Digitális arany (Bitcoin) az aranynál is jobb értékörző

Miért vonnak párhuzamot az arany és a bitcoin között és miért hívják digitális aranynak a Bitcoint? Mitől lehet jobb, mint a fizikai társa? Fedezd fel, hogyan válhat a Bitcoin az aranynál is jobb értékőrzővé, ismerd meg a Bitcoin egyedülálló tulajdonságait.

Mi adja a fizikai arany legfőbb értékét?

Ha az arany kerül szóba egy beszélgetésnél akkor általában a drágasága, valamint az értékőrzése az, ami a legtöbb embernek az eszébe jut. De elgondolkoztál már azon, hogy miért is vannak az aranynak ilyen tulajdonságai? Miért értékesebb, mint mondjuk az ezüst? Először megnézzük, hogy mi adja a fizikai arany értékét, hogy utána jobban megértsük, hogy mitől is kaphatja a bitcoin a "digitális arany" jelzőt.

Arany kémiai stabilitása

A pénz korai fázisában igazán fontos volt az, hogy olyan fizetőeszközöket válasszanak, amelyek időben értékállóak. A régen még fizetésre is használt kagylók például összetörnek, az egyéb fémek idővel berozsdásodnak stb. Az aranynak viszont van egy olyan tulajdonsága, ami az elemekkel szemben kiváló ellenállással bír. Nem rozsdásodik, akár újra beolvasztható és ezáltal a kitermelt mennyisége akár hosszú évszázadok során is a körforgásban maradhat.

Hatalmas az alapkészlet / éves kitermelési mutatója

Persze attól, hogy kémiailag stabil valami még nem biztosítja annak az értékállóságát. Viszont ez a stabilitás hozzájárul ahhoz, hogy az alapkészlet / éves kitermelési mutatója szinte példanélküli legyen. Mindenki tisztában van azzal, hogy minél ritkább valami, az általában annál drágább.

Viszont ha a termelési oldalról közelítjük meg a dolgot, akkor nyílván a befektetők olyan gépekbe és eszközökbe fektetnek, amik ezeket a drága eszközöket tudják kitermelni. Vagyis az árfolyamok emelkedése sokszor a kitermelés drasztikus növekedését is magával vonzza. Ha pedig a kitermelt mennyiség nagyban nő és több lesz valamiből, akkor az már nem lesz ritka és ezzel olcsóbbá is válik. Az aranynak és a Bitcoinnak, mint digitális aranynak pontosan ezen mutatója lesz az, ami őket ennyire egyedivé teszi.

Az arany jelenlegi készlete évszázadok alatt halmozódott fel, de még így is mindössze két 10 emeletes ház térfogatát teszi csak ki. Viszont ez a jelenlegi készlet az éves kitermeléshez képest hatalmas! Nagyjából 50 évre van szükség ahhoz, hogy az arany teljes készlete duplázódjon. Vagyis természetéből fakadóan annyira ritka, hogy a termelés hatására az elmúlt évtizedekben az inflációja stabilan 1,5-2% között ingadozott.

Összehasonlításképpen az ezüstnél nagyjából 5, míg a kőolajnál akár 1-2 év is elegendő lehetne ahhoz, hogy a kitermelés mértéke annyira felfusson, hogy ennyi idő alatt kitermeljék a teljes jelenlegi készlettel megegyező mennyiséget.

Bitcoin a digitális arany

Láthattuk, hogy az arany egy olyan időben is értékálló stabil eszköz melynek kitermelési mutatója és az alapkészlete közötti reláció biztosítja az értékállóságát. Hol a hasonlóság a Bitcoin és az arany között?

Aki ismeri a Bitcoin alapjait valószínűleg már elég sok hasonlóságot felfedezett a kettő között. Mivel a Bitcoin digitálisan létezik, ezért az időben történő fennmaradás nála nem is kérdéses, mint mondjuk egy nemesfém esetében. Természetesen akár az induló, genesis blokkban kibányászott Bitcoinok is teljes egészében egyenértékűek a jelenleg kitermeltekkel.

A Bitcoin készlete az aranyéhoz hasonlóan szintén limitált. Ezt a digitális aranynál maga a Bitcoin kódja, míg a fizikai aranynál a természeti adottságok biztosítják. Azonban az még önmagában nem tesz semmit értékállóvá, hogy limitált a készlete. Gyakorlatilag az a kritikus feltétel, hogy mekkora az alapkészlet / éves kitermelés mutatója és a kereslet iránta.

A Bitcoin teljes készlete a programjából adódóan limitált, az új Bitcoinok pedig a blokkjutalommal kerülnek felszabadításra. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy a kriptovaluta bányászok a Bitcoin blokklánc rendszerének fent tartásáért a befektetett hardware és energiáért cserébe blokkjutalmat kapnak. Vagyis ahhoz, hogy blokklánc fusson és például fizetési tranzakciókat tudjunk végrehajtani ahhoz számítási kapacitásra van szükség, ezt biztosítják a kriptovaluta bányászok, munkájukért cserébe pedig blokkjutalmat kapnak. Ennek a jutalomnak a mértéke nyilvános és előre meghatározott mennyiségű.

Mi is az a Bitcoin blokkfelezés?

A Bitcoin teljes készletének felszabadítása egy progresszív görbét ír le, vagyis kezdetben könnyű volt újabb és újabb Bitcoinokhoz hozzájutni, majd ez a görbe egyre felkeményedik és a végén már sokkal nehezebb lesz az új Bitcoinok kitermelése.

A Bitcoin blokkláncán az eredeti blokkjutalom 50 Bitcoin volt, ami Satoshi eredeti programkódja szerint 4 évente feleződik. Kezdetben 50 majd 25, 12,5 és ma három felezés után csupán 6,25 Bitcoin a bányászok munkájáért járó blokkjutalom. A következő Bitcoin blokkfelezés 2024 májusában lesz, amikor is 3,125 Bitcoinra fog csökkenni a blokkjutalom.

A teljes Bitcoin készlet mennyisége: 21 000 000 BTC lesz

A jelenleg már kibányászott, piacon elérhető maximális mennyiség: 19 415 806 BTC

Ezzel pedig a Bitcoin inflációja fix, jelenleg évi 1,8%. Ez véletlenül pontosan az arany elmúlt évtizedekben produkált 1,5-2%-a közé esik. Viszont a digitális arany inflációja a következő blokk felezés után (2024-től) már csak 0,9% lesz.

Egy Bitcoin tőzsdei árát a kereslet/kínálat viszonya határozza meg. Így egy Bitcoin árára nagy hatással van az, hogy az mennyire ritka, milyen mennyiség forog belőle szabadon a piacon. Főként ezért is láthatunk a Bitcoin árában 4 éves felfutási ciklusokat, ahogy folyamatosan szűkül az új Bitcoinok mennyisége.

Arany vs. Digitális arany (Bitcoin)

A pénz szerepe nem más, mint hogy az általunk végzett egyféle munkát hatékonyan áttudjuk konvertálni bármilyen más termékre vagy szolgáltatásra. Segítségével számunkra elég akár egyetlen munkát jól végezni, a pénzünk segítségével bármilyen más munka gyümölcsét is megvehetjük.

Viszont rengeteg feltétel van, ami valamit jó, másokat pedig rossz fizetőeszközzé vagy értékörzővé tesz. Hogyan tudod skálázni, mennyire időálló, mennyire nehezen lehet A pontból eljuttatni B pontba, mekkora az éves inflációja, illetve, hogy van-e egyáltalán igény a használatára stb. Tyler Winklevoss a Gemini alapítója nagyjából ezek a követelmények alapján hasonlította össze a digitális aranyat (Bitcoin) a valós fizikai arannyal és jutott a következő meglátásra:

A Bitcoin jobban hozza az értékörzők kitűnő tulajdonságait, mint maga a fizikai arany. De nem is kevéssel, hanem sokszor jobban.

Mi tesz valamit jó értékörzővé?

Az értékőrzés hosszú idők óta az aranyhoz kapcsolódott, ami stabil és elismert eszközként szolgált a befektetők számára. Azonban a Bitcoin megjelenése új lehetőségeket nyitott a digitális világban. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a Bitcoin az aranyat felülmúlhatja-e az értékőrzés terén.

Ritkaság, tartósság, hordozhatóság, oszthatóság, tárolhatóság, hamisíthatóság, adoptáció. Nagyjából ezek azok a követelmények, aminek egy jó értékörző fizetőeszköznek meg kell felelnie. A Bitcoin pedig jelenleg egyetlen egyben van nagyban lemaradva az aranytól. Ez pedig nem más, mint a körforgásban lévő érték.

Az arany kapitalizációja ugyanis jelenleg nagyjából 45-ször nagyobb, mint a digitális arany kapitalizációja. A sokak számára ismert volatilitás mértékét pedig pontosan ez adja, hogy viszonylag kevés érték van még a Bitcoinban. Ezzel pedig egy néhány millió dolláros vásárlás vagy eladás nagyban befolyásolni tudja a Bitcoin árfolyamát. Viszont idővel ahogyan nő a Bitcoinban körforgásban lévő érték mennyisége, úgy fog a volatilitása egyre csökkenni és maga a rendszer stabilabbá válni, ezzel az utolsó pontot is elhódítva az aranytól.

Ha pedig az arany hatalmas értékéből csupán néhány % átfolyik a Bitcoin rendszerébe, az a Bitcoin árának drasztikus növekedését fogja magával vonzani.

Digitális arany összefoglaló

Az idővel a Bitcoin az aranynál is jobb értékőrzővé válhat. A Bitcoin egyedülálló tulajdonságai, az elfogadottság növekedése és a hosszú távú kilátások mind arra utalnak, hogy a digitális valuta megkérdőjelezheti az arany hagyományos szerepét az értékőrzés terén. Azonban az átlagbefektetőknek alaposan meg kell fontolniuk a kockázatokat és gondosan tanulmányozniuk kell a piaci környezetet, mielőtt döntést hoznak a befektetéseikről.