzítve

Alig néhány hónappal korábban, 2024 augusztusában, Durov Franciaországban letartóztatásra került. A hivatalos indok, a Telegram nem moderált problémás tartalmakat. A nem hivatalos verzió szerint viszont politikai nyomásgyakorlásról volt szó, amit a kriptós közösség és szólásszabadság-aktivisták egyként elítéltek.

Emmanuel Macron gyorsan próbálta menteni a helyzetet, amikor X-en azt írta:

„Franciaország elkötelezett a szólásszabadság mellett.”

A válaszok között azonban nem mindenki volt meggyőzve. Mert Mumtaz, a Helius Labs vezérigazgatója például ezt üzente:

„Nem lehet valakit 20 év börtönnel fenyegetni csak azért, mert nem moderál véleményeket, és közben azt állítani, hogy a szólásszabadság a szívügyünk.”

Nyomás alatt: Durov nincs egyedül

A Rumble vezérigazgatója, Chris Pavlovski szintén nem bízott többé az EU-ban. Franciaországból való távozása után elárulta, őt is megpróbálták rábírni arra, hogy cenzúrázza a platformját. Szerinte a Durov elleni fellépés üzenet volt mindenkinek, aki a szólásszabadságot komolyan veszi.

Pavel Durov ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a Telegram mindig együttműködik a hatóságokkal, ha törvényes megkeresés érkezik. Franciaországban külön jogi képviseletet is fenntartanak erre a célra. Mégis megkerülték ezt a hivatalos csatornát, és elfogatóparancsot adtak ki ellene.

Pavel Durov nem kér a kompromisszumokból

Pavel Durov újra bizonyította, hogy nem hajlandó kompromisszumot kötni, ha a szólásszabadság a tét. A Telegram nem tökéletes, de kevés platform maradt, ahol ennyire nyíltan és következetesen kiállnak az autonómia, a magánélet és az egyéni szabadság mellett.

A történet túlmutat a román választásokon, a Telegramon vagy akár Durovon is. A kérdés az, hogy meddig mehet el egy állam a demokrácia védelme érdekében, mielőtt maga is átlépi a demokrácia határait?