Indul az Ethereum 2.0! Összegyűlt az indulási feltétel

Jön az Ethereum 2.0, igazán felpörögtek az események! Elindul a Proof-of-Work rendszerről való váltás Proof-of-Stake-re! Megéri az Ethereum staking? Miben lesz más mint eddig volt?

A Proof-of-Work rendszer már nem tudja megfelelően ellátni az Ethereum platformot, jön a Proof-of-Stake, ami remélhetőleg meghozza a gyorsabb és skálázhatóbb működést. Régóta várjuk az új Ethereum 2.0-át, vajon megérte?

Megvan az Ethereum 2.0 indulásához szükséges 540000 ETH

Az okos szerződés, amely az Ethereum 2.0 első fázisáért felelős összegyűjtötte az aktiváláshoz szükséges Ethereum mennyiséget. Annak ellenére, hogy nehezen indult a folyamat és sokan leírták az Ethereum kezdeményezését, úgy néz ki végül mégiscsak a tervezett december 1-es dátummal indul a fejlesztés első lépése. Egy olyan frissítés, amely az egész kriptovaluta piac számára példa értékű lesz.

Meglehetősen döcögősen indult a szükséges Ethereum mennyiség összegyűjtése, de az utolsó 25% mindössze 4 óra alatt lett meg. Ez azért nem meglepő, ugyanis az Ethereum 2.0-át támogatóknak semmi előnyük nem volt abból ha korábban kötötték le az Etherüket. Így számítani lehetett arra, hogy a legtöbben kivárnak és kereskednek vagy kamatoztatják valahol a kriptójukat, majd az indulás előtt csatlakoznak be a buliba.

Ezzel pedig megvan az indítási feltétel ahhoz, hogy több év várakozás után 2020 december 1-én végre ténylegesen elinduljon az Ethereum 2.0 első fázisa. Ezzel párhuzamosan az Ethereum árfolyama több, mint 10%-ot emelkedett. Közel 2 év után újra 600$ felett mozog 1 ETH ára.

Miért is kell az Ethereum 2.0?

Az Ethereum 2.0 sokkal többet nyújt, mint a legismertebb kriptovaluta, a Bitcoin. Az Ethereum egy platform, ahol tudunk okosszerződéseket létrehozni, applikációkat fejleszteni (angolul dApps vagy Decentralized Applications) vagy kibocsájthatjuk saját kriptovalutánkat is. Utóbbiakat nevezzük ERC-20 tokeneknek, többek között ilyen a BAT, az OMG, a VET, az EOS, de még megannyit fel tudnánk sorolni.

Amikor 2017-ben felkapott lett egy dApp, a CryptoKitties, ahol egyedi fiktív macskákat lehetett cserélgetni az Ethereum hálózaton keresztül, felmerült egy komoly probléma. Annyira megnövekedett a platform forgalma, hogy nem bírták a validátorok kiszolgálni az igényeket, túlságosan kevés volt a hálózat számítási kapacitása. Ezen események után a fejlesztőknek világossá vált, hogy ha így haladunk fenntarthatatlan lesz az Ethereum hálózatán a gyors kiszolgálás, és a különböző tranzakciós kérelmek fel fognak torlódni. Hasonló problémát láthattunk 2020 második felében, amikor beindult több DeFi (Decentralized Finance) platform is.

Minden munkafolyamat után, ki kell fizetnünk a "Gas" költséget a validátoroknak, ez valójában a tranzakciós költség, csak az Ethereum-nál ennek nevet is adtak. Azonban ez a költség változik, mégpedig annak függvényében, hogy mekkora a kereslet a munkafolyamatok elvégzésére, azaz a "mining power"-re. A Gas költség nagyságát Gwei-ben adjuk meg, 1 Gwei = 0.000000001 ether. 

Forrás: etherscan.io

Az Ethereum 2.0 a skálázhatóság problémáját is hivatott megoldani. Vagyis biztosítani azt, hogy ami kicsiben működik, az később még nagyobban is működhessen.

PoW helyett PoS

A blokkláncon futó tranzakciókat validálni kell, ennek ma már több formája ismert. Az egyik ilyen, a Proof-of-Work, eredetileg azt hivatott biztosítani, hogy ne lehessen a kriptovaluták rendszerét könnyen kijátszani. Ha úgy tetszik, a tranzakció lebonyolítását sokkal bonyolultabbá teszi ezzel a rendszer, annak érdekében, hogy elriasszák a rosszhiszemű felhasználókat. A bányászok úgy tudják növelni jutalmuk nagyságát, ha növelik számítógépük teljesítményét, így nagyobb "mining power"-re tesznek szert. A probléma ezzel az, hogy nagyon sok pazarlással jár amennyiben energiahatékonyságról van szó.

Többek közt erre a problémára talál megoldást a Proof-of-Stake, ahol a "mining power" egyenesen arányos a lekötött tőke nagyságával. A blokk validációt azok végzik, akik pénzt fektetnek a rendszerbe. Persze ez nem jelenti azt, hogy az új rendszer minden szempontból jobb a réginél. Pozitív szempontként legtöbbször azt emlegetik, hogy ez a rendszer hatékonyabb, nem kell feleslegesen sok időt validálásra szánni. Az is megemlítendő, hogy csak olyan validátorok vesznek részt a tranzakciók lebonyolításában, akik hisznek a rendszerben. Ezt azzal bizonyítják, hogy hatalmas tőkemennyiséget fektetnek a rendszerbe, amit elveszthetnek, ha csalni próbálnak. Negatívumként felhozható az a tény, hogy ez a rendszer a nagy tőkével rendelkezőknek kedvez, hiszen ők fogják tudni validálni a legtöbb blokkot.

Forrás: medium.com

A hálózat szétosztása: Shard-ok

A skálázhatósági problémát úgy tűnik a PoS rendszerrel meg lehet oldani, azonban a régi hálózatot  és alapfelépítését is újra kellett gondolni. A Sharding-nak nevezett fejlesztés újnak számít az ethereum életében - azonban bevett szokás a számítástechnika világában. Ezzel a funkcióval a hálózatot több téren is fejlesztik. Többek között növelik a decentralizációt, a gyorsaságot és a skálázhatóságot is. Az elképzelés az, hogy az adatbázist felosztva több kisebb részre csökkentsük a terhelést, így növelhetjük a tranzakciók számát másodpercenként. A validátorok számát is növelheti ez a rendszer, hiszen nem kell a nagy tárhelyigényű adatbázis egészét letölteni.

Új koncepció: Beacon Chain

A Beacon Chain fogja koordinálni a hálózatot. Miért van ilyenre szükség? Az Ethereum 2.0 egy sokkal bonyolultabb rendszer lesz, mint ami eddig volt. A Shard-okat össze kell hangolni és a validálás is kissé más formátumú lesz, mint amit eddig használt az Ethereum. A fejlesztőkben is sok a kérdés még és csak remélni tudják, hogy minden a tervek szerint fog haladni. Jelenlegi elmondásuk szerint ahogy időben haladunk előre a Beacon Chain feladata is változni fog.

Forrás: medium.com

Ethereum staking

Aki saját maga szeretne blokkot validálni, annak szüksége lesz saját hardwarre és 32 ether-re. (A különböző pool-okhoz való csatlakozás lehetősége most is fennáll, ekkor nem kell saját felszerelés és nem probléma, ha kevesebb tőke áll rendelkezésre.) Az elszánt vállalkozók, akik úgy döntenek, hogy validálni fognak, hosszú időre elkötelezik magukat a viszonylag ködös jelenben és jövőben.  A validátoroknak úgy kell számolniuk, hogy akár több évig, folyamatosan részt kell venniük a tranzakciók lebonyolításában, különben elveszíthetik lekötött pénzük egy részét. Ugyanis nincs még fix időpont arra, hogy mikor lehet a lekötött mennyiséget felszabadítani. Ezért az Ethereum staking jelenleg egy viszonylag rizikós történetnek tűnik. De ennek a nagy rizikónak meg lehet a haszna is.

A validátoroknak a jelenlegi Proof-of-Work hálózaton kell lekötniük 32 ether-t egy okosszerződés segítségével. Ekkor bekerülnek a "validator pool"-ba, ahol kijelölik számára egy random algoritmus segítségével, hogy melyik shard-hoz fog tartozni. Azt a validátort, aki jóval több, mint 32 ether-t köt le, a rendszer több helyre is kijelöli, így nem veheti át egy shard-on az uralmat. Minden validátornak lesz egy időperiódusa, amikor javasolhat következő blokkot. Amennyiben ezt a többi validátor is jóvá hagyja, a blokk bekerül a láncba.

Jutalmak terén nem tudhatjuk, hogy pontosan mire számítsunk, a kiosztott összeg fix, ezáltal minél többen vesznek részt a validálásban, annál kevesebbet kap mindenki. A várható legnagyobb jutalom 21,6%-os kamat évente, azonban ez gyorsan csökken a validátorok növekedésével. Illetve ebből a nyereségből lejönnek a validátor node működtetéséhez szükséges költségek is.

Forrás: https://launchpad.ethereum.org/

A tesztelés már nagyban fut

A hálózatot tesztelni és javítani kell mielőtt a fejlesztők úgy döntenének, hogy élesben is kipróbálnák. Ezeken a teszthálózatokon fiktív tranzakciók és okosszerződések futnak, valós pénz nincs a hálózaton. A legtöbb tesztnet-en a Proof-of-Authority konszenzust használják, ami annyit takar, hogy a validátorok csak jóváhagyott felhasználók lehetnek, a blokkvalidációt ezen limitált számú validátorok végzik.  Azért ezt a konszenzus mechanizmust használják, mert jelen esetben a fontos tényező, amit vizsgálni kell az a rendszer struktúrája és nem a validátorok jóhiszeműsége. Nem beszélve arról, hogy a Proof-of-Work-el ellentétben, a skálázhatósági problémát is megoldja úgy, hogy nincs felesleges rejtvényfejtés.

A legismertebb tesztnetek a Görli, Kovan és a Rinkeby is Proof-of-Authority alapján működnek és az Ethereum különböző szegmenseit tesztelik. Egy másik tesztnet, a Ropsten, az eredeti Ethereum hálózat legjobb modellezője, hiszen itt még a Proof-of-Work mechanizmus működik.

Az Ethereum 2.0 fázisai

Kezdetben az új hálózat nem fog okosszerződéseket lebonyolítani. A 0. fázis a PoS mechanizmus és a Beacon Chain alappilléreinek felállításáról fog szólni, valamint lefedi a validátorok és egyenlegük elrendezését. Az 1-es fázis a Shard-ok felállítására fog koncentrálni, az adatokat megfelelően fel kell darabolni és szétosztani a 64 Shard között. A másfeledik lépés már megpróbálja összefonni a régi és az új platformot. Végül a 2-es fázisban elérhetőek lesznek az okosszerződések is.

Forrás: https://launchpad.ethereum.org/

Látható, hogy még mindig sok bizonytalanság övezi az Ethereum 2.0-a indulását. De, ami biztos, hogy ezzel mind az Ethereum platformja, mind a kriptovaluta közösség egy új szintre lép. Az új frissítéssel pedig végre megoldódhatnak az Ethereum legtöbbet kritizált problémái.

Borítókép forrása: https://decrypt.co/

További ajánlott cikkeink:

1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
3. Kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2019/2020; Cryptofalka
4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás