A BIS figyelmeztet az AI-láz pénzügyi kockázataira

A BIS AI-figyelmeztetésének egyik lényege, hogy a beruházási tempó már nemcsak technológiai kérdés, hanem mérlegkockázat is. A bázeli székhelyű Bank for International Settlements a vasárnap közzétett éves gazdasági jelentésében azt emelte ki, hogy a nagy AI-fejlesztésekhez kapcsolódó vállalati költések gyorsabban nőnek, mint az érintett cégek eredményei.

(A gyors mesterséges intelligencia-boom kérdéseket vet fel a fenntarthatóságával kapcsolatban. Forrás: BIS)

Ez azért érzékeny pont, mert a magas részvényértékelések addig tarthatók fenn, amíg a piac hisz a tartós növekedésben. A BIS megfogalmazása szerint „egyre nehezebb lehet” ilyen ütemet fenntartani, főleg azoknál a vállalatoknál, amelyek az AI fejlesztésének központjában állnak.

A tőkepiaci hangulatot nemcsak a felhőcégek beruházásai mozgatják, hanem az AI-hoz kapcsolt nagy sztorik is. A SpaceX friss IPO-ja, valamint az Anthropic és az OpenAI tervezett tőzsdei megjelenése tovább erősítette a befektetői lelkesedést.

A BIS ezt nem önmagában látja problémának, hanem a korábbi túlfűtött ciklusok fényében. Piaci megfigyelők már párhuzamot vonnak az 1920-as évek végi villamosítási lelkesedéssel és az 1990-es évek végi dotkom időszakkal. A közös pont nem a technológia hasznossága, hanem az, hogy a várakozások néha gyorsabban épülnek fel, mint a bevételek és a megtérülés.

A BIS szerint a sérülékenységet az növeli, hogy az AI-beruházások egyre nagyobb része adósságra és erősen tőkeáttételes finanszírozási struktúrákra támaszkodik. Ha a befektetői optimizmus megfordul, az nemcsak árfolyamkorrekciót hozhat, hanem egymást erősítő fizetési problémákat is.

A makrokörnyezet sem ad sok tartalékot. Az amerikai infláció májusban hároméves csúcsra, 4,2%-ra emelkedett a TradingEconomics adatai alapján. Ha a jegybankok az infláció miatt szigorítanak, a BIS szerint ez hirtelen visszaesést válthat ki az AI-hoz kötött eszközök áraiban. Nick Ruck, az LVRG Research igazgatója ezt rendszerszintű kockázati gyújtópontként írta le.

Az AI-beruházási hullám a fogyasztói árak felől is visszaüthet, mert az adatközpontok memória- és félvezetőigénye gyorsabban nő, mint a kínálat. A „chipflation” néven emlegetett jelenség lényege, hogy a dráguló chipek végül nem maradnak a beszállítói láncban, hanem megjelennek a késztermékek árában.

Morgan Stanley elemzői június elején arra figyelmeztettek, hogy a telefonoktól a laptopokig több eszközkategória drágulhat. A BlackRock márciusban szintén jelezte, hogy a félvezetők áremelkedése felfelé húzhatja a globális árucikk-inflációt. Az Apple csütörtökön már konkrétan 18% és közel 33% közötti áremelést jelentett be iPadekre, Mac gépekre és otthoni eszközökre.