Fed, kamatok és likviditás: mire számíthat a kriptopiac?

2025-ben az amerikai jegybank továbbra is meghatározó tényezője volt a globális pénz- és kriptopiacoknak.

Az év során három kamatcsökkentést hajtott végre, a legutóbbit december 10-én, amellyel az irányadó kamatsáv 3,5–3,75% közé csökkent.

Ez a szint azonban még mindig rendkívül magas történelmi összevetésben, a monetáris politika a 2008-as válság óta nem volt ilyen tartósan restriktív.

A Fed döntéseit elsősorban a munkaerőpiac állapota, az infláció alakulása – különösen a vámhatások miatt –, valamint a gazdasági növekedés kilátásai befolyásolták.

Ez az óvatos hozzáállás a kriptopiac idei hullámzó teljesítményében is egyértelműen tükröződött.

A 2026-os kilátások jóval bizonytalanabbak, mint amire számítani lehetett. A jelenlegi jegybanki előrejelzések alapján mindössze egy további kamatcsökkentés tűnik valószínűnek.

A CME Group adatai szerint 15% az esélye egy januári kamatcsökkentésnek, miközben a márciusi ülésre ez az arány közel 44%-ra emelkedik.

A nemrég publikált Dot Plot diagramn különösen figyelemre méltó, mert szokatlanul erős megosztottságot jelez. Azonos számú döntéshozó számol nulla, egy, illetve két kamatcsökkentéssel 2026-ban.

A Dot Plot a jegybank egyik szemléletes iránymutató eszköze, amely az egyes döntéshozók kamatvárakozásait jeleníti meg. Minden pont egy-egy jegybankár becslését mutatja arra vonatkozóan, hol lehet az irányadó kamatszint a következő évek végén.

Ez a megosztottság komoly bizonytalanságot teremt a piacokon. Bár a medián előrejelzés 3,4%-os kamatszintet jelez 2026 végére – ami technikailag egyetlen vágást jelent –, a konszenzus messze nem stabil.

Miközben a kamatfronton óvatosság uralkodik, a háttérben fontos változás történt.
December 1-jével gyakorlatilag véget ért a QT (mennyiségi megszorítás), azaz a Fed már nem szűkíti aktívan a mérlegét.

Ez nem jelent klasszikus monetáris lazítást (QE), de azt igen, hogy a jegybank már nem von ki nettó likviditást a pénzügyi rendszerből. Ez önmagában is fordulópont a pénzügyi feltételek szempontjából.

Ezzel párhuzamosan az elmúlt hetekben látványosan megugrott az overnight repo (repurchase agreement) műveletek volumene. Ezek során a Fed rövid lejáratú likviditást biztosít a bankrendszer számára állampapírok fedezete mellett.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez továbbra sem QE és a repo-műveletek ideiglenesek, nem járnak tartós mérlegbővítéssel, és céljuk kizárólag a pénzpiaci stabilitás fenntartása.

A repo-aktivitás tipikusan akkor emelkedik meg, amikor a pénzpiaci finanszírozásban feszültségek jelennek meg. Az év végi mérlegkorlátok és szabályozási nyomás ilyenkor különösen beszűkítik a likviditást.

A Fed célja ilyenkor az, hogy megelőzze a rövid lejáratú kamatok kilengését és a pénzpiaci zavarokat. Történelmileg a likviditási stressz mindig előbb jelenik meg a pénzpiacokon, és csak később gyűrűzik át a kockázati eszközökbe.

A 2026-ra várt kamatkörnyezet önmagában nem kifejezetten támogató a kriptók számára. A kamatok magasak maradhatnak, még akkor is, ha egy vagy két vágás végül megvalósul.

A likviditási oldal azonban árnyaltabb képet mutat. A QT kifutása és az overnight repo-műveletek felfutása arra utal, hogy a Fed már a rendszer stabilitását helyezi előtérbe.

A Bitcoin (BTC) történelmileg jól teljesít olyan környezetben, ahol a monetáris szigorítás véget ér, még akkor is, ha a kamatok nem zuhannak azonnal. Az altcoinok jellemzően késleltetve, de erőteljesebb mozgásokkal követik ezt a folyamatot.

Ha a likviditás fokozatosan visszaszivárog a rendszerbe, miközben a kamatcsökkentések lassan és óvatosan érkeznek, az egy klasszikus átmeneti ciklust teremthet. Ez gyakran a kockázatos eszközök – köztük a kriptopiac – emelkedésének előszobája.