4 évente ünnepel a kriptopiac: Mi a Bitcoin felezés?

4 évente a bányászoknak járó Bitcoin mennyisége megfeleződik, ezt a jelenséget nevezik Bitcoin felezésnek. De miért van ekkora felhajtás az esemény körül?

A Bitcoin felezés megértéséhez először tekintsük át a mögöttes kínálati elméletet. A Bitcoin megalkotója, Satoshi Nakamoto úgy gondolta, hogy a ritkaság teremthet értéket, például csak egy Mona Lisa van, és az arany is korlátozott számban elérhető a Földön. A Bitcoin forradalmi volt abban a tekintetben, hogy először teremtett egy digitális terméket, amiből mindig csak 21 millió darab lesz. 

A Bitcoin (BTC) tehát tervezésekor egy véges kínálat elvére épült. Ez azt jelenti, hogy van egy fix felső határ arra, hogy hány Bitcoin jöhet létre. Más kriptovaluták esetében ez a felső határ jelentősen változhat - Monero (XMR) és Dash esetében akár 18,9 millió alá is csökkenhet, míg például az XRP és a Tron (TRX) akár 100 milliárdig is terjedhet.

A bitcoinbányászok azért dolgoznak, hogy fenntartsák és biztosítsák a Bitcoin hálózatának rendszerét, amiért jutalomban részesülnek, méghozzá új coinok formájában.

Azonban mintegy négyévente a bányászok jutalma megfeleződik, és minden felezés csökkenti az új Bitcoinok előállításának ütemét - egy olyan folyamatot, amely valószínűleg 2140-ig fog tartani. Az első millió bitcoint Satoshi Nakamoto maga bányászta ki 2009-ben, azóta a teljes kínálat több mint 93%-a már forgalomba került.

2009 - A Bitcoin bányászati jutalmak 50 BTC-ről indulnak blokkonként.
2012 - Az első Bitcoin felezés 25 BTC-re csökkenti a bányászati jutalmakat.
2016 - A második felezés során a bányászati jutalmak 12,5 BTC-re csökkennek.
2020 - A harmadik felezés során a bányászati jutalmak 6,25 BTC-re esnek vissza.
2024 - A negyedik felezés során a bányászati jutalmak 3,125 BTC-re esnek vissza.
2140 - A 64. és utolsó felezés megtörténik, és nem hoznak létre új Bitcoinokat.

A Bitcoin bányászok pénzt fektetnek be speciális bányászati hardverekbe, valamint az ezek működtetéséhez szükséges elektromos áramba. Ennek költségeit általában a bányászati jutalmak ellensúlyozzák, de mi történik akkor, amikor ezek a jutalmak megfeleződnek?

Mivel a felezés csökkenti a jutalmakat, a bányászok ösztönzése a Bitcoin hálózaton való munkára is csökken, ami kevesebb bányászt és végső soron kisebb biztonságot eredményez a hálózat számára.

Azonban a hálózat fenntartásáért járó tranzakciós díjak is szerepet kapnak a bányászati jutalmak között, így nem maradnak jutalom nélkül a bányászok akkor sem, ha már az összes BTC elő lett állítva.

A kínálat és kereslet törvényei szerint: kisebb kínálat ugyanarra a keresletre feltételezhetően áremelkedést eredményez. Tehát minden felezés (nem meglepő módon) hatással van a kereslet és kínálat arányára, így a BTC árfolyamára is, abban az esetben, ha a kereslet üteme nem lassul. 

Történelmileg nézve a korábbi felezési események után a Bitcoin ára emelkedett, de nem azonnal, és más tényezők is szerepet játszottak, így nem lehet pontosan megjósolni, hogy 2024-ben milyen reakciókat várhatunk a piactól.

A 2016. júniusi felezés idején a Bitcoin ára körülbelül 660 dollár volt; a felezés után a Bitcoin oldalazott a hónap végéig, majd augusztusban 533 dollárig esett. Aztán a Bitcoin ára az év végére több mint 20 000 dolláros akkori csúcsra emelkedett, ami 2916%-os emelkedést jelentett.

Hasonlóan, a 2020-as felezés után a Bitcoin ára 9000 dollár körüli szintről több mint 27 000 dollárra emelkedett az év végéig - de a felezést követő két hónapban az ár nem törte meg a 10 000 dolláros szintet.