Mik ezek a konszenzus mechanizmusok? – Directed Acyclic Graph (DAG)

A blokklánc jó, de vannak gyenge pontjai. Ismerjük meg a következő technológiát – a DAG-ot – ahol lánc helyett egy ágrajzszerű gráf van, ami teljesen új irányból közelíti meg a blokklánc trilemmát. Rendkívül alacsony energiafelhasználás mellett szinte végtelenül skálázható, a tranzakciós költségek pedig a lehető legalacsonyabbak.

 

HOGY MŰKÖDIK A DAG A KRIPTOVALUTÁKNÁL?

A directed acyclic graph egy modernebb módja az adatmodellezésnek és struktúrálásnak mint a blokklánc, ezért az újabb kriptovaluták egy része DAG-gal próbál profibb hálózatot építeni. A blokklánccal ellentétben, ahol egy lánc mentén zajlik a validálás, a DAG nem egy szálon fut, hanem egy gráfon.

A gráfoknak számos végpontja és széle van, úgy kell elképzelni, mint egy elágazó kétdimenziós struktúrát. Minden tranzakció egy végpont, amikből újabb végpontok keletkeznek, tehát a tranzakciók egymásra hivatkoznak, és proof of work feladatok végrehajtásával íródnak hozzá a gráf széleihez.

 

 

Az így felépülő hálózatban a validátoroknak nem mindig egy végpont felírásáért kell versengeniük, hanem a szimultán bővülő végpontok sokaságán ‘osztoznak’. Ebből kifolyólag nem áll elő az a helyzet, mint a Bitcoin estében, ahol a legnagyobb energiaráfordítást felmutató node kapja a blokkjutalmat. A blokkok tehát kevés energiával és villámgyorsan keletkeznek egymástól függetlenül.

Ez növeli a decentralizáltságot, mert könnyebb bekapcsolódni a validálási folyamatba és nem kell bányász poolokba tömörülnie a szereplőknek, hogy sorra kerüljenek a validálásban.

 

Az energiafelhasználás szinte egyáltalán nem tényező a jutalom kiosztása szempontjából. Jól mutatja a modell hatékonyságát az a tény, hogy pl. a DAG-ra épülő Fantom kriptovaluta egész hálózatának éves működtetéséhez kevesebb áram szükséges, mint amennyit egy amerikai háztartás felhasznál egy év alatt! 

 

MIT KELL TUDNI A DAG TRANZAKCIÓK VALIDÁLÁSÁRÓL?

A tranzakciók korábbi tranzakciókra hivatkoznak, méghozzá egyszerre többre. A DAG gyorsasága részben abból fakad, hogy a több előzetes tranzakcióknak nem kell, hogy mindegyike validálva legyen, ahhoz hogy hitelesítsék a következőt. A frissen felírt tranzakcióra pedig épülhet a következő. Egy bányász akár párhuzamosan több tranzakció validálását is végezheti, egy dapp pedig meghatározhatja, hogy minimum mennyi valid hivatkozású végponthoz fűzi a tranzakcióit a gráfban.

Ha egy tranzakció hivatkozik a másikra, amit már validált a hálózat, akkor a proof of work folyamatban hitelesnek számít, így a node-ok hozzá tudják adni a gráf széléhez. Ezzel egy újabb hivatkozható tranzakcióval bővül a virtuális infrastruktúra, míg a klasszikus blokklánc esetében mindig csak egy utolsó blokk van.

A duplaköltést a DAG első pontjáig visszakövetésével előzi meg a rendszer, ugyanúgy mint a Bitcoinnál. Ha konfliktus van a hitelesítésben – mert pl. valaki rossz/hamis tranzakciót próbál validáltatni – az előzmények több szála közül a leghitelesebb dönt, tehát amelyik csomópontjaiba a legtöbb hitelesítés érkezett eddig.

 

 

A DAG egy olyan hálózat, ahol a tranzakciók nincsenek blokkokba tömbösítve, viszont minden tranzakció megtestesíti azt, amit a Bitcoin hálózaton a blokkok. Minden Bitcoin blokknak van három egyedi tulajdonsága: a benne lévő tranzakciók adatai; a hash, ami a blokk lekódolt azonosítója; és az előző blokk hash-e. Az utóbbi miatt fűződnek láncba a blokkok, hiszen csak az a blokk érvényes, ami az azelőtti valid blokk hash-ét tartalmazza.

Gráfban ugyanez szerteágazó, több szálon futó, így folytonosan növekvő szélek mentén zajlik, ami a skálázhatóság új dimenzióját nyitja meg. A használat mértékével növekszik a feldolgozási kapacitás. A DAG kriptovaluták azok, ahol a fejlesztők hajlamosak ‘elméletben végtelen’ tranzakció terhelést ígérni. Ehhez azért kell egy minden körülmények közt gördülékenyen működő forráskód is – csak a lehetőség végtelen.

 

MIK A DAG ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A BLOKKLÁNCHOZ KÉPEST?

A fentiek elméletben kompromisszum nélkül oldják meg a Vitalik Buterin által felvetett blokklánc trilemmát. A DAG hálózatokon a kis súllyal individuálisan validálók megkapják az arányos jutalmukat, tehát decentralizált (tud lenni). A blokkok kivezetésével minden node folyamatosan kapja és dolgozza fel a tranzakciókat, akár egyre többet, mivel nem kell ipari mennyiségű áramot felzabáltatni a validáló számítogépekkel a több munkáért/jutalomért. Nagymértékben skálázható. A több előzményláncú tranzakció hitelesítés pedig biztonságosabb, mint az egy szálon sorban kapcsolódó visszakeresés.

 

 

Ami a létező DAG kriptovalutákat illeti, jelen fejlesztési szintjükön és közösségi háttérrel, a dolog azért nem ennyire tökéletes. A gyakorlatban az új technológia új kockázatokat hordoz, kérdés, hogy melyik white paper miként igyekszik megoldást felmutatni ezekre. A decentralizáció például gyakran nem valósul meg a kezdetekben, hogy az elterjedésig a fejlesztőknek mindenképpen legyen elég súlya a validálásban a node-ok jelentős részének irányításával.

A közösségi irányítású hálózatok olyanok lesznek amilyen a közösség, beleértve azokat, akik a hálózat kezdeti gyengepontjainak kihasználásával valamelyik DeFi csalásra próbálják használni a feltörekvő okosszerződés platformot. Az irányítás kiszervezése általában több éves időszak, addig viszont lehet hogy száznál kevesebb node validál.

A skálázhatósági modell vizsgája szintén többéves nagy forgalmú időszak után dől el. Önmagában a feldolgozott tranzakciók nagy száma bíztató, de a DAG akkor bizonyíthatja, hogy felsőbbrendű a blokkláncnál, ha a különböző felhasználási trendek változása során is gördülékenyen fut a dappok mögött.

Nagy Gábor

 

 

További ajánlott cikkeink:

1. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
2. A digitális ezüst. Mit érdemes tudni a Litecoinról
3. Mi a Bitcoin, blockchain technológia vagy a kriptovaluta kereskedés?
4. Mi az Ethereum? Részletes kriptovaluta projekt ismertető
5. A magyarok kedvenc altcoinja! Ripple projekt ismertető
6. A dobogóért is versenyző stabilcoin! Tether projekt ismertető
7. Bitcoin újratöltve! Mi a Bitcoin Cash és hogyan jött létre?
8. Ez a Binance coin, a legnagyobb kriptovaluta tőzsde terméke
9.