Bankháború: Kriptovállalatok harca a pénzügyi rendszerben

A "debanking" jelenség komolyan akadályozza a kriptoszektor fejlődését. A megoldás egyre sürgetőbb, de országonként eltérő tempóban halad.

A bizalmatlanság ára

A kriptovaluta-szektor évek óta küzd a "debanking" problémájával – ez a jelenség, amikor a hagyományos pénzügyi intézmények megtagadják a szolgáltatásaikat a digitális eszközökkel foglalkozó cégektől.

A bankok döntései mögött gyakran kockázatkezelési szempontok, megfelelési aggályok és reputációs félelmek állnak. Leegyszerűsítve: a bankok tartanak attól, hogy a kriptovállalatok kiszolgálása negatívan befolyásolhatja a megítélésüket vagy jogi következményekkel járhat.

A helyzet különösen érdekes, hiszen miközben a kriptopénzek egyik alapvető ígérete éppen a hagyományos pénzügyi rendszer megkerülése, a gyakorlatban a kriptovállalatok sem tudnak teljesen függetlenedni a bankrendszertől. Számlákra van szükségük a működéshez, a szabályozói megfeleléshez és az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz.

Enyhülő szabályozás az USA-ban

Az Egyesült Államokban a kriptovállalatok régóta panaszkodnak az úgynevezett "Operation Chokepoint 2.0"-ra, amely szerintük Biden elnök alatt megnehezítette a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket. Donald Trump második elnöksége alatt azonban már láthatók változások.

Az egyik első intézkedés a SAB 121 (Staff Accounting Bulletin) visszavonása volt, amely korábban előírta, hogy a bankoknak kötelezettségként kellett feltüntetniük mérlegeikben az ügyfelek kriptovalutáit – ez jelentősen megnehezítette számukra az ilyen szolgáltatások nyújtását.

Az adminisztráció új vezetőt nevezett ki a Pénzforgalom-ellenőrzési Hivatal (OCC) élére is. Rodney Hood irányítása alatt az OCC már jelezte, hogy a bankok kínálhatnak kripto szolgáltatásokat, például letétkezelést, stablecoin-tartalékot, és részt vehetnek blokklánc-projektekben.

Ennek ellenére Caitlin Long, a Custodia Bank alapítója és vezérigazgatója március 21-én kijelentette, hogy a debanking probléma valószínűleg 2026-ig fennmarad.

Szerinte a Federal Reserve igazgatótanácsa "még mindig demokraták irányítása alatt áll", utalva a demokraták szkeptikusabb álláspontjára a kriptovalutákkal kapcsolatban.

Ausztrália új utat keres

Ausztráliában a Stand With Crypto, a Coinbase által indított "alulról szerveződő" kripto érdekvédelmi szervezet állítása szerint "a debanking csendben kiszorítja az innovátorokat és vállalkozókat – különösen a kripto- és blokklánc területén."

A szervezet közösségi média bejegyzésben állította, hogy a debanking "hírnévkárosodást, bevételkiesést, megnövekedett működési költségeket és a szolgáltatások elindításának vagy fenntartásának képtelenségét" eredményezi. Azt is állították, hogy ez arra kényszerít egyes vállalatokat, hogy külföldre telepítsék tevékenységüket.

Ezekre az aggályokra válaszul Ausztrália kormányzó balközép Munkáspártja új jogszabályokat javasolt a kriptovaluta ipar számára. A jelenlegi pénzügyi szolgáltatási törvény módosításai a debanking problémáját kívánják kezelni.

Edward Carroll, az ausztrál MHC Digital Group globális piacokért és vállalati pénzügyekért felelős vezetője szerint Ausztráliában a debanking döntések "nem szabályozói iránymutatások eredményei voltak", hanem "egy általánosabb kockázatkerülésből fakadnak a világos szabályozási keret jelenlegi hiánya miatt."

Kanadában nincs kilátás javulásra

Kanadában a helyzet még borúsabb. "A debanking továbbra is komoly és folyamatos kihívást jelent a kanadai kriptoipar számára" – mondta Morva Rohani, a Canadian Web3 Council ügyvezető igazgatója.

"Bár néhány cég sikeresen alakított ki kapcsolatot banki partnerekkel, sok vállalat továbbra is szembesül számlák bezárásával vagy elutasítással, kevés magyarázattal vagy jogorvoslati lehetőséggel" – tette hozzá.

Mark Carney miniszterelnök, akinek kriptoszkeptikus Liberális Pártja vezet a közvélemény-kutatásokban az április 28-i választások előtt, maga is kritikus a kriptovalutákkal szemben. Carney kijelentette, hogy a pénz jövője inkább egy "központi banki stablecoinban" rejlik, más néven központi banki digitális valutában.

Rohani szerint "nem került bevezetésre átfogó jogalkotási megoldás" a debanking problémájára. "Strukturáltabb megközelítésre van szükség, beleértve a számlamegszüntetés okainak kötelező közzétételét és a szabályozói felügyeletet" – hangsúlyozta.

Banki kerülőutak: Ideiglenes megoldások vagy új fejezet?

A hagyományos pénzügyi rendszer elutasítása miatt a kriptovállalatok kénytelenek voltak alternatív megoldásokhoz fordulni.

Dennis Porter szerint "sok kriptocég a stablecoinokra támaszkodik elsődleges pénzügyi kezelési eszközként", míg mások kisebb regionális bankokkal vagy digitális eszközökre nyitott, specializált vagyonkezelő cégekkel működnek együtt.

A szükségből született megoldások azonban új kihívásokat hoznak. Morva Rohani figyelmeztet, hogy az ilyen "foltszerű kapcsolatok" növelhetik a működési költségeket és kockázatokat, és "nem fenntartható hosszú távú megoldások a növekedéshez vagy egy versenyképes, szabályozott iparág kiépítéséhez."

A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy ezek a kényszerű improvizációk végül előnyt jelentenek-e az iparágnak. Porter bizakodó álláspontot képvisel, miszerint a banki kerülőutak valójában megerősíthetik az iparág pozícióját.

Szerinte ezek a megoldások "továbbra is fejlődhetnek teljesen integrált kapcsolatokká a hagyományos pénzügyi intézményekkel, tovább erősítve a kripto helyét a mainstream pénzügyekben."

Az átalakuló kapcsolatrendszer már most is látható. Egyes kriptovállalatok saját pénzügyi infrastruktúrát építenek ki, míg mások partnerséget alakítanak ki fintech cégekkel, amelyek hidat képeznek a kripto és a hagyományos pénzügyi világ között.

 A jövő nagy kérdése, hogy ezek az alternatív utak végül betagozódnak-e a meglévő rendszerbe, vagy teljesen új pénzügyi ökoszisztémát hoznak létre.