A DeFi legfontosabb kérdése: Honnan jön a pénz?

Az egyik legfontosabb DeFi kérdés, amelyet a legtöbb befektető nem tesz fel, hogy honnan is érkezik a pénz és a kamat. Mint tudjuk, a hitelezők, befektetők és likviditás szolgáltatók %-os jutalmat (THM) kapnak a DeFi protokolloktól coin letétért cserébe. De honnan származnak valójában ezek a hozamok és az ígért kamatok?

Sok projekt inflációs tokenekkel alátámasztott fenntarthatatlan ponzinómiára épül. Fontos azonosítani a valós bevételi forrásokkal rendelkező projekteket, ahol a jutalom nagy része a tokentulajdonosokhoz kerül. Nézzünk meg néhány, a DeFi-n előforduló valós bevételt!

Az első a kereskedési díj, amely nem más, mint a kereskedők által fizetett díjak egy eszközpárral történő kereskedés lehetőségéért. Ezeket a díjakat azok kapják, akik likviditást biztosítanak az eszközpár számára. Ezeket röviden LP-nek, azaz Liquidity Provider-nek hívjuk. Az LP-k THM-jüket ösztönző jutalmakból (nem fenntartható) és kereskedési díjakból (valós) nyerik.

A protokoll díjakat is érdemes megemlíteni, ezek olyan összegek, amelyeket a szolgáltatásnyújtásért cserébe egy protokollnak fizetnek a felhasználók. Protokoll díjra megfelelő példa a bridging fee, azaz az áthidaló díj. A hidak pénzeszközöket helyeznek át egyik láncból a másikba, majd díjat számítanak fel a felhasználóknak ezért a szolgáltatásért. Az alapkezelési díj, az NFT marketplace platformok díjai, illetve a hitelfelvevők kamatai is valódi bevételt jelentenek, bár utóbbi esetében a legtöbb jutalmat a hitelezők kapják.

A kamat nagy része az ösztönző jutalmak részéből származik. Ezeket a jutalmakat token inflációból finanszírozzák, és nem fenntarthatók. Ezeket a jutalmakat nem fedezi külső bevétel.

Az első ilyen példa az inflációs hozam (például az ösztönzött farmolási jutalmak az LPk-ben). A farmolási reward-ok csupán tokenek, amelyeket infláció árán nyomtatnak és osztanak szét. Az új tokenek kibocsátásából származó jutalom nem „valódi” hozam. Bár talán kereshetsz velük pénzt rövidtávú farming-dumping módszerrel, de ezek nem valódi vagy fenntartható hozamforrások. Ha inflációs token reward-ért farmolsz, ügyelj a jutalom betakarítási stratégiádra.

Egy másik jelenség, amely gyakran problémát jelent, az ismeretlen költségek. A költségek lehetnek láncon kívüliek és láncon belüliek is, amely megnehezíti a pénzáramlások értékelését, hiszen a bevétel önmagában nem ad teljes képet a pénzáramlásról. Ez csak egy szám, amelyet a tágabb kép kontextusának szem előtt tartásával kell szemlélni.

Továbbá szintén óvatosságra utasít, ha a bevétel teljesen az új tokenvásárlóktól függ, illetve ha az adott protokoll nem működik reward token nélkül. A protokoll működéséhez nem lenne szabad, hogy szükséges legyen a reward token. Amennyiben mégis ez a helyzet, az azt jelenti, hogy a protokoll nem bevételtermelő vállalkozás.

Elsősorban arra kell figyelni, hogy a bevételből mennyi érték kerül a tokenbe. A legtöbb protokollban a bevétel egy része visszakerül a tokentulajdonosokhoz. A Protokoll Bevételből a tokentulajdonosokhoz visszatérő bevétel majdnem olyan, mint a hagyományos részvények esetén a részvényeseknek fizetett osztalék.

A DeFi-ben az egyik legértékesebb készség tehát az, hogy kitaláljuk, hogyan lehet követni a pénzt a forrásától (külső bevételtől) a token értékgyarapítási pontjáig. Bár a bevétel fontos, végső soron arra kell fókuszálni, hogy olyan tokent találjunk, amellyel értéket halmozhatunk fel a bevételből.

Érdemes olyan megbízható eszközöket és forrásokat keresnünk, amelyek segítségével nyomon követhetjük a pénz áramlásának útját és utána járhatunk a szükséges információknak.

1. Aktuális Bitcoin és kriptovaluta árfolyamok, coin elemzések
2. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
3. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
4. Bitcoin és kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2022
5. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
6. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
7. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás