Elliott hullámelmélet (EWT): mi az és hogyan használd?

Az Elliott hullámelmélet érdekes és hasznos eszköz a technikai elemzésben, ráadásul segít a befektetői szélsőségek felismerésében is.

Mi pontosan a hullámelmélet?

Elliott elmélete egy nagyon népszerű technikai elemzési eszköz, ami mind a mai napig több kereskedő alap stratégiájához hozzátartozik, de befektetők is szívesen alkalmazzák.

Az Elliott hullámelméletet nem más mint egy olyan elv, amelyet a befektetők és a kereskedők alkalmazhatnak a technikai elemzés során. Az elmélet azon az elképzelésen alapul, hogy a pénzügyi piacok hajlamosak meghatározott mintákat követni, függetlenül az időkerettől.

Az Elliott Wave elvet a '30-as években Ralph Nelson Elliott – amerikai könyvelő és író – alkotta meg. Az elmélet népszerűsége azonban csak a 70-es években nőtt Robert R. Prechter és AJ Frost erőfeszítéseinek köszönhetően.

A hullámelmélet (EWT) lényegében azt sugallja, hogy a piaci mozgások a tömegpszichológiai ciklusok természetes sorozatát követik. A minták az aktuális piaci hangulatnak között váltakozik, amely lehet medvés vagy bikás.

Kezdetben az EWT-t Wave Principle-nek hívták, amely az emberi viselkedés leírása. Elliott létrehozása a piaci adatok kiterjedt tanulmányozásán alapult, a tőzsdékre összpontosítva. Szisztematikus kutatásai legalább 75 évnyi információt tartalmaztak.

Az Elliott Wave azonban nem indikátor vagy kereskedési technika. Ehelyett ez egy elmélet, amely segíthet a piaci viselkedés előrejelzésében.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy nincs a kriptopiacon olyan, hogy egy technikai elemzés vagy indikátor 100% eredményt produkálna. 

"A hullámelv elsősorban nem előrejelző eszköz; ez a piacok viselkedésének részletes leírása" - Prechter, RR Az Elliott Wave Principle 

A hullámelmélet is inkább a régmúlt adatokból próbál egy-egy bizonyos következtetést levonni. Sokszor használják a fibonacci számokkal együtt ezt az indikátort.

Hogyan is néz ki az Elliott Wave minta?

Az alapvető elliott hullám minta általában egy nyolc hullámból álló mintával azonosítható, amely öt mozgató hullámot (amely a fő trend javára mozog) és három korrekciós hullámot (amelyek ellenkező irányba mozog) tartalmaz.

A legegyszerűbb elliott hullámot is nehéz lehet értelmezni, de ha az alapot sikerül megértenünk akkor a későbbiekben már könnyebb lesz ezeket alkalmazni egy technikai elemzésben.

Tehát egy teljes elliott hullám ciklus egy bikás piacon így nézne ki:

Figyeljük meg, hogy az első példában öt mozgatóhullámunk van: három a felfelé mozgásban (1, 3 és 5), plusz kettő a lefelé mozgásban (A és C). Egyszerűen fogalmazva, minden olyan mozdulat, amely összhangban van a fő trenddel, Motive Wave-nek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy 2, 4 és B a három korrekciós hullám.
Emelkedő trendet ábrázol a kép és ennek megfelelően kell kiválasztani a hullám 1. pontját.

Elliott szerint azonban a pénzügyi piacok fraktál jellegű mintákat hoznak létre. Tehát, ha hosszabb időkeretekre kicsinyítünk, akkor az 1-től 5-ig tartó mozgást is tekinthetjük egyetlen mozgatóhullámnak (I), míg az ABC mozgás egyetlen korrekciós hullámot (II).

Itt annyi viszont már változik, hogy ezt a hosszabb felfele irányuló mozgást más számozással vagy jelekkel különböztetjük meg a meglévőktől:

Induló hullámok (Motive Waves)

Prechter definíciója szerint a Motive Waves (Induló Hullámok) mindig azonos irányban mozognak, mint a fő trend. Elliott két típusú hullámot azonosított: indító és korrekciós hullámok. Az előző példa öt trendhullámot és három korrekciós hullámot tartalmazott. Ha egyetlen Motive Wave-re fókuszálunk, az egy kisebb, ötelemű szerkezet. Elliott öthullámú mintának nevezte, és három szabályt alkotott a kialakulásának leírására.

Fontos viszont leszögezni hogy ezen elmélet ismerése még nem garancia hogy tökéletes technikai elemzést készítsen bárki is. Az elmélet megértése után jön a gyakorlati munka ahol lehet kísérletezni magával az elmélettel és az általa támasztott szabályokkal amik a következők:

A 2. hullám nem tudja visszakövetni az előző 1. hullám mozgásának 100%-ánál többet. A 4. hullám nem tudja visszakövetni az előző 3. hullám mozgásának 100%-ánál többet. Az 1., 3. és 5. hullámok közül a 3. hullám nem lehet a legrövidebb, és gyakran a leghosszabb.  Ezenkívül a 3. hullám mindig túllép az 1. hullám végén. 

Itt egy rövid példa számokkal prezentálva hogy érthetőbb legyen.
Az első hullám (1) eléri a 100$-os árat 50$-ról akkor a kettes (2) hullám ami vissza korrigál, az nem haladhatja meg a jelen esetben induló értéket ami 50$.

Korrekciós hullámok

Beszéljünk kicsit a korrekciós hullámokról is. Ugyanis hozzátartozik minden trendhez legyen az medvés vagy bikás trend, a korrekció. Jelen esetben ez korrekciós hullámként jelenik meg nekünk.

Ha egy bikás trendben felfelé megtörténik az 1-5 tartó hullám sorozat, akkor számíthatunk egy úgynevezett korrekciós hullámra. Amit legtöbbet az a-b-c jelzőkkel látnak el.

Az induló hullámokhoz képest a korrekciós hullámok általában kisebbek, mert a nagyobb trend ellen mozognak. Egyes esetekben az ilyen ellen trendek elleni küzdelem a korrekciós hullámokat is sokkal nehezebbé teheti, mivel ezek hossza és összetettsége jelentősen eltérhet. Nagyon fontos viszont az elején megtanulni, hogy ezek a hullám sorozatok sosem állnak 5 hullámból.

Viták az elliott hullámok hatékonyságáról

Folyamatos vita folyik az elliott hullámok hatékonyságáról. Egyesek azt mondják, hogy az elliott hullámelmélet sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a kereskedők képesek-e pontosan felosztani a piaci mozgásokat trendekre és korrekciókra.

A gyakorlatban a hullámokat többféleképpen is meg lehet rajzolni anélkül, hogy feltétlenül megszegnénk elliott szabályait. Ez azt jelenti, hogy a hullámok helyes megrajzolása messze nem egyszerű feladat. Nemcsak azért, mert gyakorlást igényel, hanem a nagy szubjektivitás miatt is.

Ennek megfelelően a kritikusok azzal érvelnek, hogy az elliott hullámelmélet erősen szubjektív természete miatt nem legitim elmélet, és lazán meghatározott szabályokra támaszkodik.

Érdekes módon egyre több kereskedő kombinálja az elliott hullámelméletet technikai mutatókkal, hogy növelje sikerarányát és csökkentse a kockázatokat. A Fibonacci indikátorok amit már fent is említettem, pedig az egyik legnépszerűbb példák erre.

Elliott elve tehát egyszerűen az emberi természet és a tömegpszichológia által létrehozott elkerülhetetlen piaci ciklusok eredménye.