
Az IMF ultimátuma: El Salvador feladja a Bitcoin-álmot
Dollármilliárdok, Bitcoin és egy kis ország küzdelme. El Salvador történetén keresztül láthatjuk a globális pénzügyi rendszer valódi arcát.
Forradalom és bukás: A Bitcoin-álom vége
2021-ben a világ lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy El Salvador első országként vezette be a Bitcoint (BTC) törvényes fizetőeszközként. Nayib Bukele elnök bátor lépése akkor sokakat reménnyel töltött el: végre egy ország, amely szembeszáll a hagyományos pénzügyi rendszerrel.
A forradalmi kezdeményezés azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A San Salvador Egyetem felmérése szerint 2023-ra a salvadoriak mindössze 8%-a használta a kriptovalutát. Most pedig az IMF feltételei miatt a kormány kénytelen volt jelentősen visszalépni: megszűnt a Bitcoin kötelező elfogadása, és a közszféra Bitcoin-tevékenysége is korlátozás alá került.
Az IMF új ruhája: Modern gyarmatosítás?
A történet kísértetiesen emlékeztet más fejlődő országok helyzetére. Kenyában például 2024-ben tömegtüntetések robbantak ki az IMF megszorító intézkedései ellen.
A kritikusok szerint az IMF gyakorlata nem más, mint a modern gyarmatosítás egyik formája: fejlesztési hitelekért cserébe a szervezet jelentős befolyást szerez az országok gazdaságpolitikája felett.
"Ez a globális pénzügyi architektúra nem nekünk készült, nem értünk hozták létre" - fogalmazott találóan Fadhel Kaboub tunéziai-amerikai közgazdász egy nemrég adott interjújában.
Tanulságok és következmények
Mi marad a nagy kísérletből? El Salvador továbbra is vásárolhat és tarthat Bitcoint - az elmúlt hét napban pédául 21 BTC-vel bővítette tartalékait. A kormány azonban már nem tekinti prioritásnak, hogy a kriptovalutát a lakosság kezébe adja.
🇸🇻 NEW: El Salvador adds 21 #Bitcoin in the last 7 days, bringing total holdings to 6,068.18 $BTC. pic.twitter.com/v36dSHanUE
— Cointelegraph (@Cointelegraph) February 5, 2025
A Chivo Bitcoin-pénztárca, amelyre a kormány 200 millió dollárt költött, valószínűleg privatizációra vagy bezárásra fog kerülni. Az egykor forradalminak tűnő kezdeményezés csendesen kimúlik, miközben az Nemzetközi Valutaalap "a pénzügyi stabilitás és fogyasztóvédelem" jegyében továbbra is őrködik a hagyományos pénzügyi rendszer felett.
A Bitcoin valójában nem is fizetőeszköz?
Az a tény, hogy El Salvadorban nem terjedt el a lakosság körében a Bitcoin fizetőeszközként történő használata rámutat még valamire.
A Bitcoin eredeti víziója egy decentralizált fizetőeszköz volt, de valójában egészen másképp alakult a szerepe. Érdemes feltenni a kérdést: Miért fizetnének az emberek Bitcoinnal, amikor az eszköz értéke folyamatosan emelkedik?
Vegyünk egy egyszerű példát: ha 2020-ban valaki birtokolt 100 dollárnyi Bitcoint, ma az már akár 10000 dollár értékű is lehet. Ebből logikusan következik a kérdés: aki ilyen ütemben képes vagyont gyűjteni, miért cserélné el a Bitcoinját egy kávéra vagy akár egy autóra? Arra ott a dollár. Vagy a forint.
Modern gazdaságunk fogyasztásra épül. A kormányok pénznyomtatással igyekeznek serkenteni a költekezést, hiszen a folyamatos infláció miatt senki sem akarja sokáig a bankszámláján tartani a pénzét. A Bitcoin azonban pont ellentétesen működik: deflációs eszköz, ami inkább megtakarításra ösztönöz.
A fentiek alapján a józan ész azt súgja, hogy a Bitcoin inkább megtakarítási, mint fizetési eszköz. Lehet, hogy ezt az el salvadoriak már rég tudják?

A Pepe újra nyeregben van, és végre ismét profitot hozott a 2024. decemberi csúcsot követő eladási hullám után.

Kétpárti támogatással halad előre a GENIUS Act, amely jogi keretet adna a stabilcoinoknak és erősítené az USA versenyképességét.

Tekintsük át, miért vált a kriptovaluta egy fő fizetési eszközzé a kaszinókban, és milyen előnyöket nyújt a felhasználóknak.

Az érintett tokenek listázva maradnak a tőzsdén, azonban a New York-i felhasználók nem tudnak majd velük kereskedni.