Mi az a Defi? Passzív jövedelem a blokkláncon

Ismerd meg a DeFi (Decentralizált Pénzügy) világot és fedezd fel annak lehetőségeit, amivel passzív jövedelmet generálhatsz a blokkláncon.

 Mi az a DeFi? Decentralizált pénzügyek

A Defi szó a "decentralizált pénzügyek" rövidítése, amely a blokkláncon futó különféle pénzügyi alkalmazásainak átfogó kifejezése. Ma a DeFi alatt főként az okosszerződések adta lehetőségeket értjük. Ezek közé tartozik a betét lekötés és hitel felvétel kamatokért cserébe, a biztosítások, a yield farming vagy a decentralizált tőzsdék. De ez a lista igazából hónapról-hónapra bővül.

A DeFi azért újszerű, mert kiterjeszti a blokklánc használatát az egyszerű értékátvitelről az összetettebb pénzügyi felhasználás felé. A DeFi népszerűsége pedig azért növekszik, mert lehetőséget kínál a felhasználóknak magasabb hozamok és extra likviditás elérése a kriptopiacokon. Ezzel szemben a központosított rendszerek korlátozhatják a tranzakciók sebességét, eközben kevesebb irányítást és lehetőségeket biztosítanak a felhasználóknak a pénzük felett.

Forrás:https://ethereum.org/en/defi/  

A decentralizált pénzügyek fejlődése

• Bizonyos értelemben a Bitcoin is betudható egy DeFi projektnek. A 2008-as világválságra adott választ Satoshi Nakamoto, amikor publikálta a Bitcoin-ról szóló White paper-t.
• 2015-től a Ethereum smart contract funkciói tették lehetővé a decentralizált pénzügyi alkalmazások (DApps) fejlesztését és a DeFi ökoszisztéma kialakulását.
• Az egyik legelső igazi DeFi projekt a Maker 2014-ben indult, aminek célja egy decentralizált stabil coin létrehozása volt.
• A 2017-es időszakban az EtherDelta decentralizált tőzsdéje volt nagy durranás a DeFi-ben. Ez a platform az Ethereum hálózatára épült, az ajánlati könyvet böngészve (order-book) bárki adhatott el és vehetett ERC20 tokeneket decentralizált módon.
• A Uniswap 2018 végén publikálta az Ethereum-ra épülő decentralizált tőzsde működését. Az EtherDeltától eltérően a Uniswap-on nincs ajánlati könyv, helyette liquidity pool-ok és automated market maker-ek (AMM) segítségével lehet coinokat cserélni decentralizáltan (swap). A liquidity pool-ok számos decentralizált tőzsde (DEX) alapját képezik még ma is, a Uniswap pedig még 2023-ban is a legnépszerűbb DEX-nek számít.
• 2020 májusban a Compound elindította a liquidity mining programját, aminek keretei között COMP tokeneket kaphattak a résztvevők. A DeFi felhasználók jutalmat kaptak COMP token formájában azután, hogy hitelt vettek fel vagy tőkét biztosítottak hitelezésre. A növekvő kereslet és forgalom nagyobb kamatokat eredményezett, a liquidity mining teret nyitott az újabb projekteknek és a yield farmingnak.
• 2020-ban indult szintén a Yearn.finance, amely az ún. yield farming (hozam farmolás) stratégiát vezette be. A yield farming lehetővé teszi a befektetők számára a legmagasabb hozamok elérését különböző DeFi protokollokban.
• 2020: AAVE és a kínálati kölcsönzés - 2020-ban indult az AAVE is, ami egy decentralizált hitelprotokoll, amely lehetővé teszi a felhasználóknak a kriptovalutáik kölcsönzését és kölcsönvételét. Az AAVE bevezetése új lehetőségeket nyitott a hitelezés és a hitelképesség terén a DeFi szektorban.
• A 2021-ben indult PancakeSwap egy DeFi protokoll, amely a Binance Smart Chain (BSC) blokkláncra épül. Az olcsó és gyors tranzakciók, valamint a yield farming lehetőségek miatt a PancakeSwap jelentős népszerűségre tett szert a DeFi szektorban.

 Ethereum a legfőbb DeFi projektek alapja

Jelenleg még a legtöbb DeFi-nek alkalmazás az Ethereumra, a világ második legnagyobb kapitalizációjú kriptovalutájára épül. A komplex pénzügyi megoldások lehetőségét még az Ethereum alkotója, Vitalik Buterin is kiemelte 2013 -ban az eredeti Ethereum white paper-ben. Azóta már számos Ethereum konkurencia is bővelkedik DeFi alkalmazásokban, de még továbbra is a legnagyobb altcoinra épül a legtöbb Decentralizált pénzügyi alkalmazás.

Ez annak köszönhető, hogy az Ethereum az okosszerződések platformja. Itt a rendszer bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtja tranzakciókat. Ezáltal sokkal nagyobb rugalmasságot kínál a felhasználóknak. Az Ethereum programozási nyelvek, mint például a Solidity, kifejezetten ilyen okosszerződések létrehozására és telepítésére szolgálnak.

Forrás:https://cryptoticker.io/en/what-is-defi/  

Egy példa egy okosszerződésre a DeFi-ben

Nézzünk egy példát! Tegyük fel például, hogy Csaba és Mátyás fogadást kötnek. A fogadás tárgya az, hogy nyerni fog-e Mátyás csapata a foci döntőben. Mátyás azt szeretné, hogy a fogadást állva el tudja küldeni Csabának a pénzét abban az esetben, ha a kedvenc csapata vesztene. De csak akkor szeretne pénzt küldeni ha kedden a csapata veszít. Az ilyen egyedi szabályokat például okosszerződésbe lehet foglalni.

Természetesen a legtöbb okosszerződés nem a valós világ adataival és feltételeivel, hanem a blokkláncok nyilvános és lekérdezhető adataival operál. Bár egyre több olyan projekt is létezik, amik a valós világ adatairól nyújtanak biztos és transzparens adatokat a különböző okosszerződések számára.  

Mik azok a decentralizált tőzsdék (DEX)?

A decentralizált pénzügyi szolgáltatáshoz decentralizált tőzsdékre is szükség van. Nézzük meg először a centralizált, majd a (DEX) decentralizált tőzsdék fogalmát. A centralizált tőzsdék egy hivatalosan bejegyzett vállalathoz kapcsolódnak. A tőzsde működése ezen vállalat felügyelete alatt működik, a tőzsde elérhetősége és terhelhetősége egy vagy több szerverháztól függ. Legismertebb centralizált kriptovaluta tőzsdék a Binance, Huobi, Coinbase, Kraken, Bitfinex és a KuCoin. Forrás: paybito.com

A decentralizált tőzsdék ezzel szemben a blokkláncon futnak, valamely okoshá- lózaton (Ethereum, Binance Smart Chain, Solana, Polygon, stb). Nincs feltétlen hivatalosan bejegyezve a vállalat vagy társaság, aki fejleszti a tőzsdét, sokszor nem is tudjuk a személyek valódi nevét. Azonban a forráskód, amit az okos- hálózat futtat teljesen nyílt, mindenki által olvasható és szabadon használható. Legismertebb decentralizált tőzsdék a Uniswap, SushiSwap és a PancakeSwap.

A DEX, közvetlenül összeköti a felhasználókat, hogy kriptovalutákkal kereskedhessenek egymással, mindezt anélkül, hogy közvetítőre bíznák a pénzüket.

DeFi kamat farmolás és Liquidity Pool-ok

Az okosszerződések működtette DeFi világában sokféle lehetőségünk van kamatot farmolni, ezen lehetőségek egyike a liquidity pool-ok használata. A liquidity pool-ba kriptovalutákat helyezhetünk el, ezért a későbbiekben kamatot kapunk. Egy liquidity pool-ban általában egy kriptovaluta pár van (pl. ETH-DAI, BNB-CAKE, stb.), ezeket a pool-okat arra használjuk, hogy kereskedni tudjunk és eladjuk valamely kriptovalutánkat egy másikért cserébe.

Ugyanúgy, mint egy centralizált tőzsdén (Binance, Coinbase, OKEx, stb.) a cél itt is az egyik kriptovalutáról a másikra való átváltás. A leggyakoribb módszer kamatfarmolásra a liquidity pool-ok használata, ahova kriptovalutákat helyezhetünk be, ezeket a felhasználókat hívjuk liquidity providereknek. Ezen liquidity pool-okat a decentralizált tőzsdék (Uniswap, PancakeSwap, SushiSwap, stb.) arra használják, hogy ajánlatokat nyújtsanak a kereskedőknek. A kereskedők egy alacsony, általában 0,3%-os díjért cserébe használhatják a liquidity pool-t. A liquidity providerek ezekből a díjakból részesülnek, ezt kapják meg, mint kamat. Forrás: uniswap.org A centralizált tőzsdékkel ellentétben az okosszerződéseken alapuló decentralizált tőzsdék más módszert alkalmaznak a kereskedésnél. A centralizált tőzsdéken ajánlati könyv van, ahova a kereskedők berakhatják a limit áras megbízásaikat. Amennyiben egy eladási és egy vételi ajánlat találkozik egymással, a tőzsde adatbázisa végbeviszi a cserét.

Ezzel ellentétben a decentralizált tőzsdéknél mindig csak az aktuális árfolyamon kereskedhetünk. A váltást egy okosszerződés bonyolítja le egy liquidity pool segítségével, az egyik kriptovaluta darabszáma gyarapodni fog a pool-ban (amit a kereskedő eladni akart, azt behelyezi a pool-ba), míg a másik kriptovaluta darabszáma csökkenni fog (ezt kapja a váltás ellenértékeként). Tehát még a hagyományos (centralizált) tőzsdén a kereskedők egymás ellenében kereskednek, addig a decentralizált tőzsdéken a kereskedők a liquidity pool ellenében kereskednek.  

DeFi Liquidity pool-ok a gyakorlatban

A liquidity pool-ok a gyakorlatban egy formulát követnek, még pedig az úgynevezett "konstans szorzat" formulát (1. feltevés), ami azt mondja, hogy a két kriptovaluta darabszámának a szorzata állandó. Továbbiakban azt is fontos tudni, hogy egy liquidity pool-ban a két kriptovaluta értéke 50-50%-ban oszlik meg mindig (2. feltevés). (A gyakorlatban vannak más formulák és szabályok is, azonban érdemes ezeket megérteni legelőször.) Ezt a két szabályt kell követnünk és ebből minden más adódni fog. Nézzünk egy példát.

Tegyük fel, hogy egy ETH-DAI liquidity pool-ban 10 ether és 1000 DAI van. A kriptovaluták egymáshoz viszonyított árát az alapján határozhatjuk meg, hogy elosztjuk egymással a két számot (ezt a 2. feltevés miatt tehetjük meg), így kifejezhetjük 1 ether értékét DAI-ban vagy fordítva. Azt kaptuk, hogy 1 ether 100 DAI-t ér, azaz 100 dollárt (a DAI egy stabilcoin).

Ezek után tegyük fel, hogy az ether ára felmegy 400 dollárra. Nyilván nem egyik pillanatról változik meg az ether ára 100 dollárról 400-ra. Az úgynevezett arbitrázs kereskedők folyamatosan egyenlítik ki a különböző tőzsdéken lévő árakat, ezért feltehetjük, hogy hellyel-közel mindig megegyeznek a különböző tőzsdéken lévő árak. Az arbitrázs kereskedőknek azért éri meg ezt a tevékenységet folytatniuk, mert az árkülönbözetből profitálnak.

Mi a helyzet a liquidity pool-ban az árváltozás után? Legyen az árváltozás után x az ether darabszáma, valamint y a DAI darabszáma. Az 1. feltevés miatt tudjuk, hogy 10*1.000=10.000-nek kell lennie a két kriptovaluta darabszámának a szorzatának, valamint azt is tudjuk, hogy a két darabszám hányadosának tükröznie kell az árfolyamot. Ezt a két feltételt egy két ismeretlenes egyenletrendszerben megoldva megkaphatjuk a liquidity pool-ban lévő darabszámokat:

(1) x * y = 10.000 (2) y / x = 400

Az egyenletrendszert megoldva azt kapjuk, hogy 5 ether és 2000 DAI van a liquidity pool-ban. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti állapothoz képest a kereskedők összesen 1000 DAI-t helyeztek el a pool-ban és 5 ethert kaptak érte cserébe. Ami azt jelenti, hogy átlagosan 1000 / 5 = 200 dolláros árfolyamon vettek ethert.

Impermanent loss és annak fogalma

Az impermanent szó jelentése "átmeneti" vagy "nem végleges", ami arra utal jelen esetben, hogy a veszteség, amit elszenvedünk, az nem egy végleges veszteség, hanem a jövőben minden visszatérhet a régi kerékvágásba. A helyzet nagyon hasonló azokhoz a szituációkhoz, amikor a tőzsdén való kereskedés közben egy nyitott pozíciónk nem úgy alakul, ahogy elterveztük és ellentétes irányba kezd el mozogni az árfolyam. Ilyenkor veszteséget halmozunk fel, azonban egészen addig, amíg nem zárjuk a pozíciót, a veszteségünk nem végleges, az árfolyam visszafordulhat a számunkra kedvező irányba, így újra pénzünknél lehetünk.

Az impermanent loss kifejezést viszont nem az előző példára szoktuk használni, hanem a DeFi világában működő kamatfarmolási lehetőségek során bekövetkező veszteségekre. A veszteség a liquidity providereket sújtja, még pedig a konstans szorzat formula miatt. Egy példán keresztül egyszerűen szemléltethetjük a helyzetet. Folytassuk az előző részben vett példát, ahol egy ETH-DAI pool-lal foglalkoztunk.

Forrás: Binance Academy  

Példa az impermanent loss-ra

Tegyük fel, hogy a liquidity provider - az egyszerűség kedvéért mostantól Andris - az egész pool 10%-át biztosította kezdetben, azaz 1 ethert és 100 DAI-t, ami összesen 200 dollárral egyenértékes. Figyelem! A liquidity providerek csak 50-50%-os arányban helyezhetnek kriptovalutákat a pool-ba. A 100 dolláros kezdeti árfolyam miatt így 1:100 arányban lehet ethert és DAI-t berakni a pool-ba. Amikor Andris elhelyezte az 1 ethert és 100 DAI-t a pool-ba, akkor liquidity pool tokent kapott cserébe (ezt akár kezelhetjük úgy, mint egy újabb kriptovaluta), ezt a tokent tudja visszaváltani az ő 10%-ára.

Az árváltozás után az ether ára 400 dollár, korábban levezettük, hogy ekkor 5 ether és 2000 DAI van a pool-ban összesen. Andris ennek a 10%-ára jogosult, azaz 0,5 etherre és 200 DAI-ra. Ennek az értéke összesen 400 dollár. (Emellett természetesen kap valamennyi kamatot is, de az egyszerűség kedvéért ettől most eltekintünk). Andris kezdetben 200 dollárt rakott a pool-ba, most 400 dollárt tud kivenni belőle. Jól járt vajon? Ha nem rakta volna a pool-ba a kriptovalutáit, akkor most 1 ether és 100 DAI lenne a tulajdonában, ami 500 dollárt érne. Tehát Andris jobban járt volna, ha nem is rakja pénzét a pool-ba. Ezt a jelenséget nevezzük impermanent loss-nak.

Forrás: uniswap.org

A jelenség a másik irányba is megfigyelhető, amennyiben az ether árfolyama csökken, még többet bukunk, mintha csak tartottuk volna a kriptovalutákat. Így kijelenthető, hogy amennyiben a kezdetleges árfolyam sokat változik, úgy az impermanent loss is csak fokozódik és ez mindkét irányba igaz, akár nő, akár csökken az árfolyam.

 Valós bevétel a DeFi-n

Az egyik legfontosabb DeFi kérdés, amelyet a legtöbb befektető nem tesz fel, hogy honnan is érkezik a pénz és a kamat. Mint tudjuk, a hitelezők, befektetők és likviditás szolgáltatók %-os jutalmat (THM) kapnak a DeFi protokolloktól coin letétért cserébe. De honnan származnak valójában ezek a hozamok és az ígért kamatok?

Sok projekt inflációs tokenekkel alátámasztott fenntarthatatlan ponzinómiára épül. Fontos azonosítani a valós bevételi forrásokkal rendelkező projekteket, ahol a jutalom nagy része a tokentulajdonosokhoz kerül. Nézzünk meg néhány, a DeFi-n előforduló valós bevételt!

start-business-online.com  

Az első a kereskedési díj, amely nem más, mint a kereskedők által fizetett díjak egy eszközpárral történő kereskedés lehetőségéért. Ezeket a díjakat azok kapják, akik likviditást biztosítanak az eszközpár számára. Ezeket röviden LP-nek, azaz Liquidity Provider-nek hívjuk. Az LP-k THM-jüket ösztönző jutalmakból (nem fenntartható) és kereskedési díjakból (valós) nyerik.

A protokoll díjakat is érdemes megemlíteni, ezek olyan összegek, amelyeket a szolgáltatásnyújtásért cserébe egy protokollnak fizetnek a felhasználók. Protokoll díjra megfelelő példa a bridging fee, azaz az áthidaló díj. A hidak pénzeszközöket helyeznek át egyik láncból a másikba, majd díjat számítanak fel a felhasználóknak ezért a szolgáltatásért. Az alapkezelési díj, az NFT marketplace platformok díjai, illetve a hitelfelvevők kamatai is valódi bevételt jelentenek, bár utóbbi esetében a legtöbb jutalmat a hitelezők kapják.

Fenntarthatatlan hozamok és csapdák

A kamat nagy része az ösztönző jutalmak részéből származik. Ezeket a jutalmakat token inflációból finanszírozzák, és nem fenntarthatók. Ezeket a jutalmakat nem fedezi külső bevétel.

Az első ilyen példa az inflációs hozam (például az ösztönzött farmolási jutalmak az LPk-ben). A farmolási reward-ok csupán tokenek, amelyeket infláció árán nyomtatnak és osztanak szét. Az új tokenek kibocsátásából származó jutalom nem „valódi” hozam. Bár talán kereshetsz velük pénzt rövidtávú farming-dumping módszerrel, de ezek nem valódi vagy fenntartható hozamforrások. Ha inflációs token reward-ért farmolsz, ügyelj a jutalom betakarítási stratégiádra.

smartasset.com  

Egy másik jelenség, amely gyakran problémát jelent, az ismeretlen költségek. A költségek lehetnek láncon kívüliek és láncon belüliek is, amely megnehezíti a pénzáramlások értékelését, hiszen a bevétel önmagában nem ad teljes képet a pénzáramlásról. Ez csak egy szám, amelyet a tágabb kép kontextusának szem előtt tartásával kell szemlélni.

Továbbá szintén óvatosságra utasít, ha a bevétel teljesen az új tokenvásárlóktól függ, illetve ha az adott protokoll nem működik reward token nélkül. A protokoll működéséhez nem lenne szabad, hogy szükséges legyen a reward token. Amennyiben mégis ez a helyzet, az azt jelenti, hogy a protokoll nem bevételtermelő vállalkozás.

Elsősorban arra kell figyelni, hogy a bevételből mennyi érték kerül a tokenbe. A legtöbb protokollban a bevétel egy része visszakerül a tokentulajdonosokhoz. A Protokoll Bevételből a tokentulajdonosokhoz visszatérő bevétel majdnem olyan, mint a hagyományos részvények esetén a részvényeseknek fizetett osztalék.

Szóval mi is az a DeFi? Összefoglaló

A decentralizált finanszírozás közismertebb nevén DeFi egy blokklánc-alapú finanszírozási forma. Nem támaszkodik a központi pénzügyi közvetítőkre, például brókercégekre, vagy bankokra, hogy hagyományos pénzügyi eszközöket kínáljon. Ezzel ellentétben okoszerződéseket használ a blokkláncokon, a leggyakoribb az Ethereum, de vannak próbálkozások a Bitcon alapú decentralizált pénzügyi szolgáltatásra is. Fontos kiemelni, hogy habár az okosszerződésekben hatalmas lehetőség, rejlik. Fontos nagyon körültekintően kezelni az elérhető befektetési lehetőségeket, mert sok befektetés esetében komoly rizikó áll fenn.