ENSZ: a bitcoin környezeti hatásai még megoldásra várnak

Az ENSZ által nemrégiben végzett kutatás aggodalmakat vetett fel a Bitcoin (BTC) lehetséges környezeti hatásai kapcsán.

Az ENSZ által közzétett kutatási eredmények szerint a Bitcoin a legnépszerűbb kriptopénzként szerepel, ugyanakkor "aggodalomra okot adó hatásokkal jár a klímára, a vízre és a földre" a bányászati tevékenységéből adódóan.

A kriptopiac fellendülése összehasonlítható az aranylázhoz. Azonban ennek az izgalmas piacnak van egy rejtett sötét oldala. A kriptopénzek bányászata komoly környezeti hatásokkal járhat a klíma, a víz és a föld szempontjából - áll a kutatásban.

A tanulmány 76 bitcoinbányászati tevékenységben jeleskedő országot vizsgált a 2020-2021 időszak során. Ezen időszak alatt a globális Bitcoin bányászati hálózat 173,42 Terawattóra elektromos energiát fogyasztott el, amivel a világ 27. legnagyobb energiafogyasztója lett olyan országok előtt, mint pl. Pakisztán.

Ezen energiafogyasztás következtében a bitcoinbányászat szénlábnyoma megfelelt 84 milliárd font szén elégetésének vagy 190 földgázzal működő erőmű működésének.

A tanulmány kiemelte a Bitcoin bányászatának fosszilis energiaforrásokra való túlzott támaszkodását is, ahol a szén 45%-os arányban volt jelen a Bitcoin energiaellátásában, a földgáz pedig 21%-ot tett ki. A megújuló források, mint a vízi erőművek, bár hatással vannak a vízkészletekre, 16%-os részesedést biztosítottak az energiaigényben. A nukleáris energia 9%-ot, míg a nap- és szélenergia 2% és 5%-ot tett ki, egyaránt.

Az ENSZ riportja szerint a bitcoin bányászatának vízlábnyoma megfelelt annak a mennyiségnek, amelyre szükség lenne nagyjából 660 000 olimpiai medence megtöltéséhez. Ugyanez a mennyiség elegendő lenne több mint 300 millió ember jelenlegi háztartási vízigényének kielégítéséhez a szubszaharai Afrika vidéki területein.

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az elemzők rámutattak arra is, hogy ezen eredmények ne riasszanak el senkit a digitális eszközök használatától.

A technológiai újítások gyakran járnak váratlan következményekkel, ez alól a Bitcoin sem kivétel. Eredményeinknek nem szabad elrettentőleg hatniuk, ehelyett inkább ösztönözniük kell arra, hogy befektessünk olyan szabályozó beavatkozásokba és technológiai fejlesztésekbe, amelyek javítják a globális pénzügyi rendszer hatékonyságát, anélkül hogy károsítanák a környezetet - mondta Kaveh Madani professzor, a kutatás vezetője.

Érdekes módon Kína jelentősen kiemelkedett a legnagyobb bitcoin bányászati országok közül, amit az Egyesült Államok, Kazahsztán, Oroszország, Malajzia, Kanada, Németország, Irán, Írország és Szingapúr követtek.

Az eredmények fényében az ENSZ kutatói javaslatok sorát tették a kormányoknak a kriptovaluták környezeti hatásainak monitorozására és enyhítésére.