Az EU júliusban szavaz Európa digitális függetlenségéről

Vajon megvalósul Európa digitális függetlensége? Az EU júliusban dönt a felhőalapú technológiákról, kiberbiztonságról és a blokkláncról.

Küszöbön a döntés: ITRE bizottsági javaslat a Parlament előtt

Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE), amely 24 állandó bizottság egyike, június 3-án elfogadott egy nem kötelező erejű jelentést a technológiai szuverenitásról és a digitális infrastruktúráról. A dokumentum egy átfogó európai digitális ökoszisztéma-politikát szorgalmaz. A cél egyértelmű: visszavenni Európa technológiai önállóságát és versenyképességét.

A javaslat kiemeli azokat a stratégiai szektorokat, ahol Európa jelentősen lemaradt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest: ilyen például a felhőalapú technológia, a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, a félvezetők és a kommunikációs infrastruktúra.

A jelentés szerint le kell bontani az innovációba történő magánberuházások útjában álló akadályokat, ösztönözni kell az energiahatékony számítástechnikát és a blokklánc infrastruktúra fejlesztését, valamint meg kell őrizni a magánszféra védelmét a digitális pénzügyek világában.

Döntés júliusban: sorsdöntő szavazás előtt az Európai Parlament

Az ITRE közleménye szerint a technológiai szuverenitásról szóló javaslatot várhatóan a júliusi plenáris ülésen bocsátják szavazásra. Sarah Knafo, a javaslat fő támogatója elmondta, hogy a voksolásra nagy valószínűséggel júliusban kerül sor.

„Ha minden jobboldali párt támogatja a szöveget – és elvileg támogatniuk kellene – akkor jó eséllyel többséget szerezhetünk,” nyilatkozta Knafo. „De a baloldali pártok nyomást gyakorolnak a jobbközép pártokra, hogy blokkolják. Meglátjuk, ellenállnak-e ennek.”

Fontos megjegyezni, hogy a jelentés jelenleg még nem jogilag kötelező érvényű, hanem politikai irányelvek meghatározására szolgál.

Európa készen áll a digitális áttörésre?

„Erősen hiszem, hogy még csak most vagyunk a digitális forradalom kezdetén.” 

- jelentette ki Knafo, hozzátéve:

„Megvannak az európai mérnökeink és tudósaink – a tehetség nem hiányzik. Csak egy megfelelő politikai keretre van szükségünk, hogy dolgozhassanak Európában.”

Míg Knafo optimista az EU digitális jövőjével kapcsolatban, más hangok kevésbé derűlátóak. A francia Frontières médiaportál kommentelői elismeréssel nyilatkoztak Knafo törekvéseiről, ugyanakkor kételkednek abban, hogy a 720 fős parlament többsége mögé áll a javaslatnak.

„A változás nem felülről jön. A változás a nemzetektől jön. AfD (Alternatíva Németországért), Lengyelország, Magyarország, Hollandia. Még bátortalan, de elindult,” írta egyikük.

Digitális euró? Knafo inkább Bitcoint tartana a tartalékban

Sarah Knafo technológiai szuverenitás iránti elkötelezettsége összhangban áll azzal, hogy határozottan elutasítja az Európai Központi Bank digitális euróra vonatkozó terveit. A 2024 végén elmondott parlamenti beszédében egy Bitcoin-stratégiai tartalék létrehozását szorgalmazta.

„Nem a digitális euróra, igen egy stratégiai Bitcoin tartalékra,” mondta a parlamentben decemberben.

Az Európai Unió azonban más utat választott. Az EKB tisztviselői – például Piero Cipollone – szerint sürgető szükség van a digitális euróra, hogy ellensúlyozzák az amerikai dollárhoz kötött stabilcoinok térnyerését.

2025 januárjában Christine Lagarde, az EKB elnöke határozottan elutasította a Bitcoin-tartalék létrehozásának lehetőségét, mondván: a központi banki tartalékoknak likvidnek, biztonságosnak és stabilnak kell lenniük.

Az Európai Parlament előtt álló szavazás nem csupán egy adminisztratív aktus – ez egy kiemelkedően fontos lépés lehet abba az irányba, hogy Európa végre saját technológiai útját járja. Ha a javaslat átmegy, egy új korszak kezdődhet, amelyben az unió nemcsak utolérheti, de akár le is körözheti a világ vezető digitális hatalmait.

Vajon képes lesz-e az EU elköteleződni a valódi digitális szuverenitás mellett, vagy marad a kívülállók szerepében a globális technológiai versenyben?