Mik ezek a konszenzus mechanizmusok? - Proof of Authority

A kriptovaluták sokat változtak mióta a Bitcoin hálózatán megtörtént az első blokklánc tranzakció. A jól ismert Proof of Work és Proof of Stake algoritmusok mellett más konszenzus mechanizmusok jelentek meg. Különböznek a megközelítések, a Proof of Authority egy olyan megoldást kínál, ahol a validátorok ismert szereplők, akik a korlátozott részvételért cserébe motiváltak a blokklánc hitelességének fenntartásában.

 

PERMISSIONED ÉS PERMISSIONLESS BLOKKLÁNCOK

A blokkláncok hálózati csomópontjai szempontjából a validálásban történő részvétel kétféle lehet. A Bitcoin rendszerében bárki, teljesen anonim módon üzemeltethet egy bányászfarmot, aki kiveszi a részét a gépeire érkező tranzakciók jóváhagyásából. Cserébe megkapja a blokkjutalmat egy BTC címére, ha megír egy blokkot. A cím bárkihez tartozhat, így a bányászok közössége nyitott mindenki számára, aki bányászgépet és áramot fektet a részvételbe. Ez a permissionless blokklánc.

A Bitcoin, mint értéktartó vagy fizetőeszköz mindenki számára elérhető, akárcsak egy nemzeti valuta jobb helyeken. A pénz mozgatása a körforgásban, vagy az infrastruktúra biztosításáért kapható haszon azonban csak a kriptovaluták világában száll vissza a közösségre. Egy permissionless hálózat hatékonysága abban rejlik, hogy a szereplőknek nem kell tekintettel lenniük arra, hogy kikkel dolgoznak együtt. Mindenki egyenrangú, ami ösztönzi a részvételt. A Bitcoin mögött dolgozó hashráta a világ minden tájáról bővül, nagyobb tömegben pedig folymatosan csökken a kockázata annak, hogy az irányításba valaki ártó szándékkal száll be.

Forrás: eyerys.com

A Proof of Authority konszenzussal működő kriptovaluták permissioned blokkláncok, tehát a validálást végző hálózati csomópontok a közösség által jóváhagyott szereplők. Ez elsősorban privát blokkláncok üzemeltetésénél célszerű választás. A blokkláncok fejlesztői kezdetben felhatalmaznak cégeket, vagy magánszemélyeket, akik részesülhetnek a tranzakciós díjakból. A node-ok egymáshoz képest egyenrangúak, tehát decentralizált a rendszer, de aki használja a coint, vagy okosszerződéseket a blokkláncon, az a konszenzusba nem tud beleszólni. Egyes blokkláncok esetén a tárcák regisztrálása is KYC-hez kötött, pl. Coti.

 

KIK LEHETNEK VALIDÁTOROK EGY PROOF OF AUTHORITY BLOKKLÁNCON?

Ennek az eldöntése kezdetben a fejlesztőkön múlik, akik a blokklánc céljának megfelelően előállnak egy konszenzus mechanizmussal. Egy privát blokklánc esetén pl. nem szükséges, sőt kockázatos a tranzakciók feldolgozásának kiszervezése, saját hatáskörben történik a validálás, néhány egyenrangú számítógépről.

 

Forrás: newdaycrypto.com

 

Olyan blokkláncoknál amiket vállalati, vagy banki felhasználásra szántak, az érdeklődő cégek alkotnak egy hálózatot a hardvereikkel. Ők ismerik egymást, közös a céljuk, motivációjuk és a részesedésük a tranzakciókból. Ez a permissioned blokklánc, általában három elv érvényesül a node-ok üzemeltetőinek kiválasztásában:

• Beazonosítás. Mivel a kezdeti validátorok is ismertek, elvárják egymástól, hogy minden új csatlakozóról lehessen tudni hogy kicsoda.
• Korlátozott részvétel. A belépéshez feltétel a jó reputáció a színvonal tartása miatt is, és azért is hogy legyen vesztenivalója annak, aki be szeretne szállni a validálásba. Ez lényegében a hírnév stakelése - aki technikai felkészültségben, vagy tisztességes együttműködésben lejáratja magát, az rontja a hírnevét a fintech iparban. 
• Esélyegyenlőség. A fenti elbírálás minden résztvevőre ugyanúgy vonatkozik, ahogy az infrastruktúrát is azonos feltételek mentén üzemeltetik.

Az érdekelt cégek a saját üzleti modelljükben használják a coint, vagy a platformot, de nem fizetnek érte mint más digitális szolgáltatásokért (pl. bankkártya terminál), hanem az infrastruktúráért fizetnek, amin fut a blokklánc. Ezzel üzemeltetik is a blokklánc partnerük szolgáltatását és bevételük is van rajta.

 

MIK AZ ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A PROOF OF AUTHORITY KONSZENZUSNAK?

Mivel a validálásokat elvileg megbízható szereplők végzik, nem szükséges hatalmas energiát fektetni az ellenőrzésbe. A blokkokat egy alacsony számú node közösség tagjai írják meg, akiket az algoritmus sorbarak, így nem kell hashrátával versengeniük a következő blokkért. A validálás a Proof of Authority blokkláncokon valójában nagyon kevés ráfordítással megvan, tehát egységnyi hardver teljesítmény több másodpercenkénti tranzakcióra képes, mint egy Proof of Work vagy Proof of Stake konszenzusban. Az alternatív konszenzusok általában a skálázhatóságban próbálnak hatékonyabbak lenni, a Proof of Authority node-ok az infrastruktúrán kívűl a jó hírnevüket teszik bele az ökoszisztémába. Ez nekik jövedelmező, a másik oldalnak pedig biztonságos.

 

Forrás: in3.readthedocs.io

 

A Proof of Authority node-ok egyenrangúak, viszont a kiválasztás miatt áll fölöttük egy centralizált hatalom, a fejlesztők, vagy kezdeti csapat, jobb esetben egy DAO. Többféle modell van ami a validátorok összetételét illeti. Van ahol teljesen zárt a rendszer, a kezdeti támogatók üzemeltetik a node-okat, illetve az ő dolguk bővülni, ha a forgalom megkívánja. Ilyen pl. a Chiliz, ahol a tranzakciók validálását részben kiválasztott esport csapatok node-jai végzik. A Klaytn-nál van egy egyesület, amibe multicégek léphetnek be, de a fejlesztők választják ki őket. A Klaytn fő piaca a metaverzumok és NFT-k. Azok a cégek akik nyitnak ebbe az irányba, egy ilyen node közösségben részt tudnak vállalni a hálózat üzemeltetésében és közben forrást szereznek a fejlesztéseikre.

 

Forrás: ideatelabs.in

 

Az ismertségnek azonban kockázata is van. Ha helyileg konkrétan behatárolható hogy hol zajlik a blokklánc működtetése, az célzottan támadható is. Ha a szem előtt lévő cégeket éri valami váratlan csapás, esetleg becsődölnek, az szintén kihat arra a kriptovalutára aminek a biztosításában szerepük van. A Proof of Authority egyesek szerint nem számít decentralizáltnak pont azért, mert a centralizált rendszerekhez hasonlóan az irányítás és az üzemeltetés konkrét entitásokhoz tartozik. A decentralizáltság azonban nem minden területen szükséges. A Proof of Authority a logisztikában, ahol az ellátási lánc cégei között zajlik az elszámolás, működőképes alternatívát tud nyújtani a termék nyomonkövetésben is és az eredet igazolásban is.

Nagy Gábor

 

 

További ajánlott cikkeink:

1. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
2. A digitális ezüst. Mit érdemes tudni a Litecoinról
3. Mi a Bitcoin, blockchain technológia vagy a kriptovaluta kereskedés?
4. Mi az Ethereum? Részletes kriptovaluta projekt ismertető
5. A magyarok kedvenc altcoinja! Ripple projekt ismertető
6. A dobogóért is versenyző stabilcoin! Tether projekt ismertető
7. Bitcoin újratöltve! Mi a Bitcoin Cash és hogyan jött létre?
8. Ez a Binance coin, a legnagyobb kriptovaluta tőzsde terméke
9.