Kiderült mi tudja valójában megszakítani a Bitcoin működését

A tengeri kábelek 72%-át is elvághatnák, de öt óriáscég szerverparkjaitól és hálózatától való függés valódi veszélyt jelent a Bitcoinra.

Elpusztítható-e a Bitcoin? A globális infrastruktúra sebezhetőségét vizsgálták a kutatók

A Bitcoin 2009-es indulása óta egyetlen másodpercre sem állt le. Ez a technológiai bravúr sokáig egyfajta misztikus sérthetetlenséget kölcsönzött a rendszernek, ám a Cambridge Centre for Alternative Finance kutatói most számszerűsítették ezt a robusztusságot. Az első ilyen jellegű, hosszú távú tanulmányban 11 év peer-to-peer hálózati adatait vetették össze 68 dokumentált tenger alatti kábelszakadással, hogy kiderítsék: mi kellene a hálózat tényleges fizikai megsemmisítéséhez.

Egy olyan korszakban, ahol a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti infrastruktúra sebezhetősége napi beszédtéma, a kutatás megnyugtató eredménnyel szolgált. Ahhoz, hogy a Bitcoin működőképessége érdemben sérüljön, a kontinenseket összekötő tenger alatti kábelek 72-92%-ának kellene egyszerre megsemmisülnie. Ez a szám még a legdurvább globális konfliktusok mellett is szinte elképzelhetetlen.

A számok egy olyan hálózatról tanúskodnak, amely katasztrofális összeomlás helyett méltósággal vészeli át a bajt. Vegyük a 2024. márciusi példát: Elefántcsontpart partjainál egy tengerfenéki földcsuszamlás egyszerre 7-8 kábelt tépett szét. Bár a helyi hálózati csomópontok 43%-a azonnal kiesett, globális szinten ez mindössze 5-7 bitcoin-node-ot érintett - ez a teljes hálózat nagyjából 0,03%-a. A piac reakciója? Gyakorlatilag semmi. Az árfolyammozgás és a kábelszakadások közötti korreláció -0,02, ami statisztikailag elhanyagolható.

Az Achilles-sarok

A kutatás legfontosabb megállapítása azonban a véletlenszerű és a célzott támadások közötti drasztikus aszimmetria. Míg a természet erői ellen a Bitcoin szinte érinthetetlen, létezik egy sokkal veszélyesebb módja a hálózat megbénításának. Ha egy támadó nem találomra, hanem a legfontosabb stratégiai csomópontok alapján vágna el kábeleket, már 20%-os pusztítással elérné ugyanazt a kárt, amihez egyébként 90% feletti rombolás kellene.

A valódi kockázat azonban nem a tenger mélyén, hanem öt jól ismert szerverparkban lakik. A Hetzner, az OVH, a Comcast, az Amazon és a Google Cloud ötösfogata elleni koordinált fellépés - legyen szó állami tiltásról vagy precíziós kibertámadásról - már akkor is megbéníthatná a rendszert, ha az adatforgalom továbbításáért felelős infrastruktúrának mindössze az 5%-át vágnák le a világhálóról. Ezzel a sebészeti beavatkozással pontosan olyan mély sebet ejthetnének a Bitconon, mint az összes óceáni kábel 90%-os elpusztításával.

A TOR-paradoxon

Sokan tartottak tőle, hogy a hálózat névtelenségét segítő TOR-használat gyengíti a rendszert, mert elrejti a csomópontok helyét. 2025-re a Bitcoin-node-ok 64%-a már ezt használja. A cambridge-i kutatók azonban rájöttek a „TOR-paradoxonra”: ez a megoldás valójában növeli a fizikai védelmet.

A TOR-rendszer gerincét adó relay-infrastruktúra ugyanis Németországban, Franciaországban és Hollandiában tömörül - olyan országokban, amelyek a világ legjobban bedrótozott pontjai. Ezeket a területeket szinte lehetetlen teljesen levágni az internetről a rengeteg szárazföldi és tengeri csatlakozás miatt. A kutatók négyrétegű modellje szerint a TOR-használat 0,02–0,10 ponttal növeli a hálózat kritikus hiba küszöbértékét a hagyományos internethez képest.

A Bitcoin hálózat „öngyógyító” képessége a kínai bányásztiltás után

A Cambridge-kutatás szerint a Bitcoin hálózat stabilitása az elmúlt évtizedben korántsem volt egyenletes. A rendszer 2014 és 2017 között élte egyik legstabilabb időszakát, amikor a csomópontok és a bányászati kapacitás viszonylag kiegyensúlyozottan oszlott meg a világban. A fordulópont 2021-ben jött el, amikor a globális bányászat jelentős része Kelet-Ázsiában, különösen Kína területén koncentrálódott. A kutatók által használt stabilitási mutató ekkor 0,72-re esett - ez volt a hálózat egyik legsebezhetőbb pillanata az elmúlt évtizedben.

Amikor Kína 2021-ben gyakorlatilag kiszorította a kriptobányászatot az országból, a hálózat nem omlott össze, hanem látványos átrendeződésbe kezdett. A bányászok és csomópontok gyorsan új otthonokra találtak Észak-Amerikától Európáig, és a rendszer meglepő gyorsasággal újra kiegyensúlyozta magát. A stabilitási mutató 2022-re 0,88-ra ugrott, ami az egyik legerősebb érték a vizsgált időszakban. Azóta a hálózat valamelyest visszarendeződött, jelenleg 0,78 körüli szinten áll.

Mivel a Hormuzi-szoros gyakorlatilag zárva van, és egy regionális háború sújtja a Közel-Kelet infrastruktúráját, a kérdés, hogy mi történik a Bitcoinnal a tenger alatti kábelek sérülése esetén, már nem elméleti. A tanulmány szerint a válasz valószínűleg az, hogy semmi - hacsak valaki nem veszi célba szándékosan pont azokat a kábeleket és tárhelyszolgáltatókat, amelyek a leginkább számítanak.