Kriptovaluta adózás 2026: mennyi az adó, mikor kell bevallani?

Magyarországon a kriptóból származó nyereség után 15% személyi jövedelemadót fizetsz, szocho nélkül, de csak akkor, ha a kriptót forintra, euróra, termékre vagy szolgáltatásra váltod. Amíg kriptóban marad, nincs adó. A 2026-os nyereséget 2027. május 20-ig kell bevallani.

Lent a szabályok sorban: mi számít bevételnek és kiadásnak, egy számpélda, a veszteség beszámítása, az adómentes kis tételek, a bevallás sorai, és hogy mit lát ebből a NAV.

A kriptoügyletek jövedelmét az szja-törvény 67/C. §-a szabályozza („Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem”). A szabály 2022. január 1-jétől hatályos, a 2021-es adóévre már választani lehetett. A kriptokereskedelem és a bányászat azóta önállóan nevesített jövedelemtípus.

A korábbi, szochóval együtt jóval magasabb teher helyett 15% lett az adókulcs a kriptovaluta ügyleteket bonyolító magánszemélyek számára.

Csak a személyi jövedelemadót kell megfizetni, szociális hozzájárulási adó nincs. A kereskedelem és a bányászat egy kategóriába tartozik.

Fontos, hogy a 67/C. § szabályai a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyekre vonatkoznak. Ha külföldön élsz és ott vagy adóügyi illetőségű, az ottani szabályok is számítanak, ezt egyedileg érdemes tisztázni.

A kriptovaluta ügyletekből származó jövedelmek a külön adózó jövedelmek közé tartoznak. Emiatt nem lehet csökkenteni az ebből származó személyi jövedelemadót adókedvezményekkel (mint pl.: családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye). Ezeket a kedvezményeket az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után lehet érvényesíteni (pl.: munkabér, megbízási díj).

Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek az átruházás, átengedés időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

Tehát nem érdemes azzal trükközni, hogy valaki 100 000$-os BTC piaci ár esetében egy barátjának 30 000$-ért ad el egy BTC-t. A piaci árral kell számolni ebben az esetben is a jövedelem megállapítás szempontjából.

A módszert a törvény nem rögzíti. Gyakorlati megoldás lehet annak a tőzsdének a napi árfolyama (pl. a BTC aznapi átlagára), ahol a kriptót megszerezted. Ha a forintot a saját bankszámládra hozod, a Bitcoin eladásáról szóló útmutatónk lépésenként végigvezet.

Elvesztél a részletekben és inkább egy szakértőre bíznád kriptovaluta adóbevallásod? Konzultációnk keretein belül lehetőséged van kikérni a kriptovaluta adótanácsadónk szakértői véleményét! 

Csak akkor kell hozzáadni egy ügyletet az adóalaphoz, ha az nem kriptovaluták között történik (fekete doboz elv). Amíg a vagyonod a „dobozban” marad, nincs adóköteles esemény.

Mi számít adóköteles ügyletnek?

• Az ügylet fiat formában zárul. (Ez a pont tulajdonképpen a kriptovalutáink átváltását jelenti más nemzeti fizetési eszközre pl.: EUR, USD, HUF)
• Termék vagy szolgáltatás ellenértékét térítjük meg kriptopénzzel. (pl.: kriptós bankkártyával vásárolunk interneten vagy kiskereskedelmi üzletben)
• Elcseréljük nem kriptoeszközre. (pl.: használt gépjárművet vásárolunk vagy bányászgépeket más magánszemélytől)
• Bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványnak adjuk a kriptót. (2026. augusztus 31. óta ez is adóköteles ügylet)

Bitcoin ajándékozás

Kriptovaluták ajándékozása, adományozása esetében az ajándékozó félnek nem kell bevételként feltüntetnie az adóbevallásában az adott kriptovalutákat, mert ellenértéket nem kap. A megajándékozott oldalán az a gond, hogy a 67/C. § kiadás-típusai között az ajándék nem szerepel, ezért eladáskor jellemzően nincs levonható szerzési költség. Hogy a kriptoajándék ajándékozási illeték alá esik-e (ennek általános mértéke 18%, egyenes ági rokonok, házastársak és testvérek között mentes), arról nincs NAV-tájékoztató. Nagyobb összegnél kérj szakértői véleményt.

Kripto-kripto váltás

Amennyiben például BTC-vel kereskedünk stablecoinnal vagy más kriptovalutával szemben, akkor a nyereség után nem kell adóznunk! Viszont amint fiat pénzre (forint, euró, dollár) váltjuk (akár egy kriptotőzsdén belül) adófizetési kötelezettségünk keletkezhet.

Érdemes ezért stablecoinokkal szemben kereskednünk a tőzsdéken. A kripto-kripto cserék nem adókötelesek, de a vásárlások és eladások bizonylatait az elévülésig őrizd meg.

A kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe, ha azt a magánszemély a tárgyévben:

• vásárolta (megszerzésre fordított igazolt kiadás),

• a kriptoeszköz előállításával (ún. bányászatával) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködéssel („validálás” és hasonló tevékenységek) kapcsolatban felmerült igazolt kiadás (pl.: névre szóló elektromos áram vagy bányászgép beszerzési számla, adásvételi szerződés),

• nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte: e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke (pl.: eladod az autódat és kriptovalutával fizetnek érte),

• olyan módon szerezte, hogy a megszerzése már jövedelemként adózott: ekkor a leadózott jövedelem összege,

• tevékenység, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte: a megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke (pl.: fizetésedet kriptovalutában kapod vagy egyéni vállalkozóként számlát állítasz ki és azt kriptovalutában fizetik ki).

Kiadás a tárgyévi tőzsdei díj, jutalék és a kripto tartásával összefüggő tárgyévi költség is. A tárgyévben megvett kripto ára akkor is kiadás, ha az évben még nem adtad el.

Minden adóévben egymással szembe kell állítani a bevételeket és az igazolt kiadásokat. Ezeket összegezve kapjuk meg az adott év eredményét.

bevétel mínusz kiadások = tárgyévi eredmény

Tárgyévi eredmény lehet jövedelem vagy veszteség. A tárgyévi eredményt mindig forintban tartjuk nyilván. Ezt az összeget kell beleírni a tárgyévi szja-bevallás kriptós sorába (a 2025-ös bevallásban ez a 164. sor). A jövedelem után 15%-os adót kell fizetnünk.

A veszteséget is be kell vallani a keletkezése évében: így vihető tovább, és csökkentheti más évek kriptojövedelmének adóját az adókiegyenlítés szabályai szerint (lent részletesen).

Lényeges, hogy pl.: a 2026-os naptári évben realizált bevételekkel szemben a 2026-ban felmerülő kiadásokat lehet csak elszámolni. Tegyük fel, hogy valaki 2026 elején 1 millió forintért vásárolt Bitcoint.

A Bitcoint altcoinokra váltotta, kamatoztatta, és év végén az így megnőtt vagyonából 3 millió forintot kapott, amikor forintra váltotta. Az év során más ügylete nem volt, így az eredménye 2 millió forint jövedelem. Ennek adója 15%, 300 ezer forint. A jövedelmet a 2026-os szja-bevallásban (26SZJA) kell bevallani, és az adót 2027. május 20-ig kell megfizetni.

Fontos, hogy két különböző dolgot ne keverjünk össze. 2026-ban sokat hallani a „kriptoamnesztiáról”: ez a 2025-ös magyar szigorítás (a kötelező validálás és a hozzá kapcsolódó büntetőjogi tényállások) visszavonását jelenti, amit a 2026. évi XXXVIII. törvény 2026 augusztusában vezetett ki. Ez az adózást nem érinti, a 15%-os kriptoadó szabálya változatlanul érvényes (a jelenlegi keretekről: kriptovaluta szabályozás Magyarországon 2026).

Az adóamnesztia ettől független. A 2022-es adóévre szóló egyszeri lehetőség volt: a 2021 előtti évek be nem vallott kriptós eredményét egyben, évenkénti bontás nélkül, a 2022-es ügyleti eredményhez adva lehetett 15%-kal rendezni (Szja tv. 102. §). Erre a 2022-es bevallásban (határidő: 2023. május 22.) volt mód, utólag legfeljebb annak önellenőrzésével, az elévülésig (2028 végéig).

Ha ebből kimaradtál, vagy a régi, 2021 előtti vásárlásaid költségét nem vallottad be, ne magad próbáld utólag pótolni: az önellenőrzés lehetőségét és kockázatát egy kriptóban jártas könyvelő tudja felmérni a konkrét éveid alapján.

Ez azért számít, mert egy korábbi veszteség csak akkor számítható be adókiegyenlítéssel, ha a keletkezése évében bevallottad. A régi vásárlási költség önmagában nem vihető át későbbi évekre.

Szeretnéd, ha egy profi könyvelő csinálná meg mindezt helyetted és adná be az adóbevallásodat? A cikk írója segít ebben is!

A korábbi években keletkező veszteségek vagy jövedelmek későbbi felhasználását az adókiegyenlítés szabályai írják le. A 2025. évi LXXXIII. törvény alapján 2026. január 1-jétől (átmeneti rendelkezés szerint első alkalommal a 2025. adóévről szóló, 2026 tavaszán beadott bevallásban) az adóévet megelőző bármely év(ek) adóbevallásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből veszteségként feltüntetett, és adókiegyenlítésként még el nem számolt veszteség is figyelembe vehető. A veszteség „adótartalma” (veszteség × a bevalláskor hatályos adókulcs) ugyanakkor legfeljebb a tárgyévben vagy az azt megelőző két évben bevallott kriptojövedelmek adójának összegéig érvényesíthető. Fontos, hogy a veszteséget a keletkezés évéről szóló szja-bevallásban fel kell tüntetni, különben később nem tudod adókiegyenlítésre felhasználni. A NAV nekünk adott válasza szerint egy 2021-ben bevallott kriptoveszteséget nem lehet a 2024. évi bevallás önellenőrzésével utólag beszámítani, először a 2025. adóévről szóló bevallásban (és az azt követő években) vehető figyelembe. A változás hátteréről külön cikkünk szól: így alakult át az adókiegyenlítés 2026-ban.

Például 2023-ban és 2024-ben is 1-1 millió Ft jövedelemmel zártuk az évet, és meg is fizettük az összesen 2 × 150 000 forint szja-t. 2025-ben 1,5 millió Ft veszteségünk keletkezett. A 2025. évi szja-bevallásban a tárgyévi veszteséget a korábbi 2 évvel szemben felhasználhatjuk: 225 000 forint adókiegyenlítést érvényesíthetünk (a keret a 2023-as és 2024-es, összesen 300 000 forintos adó), és ezt visszaigényelhetjük. Ha nem szeretnénk adót visszaigényelni, a veszteséget a későbbi évek kriptojövedelmével szemben is felhasználhatjuk. Mielőtt adót igényelnénk vissza, érdemes adózási szakemberrel egyeztetni, mert valószínűleg az adóhatóság ellenőrizni fogja minden érintett év szja-bevallását.

Az adókiegyenlítés levezetését a 2025-ös szja-bevallás (25SZJA) 202-209. soraiban lehetett rögzíteni, a 2026-os nyomtatványon a megfelelő sorokat a NAV kitöltési útmutatója mutatja majd:

1. 202-205. sor: a keret, vagyis a tárgyév és az előző két év bevallott kriptojövedelmének adója.
2. 206-207. sor: a felhasználható veszteség összege (az „a” oszlopban). A 207. sorba a korábbi évekből csak az adókiegyenlítésként még el nem számolt veszteség kerülhet.
3. 208. sor: a veszteség adótartalma (a 206. és 207. sor összegének 15%-a).
4. 209. sor: a ténylegesen elszámolható összeg (a keret és az adótartalom közül a kisebb), amely a bevallás C lapjának 75. sorába kerül.

Ha nincs feltüntetve korábbi év bevallásában a veszteségünk, nem ajánljuk azt figyelembe venni későbbi évi bevallásban adókiegyenlítés során. Ennek oka, hogy nem fog összefutni a két adat a NAV rendszerében, és nagy valószínűséggel ellenőrzést fog eredményezni minden érintett év szja-bevallására. Javaslatunk, hogy előbb önellenőrzéssel kerüljön javításra a korábbi évi bevallás, és csak ezt követően küldjük be az adókiegyenlítéses bevallást. Hogy az utólag feltüntetett veszteséget a NAV elfogadja-e, arról nincs nyilvános állásfoglalás.

Adókiegyenlítés esetén nem jelennek meg automatikusan a korábbi évek adatai. Nagy pontossággal, tévedés nélkül nekünk kell beírni őket a bevallás megfelelő soraiba. Érdemes szakértőre bízni ezt a feladatot, ha nem vagyunk biztosak magunkban.

Igen, a kis tételeknél. Ha egy ügyletből származó bevétel nem haladja meg a bruttó minimálbér 10%-át (2026-ban 32 280 Ft), akkor azt az ügyletet nem kell leadózni. Ennek feltétele, hogy azon a napon más kriptoügyletből ne legyen bevételünk, és éves szinten ezeknek az ügyleteknek az összege ne haladja meg a minimálbér összegét (2026-ban 322 800 Ft). A 2025-ös évre ugyanez 29 080 Ft és 290 800 Ft volt.

A kedvezmény lényegében évente a mindenkori havi minimálbér összegéig (2026-ban 322 800 Ft) ad adómentességet a kriptót használóknak. Ezt az adókedvezményt tapasztalataink szerint a leginkább kriptós bankkártya használatával lehet legkönnyebben alkalmazni (crypto.com, nexo kártyákkal).

Amelyik napon a kriptóddal vásárolsz bankkártyával, azon a napon kell azt nyilvántartanod az adminisztrációdban. Érdemes ilyen esetben a fizetési szolgáltatónál elérhető előzményt letölteni és elmenteni, bizonylatként megőrizni.

Gyakran érkezik kérdés felénk, hogy mit kell elküldeni az adóbevallás elkészítése során a NAV részére. A 2025-ös nyomtatványon a kriptoügyleteink bevallása során a 164. sorral és az adókiegyenlítés 202-209. soraival kellett kiegészítenünk az szja-bevallásunkat (a 209. sor eredménye a C lap 75. sorába kerül). A NAV-tervezet a kriptós sort nem tölti ki, ezt neked kell pótolnod. A 2025-ös bevallástól (25SZJA-10 lap) van egy külön, kitölthető lap is, ahol az ügyletek tételes adatait (szerzés ideje, összege, tranzakciós azonosító) megadhatod, de ez nem kötelező.

A veszteségeinket és jövedelmeinket tartalmazó nyilvántartást nem kell mellékelnünk az adóbevallás beküldésekor. A nyilvántartásokat az elévülési időig kell megőriznünk.

Erre azért van szükség, mert ha az adóhatóság vizsgálná a bevallásunkat, a nyilvántartásainkkal tudjuk igazolni az általunk számolt egyenleget. Fontos, hogy minden bizonylatot, amely alátámasztja a bevallásunkat, mentsünk el és őrizzünk meg. Ilyen lehet minden névre szóló számla, adásvételi szerződés, kereskedési előzmény, bármilyen hiteles bizonylat, amely igazolja kriptovalutáink megszerzését vagy eladását. A tárgyévi eredményünk levezetését legegyszerűbben táblázatban tudjuk számon tartani, forintban. A deviza (jellemzően USD vagy EUR) forintra átváltásához az ügylet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot használjuk, vagy ha van, a saját nevünkre szóló banki váltási bizonylat árfolyamát.

Az szja-bevallás tervezetét kiegészíthetjük az e-SZJA felületen ügyfélkapus belépést követően, vagy az ÁNYK-ban kitöltött szja-nyomtatványon küldhetjük be a NAV számára kriptovalutás ügyleteink eredményeit. A bevallás menetéről részletesen: mit, hova és hogyan kell bevallani.

Egyre inkább. 2026. január 1-jétől az uniós kriptoszolgáltatók (az EU DAC8 irányelve, Magyarországon a 2025. évi LXXXVI. törvény alapján) gyűjtik az ügyfeleik adóügyi adatait és tranzakcióit. Az OECD CARF megállapodását alkalmazó nem uniós országokból is érkezhet adat (Magyarországon a megállapodást a 2025. évi LXXII. törvény hirdette ki). A 2026-os adatok cseréje 2027-ben indul: a NAV először 2027. szeptember 30-ig küld adatot a többi tagállamnak, és ugyanígy kap. Bővebben: véget ér a kriptó láthatatlan kora.

A saját tárcában tartott és tőzsdén kívül mozgatott kriptóról ilyen automatikus jelentés nincs, ott a te bevallásod és nyilvántartásod számít. Az „úgysem tudja a NAV” hozzáállás ezért egyre kockázatosabb: a szabályos bevallás nemcsak kötelesség, hanem az egyetlen észszerű út is. Az adó megállapításához való jog főszabály szerint annak az évnek a végétől számított 5 év után évül el, amelyben a bevallást be kellett adni (adócsalásnál ez hosszabb is lehet).

A 2026-os kriptojövedelmet a 2027-ben benyújtandó szja-bevallásban kell bevallani: a határidő az általános szabály szerint 2027. május 20., és eddig kell megfizetni az adót is. A 2025-ös év bevallási határideje 2026. május 20-án lejárt. Ha a kriptós eredményed abban vagy egy korábbi bevallásodban nem megfelelően szerepelt, az elévülési időn belül helyesbítéssel vagy önellenőrzéssel javítható (a 2025-ös bevallás például 2031 végéig).

(A képen: Az énkönyvelőm csapata)

A fent leírtak alapján bízunk benne, hogy segítséget tudunk nyújtani az szja-bevallás elkészítésében. Amennyiben az adóbevallás technikai kitöltésében vagy más részlettel kapcsolatban kérdésed adódna, javasoljuk a témában jártas könyvelő vagy adótanácsadó felkeresését.

Megbízható könyvelési partnerünk és a cikk szerzője: enkonyvelom.hu

Szeretnéd, ha egy profi könyvelő csinálná meg mindezt helyetted és adná be az adóbevallásodat? A cikk írója segít ebben is!

A szabályok évről évre változnak: a minimálbérhez kötött határ, a bevallás sorai és az adatcsere is. Ha szeretnéd időben tudni, mi változik, iratkozz fel a hírlevelünkre: hetente egy levélben küldjük a hét legfontosabb kriptós híreit.

Feliratkozom a heti hírlevélre