Elliott hullámelmélete. Te hallottál már róla?

Elliott hullámelmélete a technikai elemzés egy érdekes és hasznos eszköze lehet. Emellett a befektetői szélsőségek azonosítására is alkalmazható.

 

Mi az az Elliott hullám?

Az Elliott Wave egy elméletre (vagy elvre) utal, amelyet a befektetők és a kereskedők elfogadhatnak a technikai elemzés során. Az elv azon az elképzelésen alapul, hogy a pénzügyi piacok hajlamosak meghatározott mintákat követni, függetlenül az időkerettől. Az Elliott Wave Theory (EWT) lényegében azt mondja ki, hogy a piaci mozgások a tömegpszichológiai ciklusok természetes sorozatát követik. Mindezt egy ismétlődő minta szerint. A minták az aktuális piaci hangulatnak megfelelően jönnek létre, amely bearish (bika) és bullish (medve) között váltakozik.

Az Elliott Wave elvet a '30-as években Ralph Nelson Elliott (amerikai könyvelő és író) alkotta meg. Az elmélet népszerűsége azonban a 70-es években nőtt Robert R. Prechter és A. J. Frost erőfeszítéseinek köszönhetően.

Forrás:https://www.dailyfx.com/forex/education/trading_tips/daily_trading_lesson/2018/12/26/depth-of-elliott-wave-correction.html

 

Kezdetben az EWT-t Wave Principle-nek (Hullám Elvnek) hívták, amely a tőzsdéken történő emberi viselkedés egyfajta leírása. Elliott elmélete a piaci adatok széleskörű tanulmányozásán alapult. Különös tekintettel a részvénypiacokra. Szisztematikus kutatásai legalább 75 évnyi információt tartalmaztak. Technikai elemzési eszközként az EWT-t most a piaci ciklusok és trendek azonosítására használják, és számos pénzügyi piacon alkalmazható. Köztük a kriptovaluták piacán is. Az Elliott Wave azonban nem mutató vagy kereskedési technika. Ehelyett ez egy elmélet, amely segíthet a piaci viselkedés előrejelzésében.

Ahogy Prechter kijelenti könyvében: "A Wave Principle (Hullám Elv) nem elsősorban előrejelző eszköz, sokkal inkább a piacok viselkedésének részletes leírása."– Prechter, R. R. The Elliott Wave Principle (19. o.).

 

Az alap Elliott hullám minta

Az alap Elliott Wave minta általában egy nyolc hullámból álló mintával azonosítható. Ez öt mozgatóhullámot (amelyek a fő trend irányába mozog) és három korrekciós hullámot (amely az ellenkező irányba mozgó) tartalmaz. Tehát egy teljes Elliott hullám ciklus egy bullish piacon így nézne ki:

Figyeljük meg, hogy az első példában öt mozgatóhullámunk van: három a felfelé mozgásban (1, 3 és 5), plusz kettő a lefelé mozgásban (A és C). Egyszerűen fogalmazva, minden olyan mozdulat, amely összhangban van a fő trenddel, Motive Wave-nek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy 2, 4 és B a három korrekciós hullám.
De Elliott szerint a pénzügyi piacok fraktál jellegű mintákat hoznak létre. Tehát, ha hosszabb időkeretekre kicsinyítünk, akkor az 1-től 5-ig tartó mozgás egyetlen mozgatóhullámnak (i) is tekinthető, míg az A-B-C mozgás egyetlen korrekciós hullámot (ii) jelenthet.

Továbbá, ha ráközelítünk az alacsonyabb időkeretekre, akkor egyetlen Motive Wave (például 3) tovább osztható öt kisebb hullámra, amint azt a következő szakaszban szemléltetjük. Ezzel szemben az Elliott Wave ciklus egy bearish piacon így nézne ki:

Forrás:https://academy.binance.com/_next/image?url=https%3A%2F%2Fimage.binance.vision%2Feditor-uploads%2F8a99bb7bcdf94d349332750b6169aa4e.png&w=1920&q=100

Induló hullámok

Prechter meghatározása szerint a Motive Waves (Induló Hullámok) mindig ugyanabba az irányba mozognak, mint a nagyobb trend. Ahogy az imént láttuk, Elliott a hullámfejlődés két típusát írta le: az indító és a korrekciós hullámokat. Az előző példa öt a trend irányába mutató és három korrekciós hullámot tartalmazott. De ha egyetlen Motive Wave-re nagyítunk, az egy kisebb ötelemű szerkezetből áll. Elliott öthullámú mintának nevezte, és három szabályt alkotott a kialakulásának leírására:

A 2. hullám nem korrigálhatja vissza az előző 1. hullám mozgásának 100%-ánál többet.

A 4. hullám nem korrigálhatja vissza az előző 3. hullám mozgásának 100%-ánál többet.

Az 1., 3. és 5. hullámok közül a 3. hullám nem lehet a legrövidebb, és a leghosszabb. Ezenkívül a 3. hullám mindig túllép az 1. hullám végén.
Figyeljük meg, hogy az első példában öt mozgatóhullámunk van: három a felfelé mozgásban (1, 3 és 5), plusz kettő a lefelé mozgásban (A és C). Egyszerűen fogalmazva, összhangban van a fő trenddel, az Motive Wave-nek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy 2, 4 és B a három korrekciós hullám ebben a példában.

Elliott szerint a pénzügyi piacok fraktál (Matematikai alakzat, amely végtelenül összetett "önhasonló" formáiban ismétlődés fedezhető fel. Szerk.) jellegű mintákat hoznak létre. Tehát, ha hosszabb időkeretekre megyünk, akkor az 1-től 5-ig tartó mozgás egyetlen mozgatóhullámnak (i) is tekinthető, míg az A-B-C mozgás egyetlen korrekciós hullámot (ii) jelenthet.

 

Működik az Elliott hullámelmélet? 

Mint a legtöbb elmélet körül, itt is vita folyik az Elliott-hullámok hatékonyságáról. Egyesek azt mondják, hogy az Elliott Wave elv sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a kereskedők képesek-e pontosan felosztani a piaci mozgásokat trendkövetésre és korrekciókra.

A gyakorlatban a hullámokat többféleképpen is meg lehet rajzolni anélkül, hogy szükségszerűen megszegnénk Elliot szabályait. Ez azt jelenti, hogy a hullámok helyes megrajzolása egyáltalán nem egyszerű feladat. Nemcsak azért, mert gyakorlást igényel, hanem a nagy szubjektivitás hatása miatt is.

Ennek megfelelően a kritikusok azzal érvelnek, hogy az Elliott hullámelmélet erősen szubjektív természete miatt nem legitim elmélet.  Illetve, hogy maga az elmélet lazán meghatározott szabályokra támaszkodik. Ennek ellenére több ezer sikeres befektető és kereskedő van, akiknek sikerült nyereségesen alkalmazniuk Elliott elveit. Érdekes módon egyre több kereskedő kombinálja az Elliott Wave elméletet technikai mutatókkal, hogy növelje sikerarányát. Továbbá, hogy csökkentse a kockázatokat. A Fibonacci indikátorok talán a legnépszerűbb példák.

 

Elliott hullámelmélet összefoglalva

Prechter szerint Elliott soha nem spekulált azon, hogy a piacok miért mutatnak pont 5-3 hullámszerkezetet. Ehelyett egyszerűen elemezte a piaci adatokat, és erre a következtetésre jutott. Ebben a tekintetben Elliott elve egyszerűen az emberi természet és a tömegpszichológia által létrehozott elkerülhetetlen piaci ciklusok eredménye.

 

További ajánlott cikkeink:

1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
3. Bitcoin és kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2021
4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás