Brüsszel a MiCA hatálya alá vonhatja a DeFi-hitelezést

Az Európai Bizottság szeptember 30-ig vár véleményeket a DeFi-hitelezés MiCA-szabályairól. Kérdés, kit terheljen a felelősség az okos szerződéses vaultokért.

Röviden:

• A DeFi hitelezési vaultjai dollármilliárdokat irányíthatnak a blokkláncon működő hitelpiacokra, miközben uniós jogi státuszuk továbbra sem világos.
• A Morpho Vault V2 négy szerepkörre osztja a feladatokat, ezért nehéz kijelölni a szabályozandó szolgáltatót.
• Jonathan Galea szerint a decentralizációs teszt a fiatal protokollokat hátrányba hozhatná a régebbi szereplőkkel szemben.
• Michael Egorov szerint külön keret javíthatná a biztonságot, ha az a DeFi sajátosságaihoz igazodna.

Az uniós jog a funkció alapján ítélheti meg a hitelezési vaultokat

Az Európai Bizottság 2026. május 20-án indított konzultációt a MiCA eredeti keretéből kimaradt területekről, köztük a decentralizált hitelezésről. A MiCA szerinti DeFi-szabályozás egyik alapvető kérdése, hogy a jog milyen tevékenységként kezeli a vaultokat.

Yuriy Brisov, a digitális eszközökkel foglalkozó uniós jogász szerint az uniós jogban nincs önálló „vault” kategória, ezért a hatóságok a funkciót vizsgálhatják. Ezek a konstrukciók dollármilliárdokat irányíthatnak a blokkláncon működő hitelpiacokra, miközben jelenleg nem kötelező erejű értelmezések alapján maradnak kívül a MiCA és az uniós alapkezelési szabályok hatályán.

A jogi besorolást tovább nehezíti, hogy a hitelezési funkciót okos szerződések és több különálló résztvevő együtt láthatja el. Emiatt nem egyértelmű, ki felel a vault működéséért és kire vonatkozhatnának az engedélyezési követelmények.

A Morpho feladatmegosztása megnehezíti a szabályozandó szolgáltató kijelölését

A Morpho Vault V2 négy szerepkör között osztja meg a működtetést: tulajdonos, kurátor, allokátor és sentinel vesz részt a rendszerben. A kurátor állítja be a stratégiát és a kockázati paramétereket, az allokátor hajtja végre a tőke elosztását, a sentinel pedig kockázatcsökkentő jogosultságokat kap.

Egyik feladatkör sem jelenti automatikusan azt, hogy az adott résztvevő szabályozott hitelezési szolgáltatást nyújt. A hagyományos hitelezőkkel szemben így nincs egyetlen vállalkozás, amelyhez minden döntés és kötelezettség hozzárendelhető.

Jonathan Galea arra is figyelmeztetett, hogy a vaultokat nem érdemes egységes kategóriaként kezelni. Egyes konstrukciók széttagolt likviditást terelnek a hitelezési piacokra, mások kriptoeszközöket vásárolnak és adnak el, ezért eltérő gazdasági funkciót töltenek be.

A DeFi MiCA szerinti szabályozásánál az irányítás lehet a döntő

A MiCA kivételt biztosít azoknak a kriptoeszköz-szolgáltatásoknak, amelyeket teljesen decentralizált módon nyújtanak, részleges decentralizáció esetén azonban már alkalmazható lehet a rendelet. Az irányítás elosztottságára épülő teszt ezért közvetlenül meghatározhatná, mely protokollokra terjed ki a szabályozás.

Galea úgy látja, ez a megközelítés hátrányba hozhatná a fiatal protokollokat. A régebbi rendszereknek több idejük volt arra, hogy szélesebb körben osszák szét az irányítást, miközben az új projektek kezdetben gyakran koncentráltabb döntéshozatallal működnek.

Brisov inkább a vault szerkezetét és a résztvevők tényleges ellenőrzési jogát vizsgálná. Lényeges szempont lehet, hogy van-e kijelölt kezelő, a felhasználónak közvetlen, kódba foglalt követelése van-e a pool eszközeire, illetve kiléphet-e a paraméterek módosítása előtt.

Szeptember 30. után külön szabályozási keret is jöhet a DeFi-hitelezésre

A Bizottság konzultációja szeptember 30-án zárul, ezt követően Brüsszel eldöntheti, hogy a hitelezést és hitelfelvételt külön kriptoeszköz-szolgáltatásként emeli-e be a szabályozásba. Brisov ezt pontosabb megoldásnak tartaná, mint a szolgáltatók fogalmának általános kibővítését.

Michael Egorov, a Curve Finance alapítója szerint a decentralizált hitelezés nem kezelhető ugyanazokkal a biztosítékokkal, mint a hagyományos pénzügyi szolgáltatások. Egyes előírásokra nincs szükség, más típusú védelem viszont indokolt lehet.

Egorov egy kifejezetten erre a területre kialakított kerettől jobb biztonságot és szélesebb felhasználói hozzáférést várna. A szabályoknak ugyanakkor figyelembe kellene venniük a protokollok felépítését, különben olyan kötelezettségeket írhatnak elő, amelyeket bizonyos rendszerek technikailag nem tudnak teljesíteni.

Hogyan értelmezzük ezt a hírt?

A DeFi-hitelezés szabályozása indokolt lehet, de a vaultokat nem szabad egyetlen, hagyományos hitelezőkre szabott kategóriába kényszeríteni. A Morpho négyfelé osztott működése jól mutatja, hogy egy decentralizált rendszerben nem mindig jelölhető ki egyetlen szolgáltató, amely minden döntésért és kockázatért felel. Ha Brüsszel pusztán a „DeFi-hitelezés” címke alapján húzza meg a határt, egészen eltérő konstrukciók kerülhetnek ugyanazon kötelezettségek alá.

Szerintünk a külön, a tényleges ellenőrzési jogokat és a vaultok gazdasági funkcióját vizsgáló keret lenne a jobb irány. Ez a felhasználói védelemnek is többet adhat, mint egy olyan szabály, amelyet egyes protokollok technikailag sem tudnak teljesíteni. A teljes decentralizáció önmagában túl durva választóvonal lenne, mert a fiatal rendszereket büntetné azért, ami gyakran csak a fejlődésük korai szakasza. A jó szabályozás itt attól lesz hiteles, hogy a valódi irányítást és felelősséget találja meg, nem attól, hogy új címkét ragaszt minden vaultra.