Miért adjuk el korán a nyerő pozíciót, és tartjuk meg a vesztest?

A befektetői pszichológia egyik legismertebb jelensége, hogy a nyerő pozíciót hamar lezárjuk, a vesztest viszont hosszan tartjuk. Hersh Shefrin és Meir Statman 1985-ös tanulmánya a Journal of Finance folyóiratban írta le, hogy a befektetők hajlamosak túl korán eladni a nyerteseket és túl sokáig tartani a veszteseket. A jelenség neve disposition effect.

Terrance Odean 1998-ban egy amerikai brókercég 10 000 számlájának kereskedési adatait vizsgálta 1987 és 1993 között. Azt találta, hogy a nyereséges részvényt kb. másfélszer akkora eséllyel adták el, mint a veszteségest. Az eladott nyertesek a következő évben átlagosan 3,4 százalékkal jobban teljesítettek, mint a megtartott vesztesek, vagyis a visszapattanásba vetett remény átlagosan nem jött be. Fontos, hogy ez amerikai részvényadat, kriptóra közvetlenül nem mindig alkalmazható.

A másik oldal a veszteség-averzió. Daniel Kahneman és Amos Tversky 1979-es tanulmányukban, az Econometrica folyóiratban leírták, hogy a veszteség fájdalma nagyobb, mint az azonos összegű nyereség öröme. Ezért a veszteséges pozíció lezárása kínosabb, mint a nyerő eladása.

Shefrin és Statman a jelenséget a sajnálat kerülésével, a mentális könyveléssel és az önkontroll hiányával magyarázta: amíg nem zártuk le a vesztest, addig csak papíron veszteség, a lezárás viszont végleges. Odean a vételi árat referenciapontnak nevezi, és ez a horgonyzáshoz hasonlóan húzza a döntést: a pozíciót a saját belépési árunkhoz mérjük, nem a piaci helyzethez. A piac viszont nem tud a vételi árunkról.

Egy lektorált Bitcoin-tanulmány szerint igen, de nem mindig ugyanolyan erősen. Schatzmann és Haslhofer a Digital Finance folyóiratban 2023-ban megjelent kutatásában a Bitcoin-befektetők körében is kimutatta a disposition effectet. Az effektus erőssége idővel változott, és 2017-től erősebb volt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyors árfolyammozgások a kriptóban sem védenek ki a jelenség ellen. A lényeg az irány: a nyerő pozíció korai eladása és a vesztes tartása a kriptós befektetők körében is megfigyelhető. Magyar befektetőnek a forintban rögzített belépési ár ugyanúgy referenciapont lehet, mint a dolláros. A kriptós kockázatokról a kriptovaluta legnagyobb veszélyeiről szóló cikkünk ír részletesebben.

Nem minden korai eladás hiba. Odean adataiban decemberben megfordult a minta, mert az adózási szempont előtérbe került, és a részleges eladások kiszűrése után is megmaradt a nyertesek előnye. Az eladásnak lehet racionális oka: az eredeti feltevés megváltozott, a pozíció túl nagy lett a portfólióban, vagy adózási szempont indokolja.

Peter Lynch, a Fidelity Magellan alap korábbi vezetője a One Up on Wall Street című könyvében ugyanezt a hibát „pulling out the flowers and watering the weeds” képpel írta le, vagyis virágot kihúzni és gyomot locsolni. Ő is hozzátette, hogy az automatikus eladás és az automatikus tartás egyaránt hiba, mert a döntésnek a vállalat helyzetén kell múlnia, nem az árfolyam mozgásán.

Hasznos kérdések, mielőtt döntesz:

• Még igaz-e az az ok, amiért megvettem?
• Ma, ezen az áron is megvenném ezt az eszközt?
• Van-e előre leírt célom és olyan szint, ahol a feltevésem már nem érvényes?

Az alapokhoz nézd meg a kriptovaluta befektetés kezdőknek szóló cikkünket, a hagyományos és a kriptós befektetés különbségeit pedig a bitcoin és a hagyományos befektetés összevetése mutatja.