Betilthatják a Bitcoint? Ezért nem lehet kikapcsolni a hálózatot

Egy ország megtilthatja, hogy a területén bankok, tőzsdék vagy magánszemélyek Bitcoinnal foglalkozzanak, a hálózatot viszont nem tudja kikapcsolni. A Bitcoinnak nincs központi szervere, cége vagy vezetője, amelyet egy hatóság bezárhatna. A főkönyvet a világ minden táján futó csomópontok tartják fenn, mindegyik a főkönyv saját példányával.

A nyilvánosan elérhető gépeket számláló Bitnodes 2025 szeptemberi pillanatfelvételei nagyjából 23-25 ezer csomópontot mutattak, és ezek nagyjából kétharmada a Tor anonimizáló hálózaton keresztül kapcsolódott, így a helyük sem látszik. Ha egy országban leállnak a csomópontok, a többi zavartalanul fut tovább, ahogy azt a Bitcoin működésének megszakíthatóságáról szóló cikkünk is részletezi.

A hálózatot nem lehet kikapcsolni, a hozzá vezető kapukat igen.

A tilalmak ezért többnyire nem a protokoll ellen szólnak, hanem a bejárat ellen. Az amerikai Kongresszusi Könyvtár 2021-es jelentése szerint 9 joghatóság tiltotta abszolút módon a kriptót, további 42 közvetett eszközzel élt: a bankoknak tiltotta meg a kriptós ügyfelek kiszolgálását, vagy a tőzsdéket záratta be.

Kína két lépésben zárta ki a lakosait. 2017 szeptemberében hét szabályozó, élén a jegybankkal (PBOC), betiltotta a tokenes forrásgyűjtést, és 2017 őszén bezártak a hazai kriptotőzsdék. 2021 májusában az Államtanács a bányászat elleni fellépést hirdette meg, szeptember 24-én pedig a jegybank minden kriptós üzleti tevékenységet illegálisnak nyilvánított, a kínaiakat kiszolgáló külföldi tőzsdékkel együtt.

A kínai piac kiürült, a hálózat viszont gyorsan alkalmazkodott. A Cambridge-i Egyetem mérése szerint a nyári leállítások után a kínai bányászok részesedése a hálózat számítási kapacitásából 2021 júliusában és augusztusában gyakorlatilag nullára csökkent, 2021 szeptemberében viszont már 22,29 százalékon állt, vagyis a bányászat egy része rejtve visszatért. A kiköltöző bányászat máshol is újraépült, a 2021 szeptembere és 2022 januárja közötti időszakban már az Egyesült Államok adta a kapacitás 37,84 százalékát.

Hivatalosan Kína azóta sem lazított. A jegybank 2025 novemberében is megerősítette, hogy a kriptós üzlet illegális, a Hashrate Index becslése szerint mégis a hálózat kapacitásának nagyjából 14 százaléka jött kínai gépekről 2025 október végén. Hongkong közben külön utat jár, ott 2023. június 1. óta engedélyes kriptotőzsdék működhetnek, lakossági hozzáféréssel.

Több tilalom nem élte túl a gyakorlatot. Indiában a jegybank 2018 áprilisában megtiltotta a bankoknak a kriptós ügyfelek kiszolgálását, a Legfelsőbb Bíróság pedig 2020. március 4-én aránytalannak ítélte és megsemmisítette a döntést. Nigéria jegybankja 2021 februárjában zárta el a bankokat a kriptós cégek elől, majd 2023. december 22-én feloldotta a tilalmat. Bolívia évekig tartó tiltás után 2024. június 26-án újra engedélyezte a pénzügyi intézményeknek a kriptós tranzakciókat.

A visszavont tilalmak után a használat nem tűnt el. A Chainalysis 2025-ös kriptóelterjedtségi rangsorában India az első, Nigéria a hatodik helyen áll. Oroszország a belföldi fizetést továbbra is tiltja, de 2024 augusztusában legalizálta a bányászatot, 2026 augusztusában pedig első átfogó kriptotörvényével engedélyes tőzsdéket vezetett be.

Szigorú tilalom ma is él néhány helyen. Kínán kívül Algéria 2025 júliusában a kriptó tartását és bányászatát is büntetendővé tette, Nepálban és Bangladesben a kereskedés tilos. Az Atlantic Council 2026 szeptemberében frissített felmérése szerint a vizsgált 75 országból 45-ben legális a kriptó, 20 részben, 10 általánosan tiltja. Az engedélyrendszerek országonkénti képét a kriptószabályozás a világban cikkünk mutatja be.

Egy állam a pénz útjára tud hatni. A bankok elzárása, a tőzsdék engedélyhez kötése és az adó megnehezíti a helyi pénz kriptóra váltását, az áramellátás korlátozása pedig a bányászatot. A már meglévő Bitcoint egyik sem tünteti el. Indiában például 2022 óta 30 százalékos adó terheli a kriptós nyereséget.

Jó párhuzam az 1933-as amerikai aranytilalom esete. Roosevelt 6102-es rendeletét főleg a bankrendszeren keresztül hajtották végre, mert ott volt az arany. A tőzsdén tartott kriptóhoz egy hatóság hasonlóan hozzáférhet, a saját tárcában tartott Bitcoinnál viszont nincs ilyen központi pont, ott egy hatóság csak a tulajdonoson keresztül, jogi eljárásban férhet hozzá. Az Egyesült Államok ma az ellenkező irányba halad, 2025. március 6-án elnöki rendelet hozta létre a stratégiai Bitcoin-tartalékot.

Magyarországon a Bitcoin tartása sosem volt tilos. 2025. július 1-jétől egy uniós szinten egyedülálló szabály miatt a kriptó pénzre váltásához külön ellenőrzés (validálás) kellett, emiatt több szolgáltató kivonult. Az Országgyűlés a 2026. évi XXXVIII. törvénnyel ezt hatályon kívül helyezte, így 2026 augusztusától megszűnt a validálási kötelezettség és a hozzá kapcsolódó két bűncselekmény. A részleteket a magyar kriptós szabályozásról szóló összefoglalónk tartalmazza.