Itt az első uniós rendelet a mesterséges intelligenciáról

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálya mérföldkőnek számító szabályozási keretrendszer, amelynek célja az MI technológiák közösségen belüli használatának és fejlesztésének szabályozása. 

A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály 

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálya, hivatalos nevén az "AI Act" vagy "Artificial Intelligence Act", a Bizottság 2021. április 21-én bemutatott javaslatának eredményeként jött létre. Részletes keretrendszert állít fel az AI-technológiák uniós szintű szabályozására. 2023. december 9-én, háromnapos maratoni tárgyalást követően jutott végül megállapodásra az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról.

"Európa úttörő szerepet vállalt, és megértette a globális szabványalkotó szerepének fontosságát. Úgy vélem, ez egy történelmi nap" - mondta Thierry Breton belső piacért felelős biztos egy sajtótájékoztatón.

A jogszabály elsődleges célja annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia (MI) rendszerek fejlesztése és alkalmazása az uniós értékek és alapvető jogok tiszteletben tartásával, valamint a meglévő jogi normáknak megfelelően történjen. Ez magában foglalja az emberközpontú és megbízható MI-re való összpontosítást, kiemelve, hogy a mesterséges intelligencia rendszereknek biztonságosnak, átláthatónak és elszámoltathatónak kell lenniük.

forrás: https://www.europarl.europa.eu/

Ez a rendelet hangsúlyozza az EU azon kötelezettségvállalását, hogy globális szinten vezető szerepet vállal a mesterséges intelligencia etikai megközelítésében. A jogszabály a magas kockázatú mesterséges intelligencia rendszerekre, az adatkezelésre és az átláthatóságra vonatkozó normák meghatározásával az innováció előmozdítására törekszik, miközben biztosítja, hogy a mesterséges intelligencia technológiák ne sértsék a közérdeket. 

A jogszabály egyensúlyt teremt a technológiai fejlődés ösztönzése, valamint a társadalmi és egyéni jogok védelme között, így az EU úttörő szerepet játszik a mesterséges intelligencia alkalmazásának és hatásának jogi határai meghatározásában.

A mesterséges intelligencia rendszerek és alkalmazásuk 

Az AI Act átfogó meghatározást ad a mesterséges intelligencia rendszerekre és azok alkalmazására, amelynek célja, hogy az AI technológiák és felhasználások széles körét felölelje. 

A pontosítás magában foglalja a machine learning megközelítést, a logikai és tudásalapú megközelítéseket, valamint a statisztikai megközelítéseket, amint azt a jogszabály I. melléklete részletezi. Ez a tág meghatározás lehetővé teszi, hogy a rendelet technológiailag semleges és jövőbiztos maradjon, figyelembe véve az újonnan megjelenő AI-technológiákat és -alkalmazásokat.

forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Ezzel párhuzamosan a jogszabály etikai és jogi keretet hoz létre annak biztosítására, hogy ezeket a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket az uniós értékekkel és alapvető jogokkal összhangban fejlesszék és használják. Hangsúlyozza, hogy az AI-rendszereknek átláthatónak és elszámoltathatónak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az egyéni jogokat, egyensúlyt teremtve a technológiai innováció ösztönzése és a társadalmi érdekek védelme között.

A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály lényegében integrálja az uniós értékeket és az alapvető jogokat, hangsúlyozva a mesterséges intelligencia összehangolását a demokratikus elvekkel, a jogállamisággal és a környezeti fenntarthatósággal. Ez az integráció biztosítja, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése tiszteletben tartsa az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget és a jogállamiságot.

A jogszabály emellett foglalkozik a mesterséges intelligencia demokráciára és környezetre gyakorolt lehetséges hatásaival, hangsúlyozva a társadalmi érdekeket és a környezetvédelemmel való törődést támogató felelős mesterséges intelligencia szükségességét.

Az AI Act összehangolása a GDPR-ral és más adatvédelmi szabályozásokkal

Az adatkezelés és adatvédelem tekintetében az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye igazodik a meglévő uniós adatvédelmi jogszabályokhoz, köztük az Általános adatvédelmi rendelethez (GDPR), hogy biztosítsa a személyes adatok tisztességes kezelését a mesterséges intelligencia rendszerekben. 

Ez magában foglalja az adatminőségre, a biztonságra és a magánélet védelmére vonatkozó rendelkezéseket, biztosítva, hogy a mesterséges intelligenciával működő rendszerek az adatokat a felhasználók magánéletének és adatvédelmi jogainak tiszteletben tartásával dolgozzák fel. A jogszabály a biometrikus azonosításra vonatkozó konkrét iránymutatásokat is tartalmaz, hangsúlyozva a személyes adatok védelmének és biztonságának fontosságát, különösen az érzékeny biometrikus adatok kezelése során. 

Emellett egyes mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket magas kockázatúnak minősít, ami szigorú megfelelési és felügyeleti intézkedéseket tesz szükségessé a használatukkal járó potenciális károk és kockázatok mérséklése érdekében. A jogszabály konkrét kritériumokat állapít meg a magas kockázatú mesterséges intelligencia rendszerek azonosítására és szabályozására. Ezek a kritériumok azokra az AI-alkalmazásokra összpontosítanak, amelyek jelentős hatással vannak az egyének jogaira és biztonságára, például a kritikus infrastruktúrában, a foglalkoztatásban és az alapvető közszolgáltatások terén használtakra. 

A rendelet szigorú megfelelési normákat és tanúsítási követelményeket ír elő ezekre a rendszerekre vonatkozóan, biztosítva, hogy azok megfeleljenek a biztonság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság magas szintjének. Ez a megközelítés a lehetséges kockázatokkal és károkkal foglalkozik, és célja a mesterséges intelligencia egyénekre és a társadalomra gyakorolt negatív hatásainak megelőzése vagy minimalizálása.

A tanúsítás és a piacfelügyelet eljárásai

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye harmonizált szabályozást vezet be a mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkozóan az EU belső piacán, biztosítva ezzel az egységes és következetes megközelítést a tagállamokban. 

Ez a szabványosítás a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák fejlesztésével és telepítésével foglalkozik, elősegítve az uniós szintű biztonsági és etikai normák betartását. Emellett a jogszabály részletezi a hitelesítési és piacfelügyeleti eljárásokat, amelyek biztosítják a megfelelőséget a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek piacra lépése előtt, valamint a szabványok betartásának folyamatos nyomon követését.

A jogszabály értelmében a piacfelügyeleti hatóságok hozzáférhetnek a magas kockázatú mesterséges intelligenciával működő rendszerek forráskódjaihoz, ha:

• Szükséges a meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzése.
• A tesztelés és a rendelkezésre bocsátott adatok/dokumentáció nem elegendőek.

Az AI felelősség és elszámoltathatóság tekintetében a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a magas kockázatú és általános célú AI-rendszerek fejlesztőinek és alkalmazóinak szilárd AI-irányítási kereteket és megfelelőségi rendszereket kell létrehozniuk. Ez a keret biztosítja, hogy az AI-technológiákból eredő esetleges károkat vagy jogi jogsértéseket kezeljék, hangsúlyozva a felelős innováció és az AI-rendszerek telepítésének fontosságát.

A törvény hangsúlyozza az elszámoltathatóság szükségességét a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő területén, biztosítva, hogy a fejlesztések összhangban legyenek az etikai és jogi normákkal. A jogszabály emellett felvázolja a mesterséges intelligencia ellenőrzési eljárásokat és átláthatósági intézkedéseket, és a magas szintű elszámoltathatósági és nyitottsági normák fenntartására összpontosít a mesterséges intelligencia-rendszerek működésében.

A dokumentum részletezi a lehetséges szankciókat (akár 40 millió euróig, azaz a világméretű éves forgalom 7%-áig) és a szabályok be nem tartása elleni intézkedéseket is, megerősítve az elszámoltathatóság fontosságát a mesterséges intelligencia területén.

Közszféra és a határokon átnyúló együttműködés

A jogszabály támogatja az etikus mesterséges intelligenciát a közszolgáltatásokban, globális együttműködést sürget, és az automatizált döntések emberi felügyeletét szorgalmazza, elősegítve a határokon átnyúló együttműködést egy versenyképes és értékalapú mesterséges intelligencia alapú környezet megteremtése érdekében.

A jogszabály foglalkozik a mesterséges intelligencia közszférában való alkalmazásával és a határokon átnyúló együttműködéssel. Elismeri a mesterséges intelligencia jelentős szerepét a közszolgáltatásokban, és hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés szükségességét a mesterséges intelligencia fejlesztése terén. A jogszabály arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezésekben, biztosítva, hogy a közszolgáltatásokban alkalmazott mesterséges intelligencia-technológiák etikusak, átláthatóak és hatékonyak legyenek. 

A jogszabály hangsúlyozza, hogy emberi felügyeletre van szükség azokban az esetekben, amikor az automatizált döntések jelentős következményekkel járhatnak az egyénekre nézve, például a foglalkoztatás vagy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Ez a megközelítés összhangban van a jogszabály általános célkitűzésével, amely a megbízható és emberközpontú mesterséges intelligencia-rendszerek előmozdítására irányul.

A jogszabály kiemeli továbbá a határokon átnyúló együttműködés fontosságát a mesterséges intelligencia területén, és közös stratégiákat szorgalmaz az innováció és a fejlesztés előmozdítására a mesterséges intelligencia ágazatában. E megközelítés célja egy dinamikus, globálisan versenyképes és az uniós értékekkel és normákkal összhangban lévő, mesterséges intelligenciaalapú innovációs ökoszisztéma létrehozása.

A mesterséges intelligencia (MI) kutatása és fejlesztése

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló jogi aktusa határozottan támogatja az AI-innovációt, különösen a kis- és középvállalkozások és a startupok számára. 

Felismeri az innovációnak kedvező környezet előmozdításának fontosságát, amelyben ezek a kisebb vállalkozások virágozhatnak. A jogszabály intézkedéseket vázol fel a kkv-kra nehezedő szabályozási terhek csökkentésére, miközben biztosítja számukra a szükséges erőforrásokhoz való hozzáférést, beleértve a megfelelőségi szabványokra vonatkozó iránymutatást is. Ezáltal a jogszabály célja a vállalkozói célú mesterséges intelligencia-kutatás és -fejlesztés előmozdítása, segítve ezen innovatív vállalkozások növekedését és hozzájárulását az EU mesterséges intelligencia-ökoszisztémájához.

A jogszabály továbbá az AI-kutatást és -fejlesztést minden területen ösztönzi. Elismeri, hogy a kutatás kritikus szerepet játszik az AI-technológiák fejlesztésében, és meghatározza, hogy az AI-kutatásokat az etikai elvek szem előtt tartásával kell végezni. 

A felelős innováció hangsúlyozásával a jogszabály elősegíti az uniós értékekkel és alapvető jogokkal összhangban lévő mesterséges intelligencia-technológiák fejlesztését. A jogszabály foglalkozik továbbá az automatizált döntéshozatallal és végrehajtással, felismerve, hogy egyértelmű mechanizmusokra és biztosítékokra van szükség a visszaélések megelőzése és az egyéni jogok védelme érdekében. Ezek a rendelkezések együttesen bizonyítják az EU elkötelezettségét a mesterséges intelligencia kutatásának, fejlesztésének és bevezetésének előmozdítása mellett, miközben biztosítják az etikai és jogi normák betartását.