Mire utal a BTC és USD forgási sebességének csökkenése?

Gazdasági és ezen keresztül tőzsdei szempontból igazi hullámvasút volt az idei esztendő (és messze még az év vége). A vírus járványtól való félelem miatt az év elején leállt a világ termelése, ami márciusban komoly zuhanásokat és vállalati csődöket eredményezett. Ezt a válsághelyzetet a kormányok világszerte a pénznyomtatás fokozásával, azaz a pénzmennyiség drasztikus növelésével kívánták megoldani. Ha a számok mögé nézünk kicsit, akkor érdekes összefüggésekre figyelhetünk fel.

A fenti állítások különösen igazak az amerikai dollár esetén. Valószínűleg nem tévedünk ha azt állítjuk, hogy még soha ennyi dollár bankjegy nem volt forgalomban a világban, mint napjainkban. Az viszont szintén igencsak érdekes, hogy még soha ilyen alacsony nem volt a forgási sebességük. A pénz forgási sebessége ugyanis azt mutatja meg, hogy egységnyi pénz adott időszak alatt hány új tulajdonoshoz kerül.

A dollár forgási sebességét illető negatív rekord egyébként a FED saját augusztus 31-én megjelent adatközlésében szerepel, tehát vélhetően az állítás helytálló.

A közgazdasági terminológia alapján az M2 pénzmennyiség magában foglalja a forgalomban lévő készpénzt, a látra szóló betéteket, valamint a lekötött betéteket. Ez a bizonyos M2 pénzmennyiség az USA-ban elérte a 18 trillió dollárt.  A forgási sebesség viszont 1,125-ös szintre csökkent, ami utoljára a 40-es években volt ilyen alacsony. Az alábbi ábra is ezt mutatja be, hogy amint meredeken elkezdett emelkedni a pénzkibocsátás, azzal egyidőben ,,bezuhant” a forgási sebesség.

Ezt az érdekes összefüggést nevezi a szakirodalom Cantillon effektusnak. Az elnevezés Richard Cantillon ír bankár és közgazdász munkásságából ered, aki már az 1600-as évek végén felismerte, hogy a pénzkínálat bővüléséből nem részesül egyformán mindenki.

Napjainkban is azt tapasztalhatjuk, hogy a forgalomba kerülő több trillió dollár ténylegesen nem kerül be a körforgásba. Így valószínűleg akik a kibocsátáshoz legközelebb helyezkednek el, azok teszik el a pénz jelentős részét. Ez a fajta egyenlőtlen jövedelemelosztás egyébként több évtizedes vizsgálatban is megfigyelhető. Ha az Egyesült Államok ide vonatkozó adatait nézzük, akkor a 70-es évek végétől a 2010-es évekig a háztartások jövedelme átlagosan 64%-al növekedett, míg a leggazdagabb egy százalék jövedelme 300 %-al. Ehhez képest a legszegényebb rétegé mindössze 18%-al. Ezek a számok is jól alátámasztják, a pénzteremtéshez kapcsolódó egyenlőtlenségeket.

A helyzet hasonló a Bitcoin esetében, leszámítva egy lényeges különbséget. Ezt az alábbi ábra szemlélteti.

Az ábra mondanivalója és logikája hasonló a fenti ábrához. Az ár növekszik, a forgási sebesség csökken. Jelentős különbség ugyanakkor a dollárhoz képest az, hogy Bitcoinból nincs lehetőség további néhány milliárd előállítására. A darabszám fixen rögzítet és véges. Ezek alapján az is látható, egyre kevesebb bitcoin forog a rendszerben és jelentősen növekszik a befektetési célú vásárlás.

A gazdaságban forgalomban lévő pénzmennyiség és annak forgási sebessége között szoros összefüggés van. A válság hatásainak kivédésére bevezetett intézkedés között a pénzmennyiség bővítése volt az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköz. Mint oly sokszor már a történelemben, egy újabb vagyonfelhalmozásnak lehetünk tanúi. Érdekes lesz erre az időszakra pár év múlva visszatekinteni.

1. Mi a Bitcoin, blockchain technológia vagy a kriptovaluta kereskedés?
2. 25 BILLIÓ dollár az USA adóssága, ebből baj lesz!
3. Ez a pénznyomtatás ellentéte, coinégetés vagy Proof of Burn
4. Földbe döngölte a fiat pénzeket a hazai sztárbefektető is
5. Amerikai központi bank 425 milliárd dollárt nyomtat a semmiből
6. Miért van velünk az infláció? Hogyan védekezhetünk ellene?
7. CryptoFalka kriptovaluta kereskedés kisokos