Június 30.-án az Európai Unió tisztségviselői megállapodásra jutott a kriptoipar szabályozásának módjáról, zöld utat adva a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletnek (MiCA), amely az ágazat felügyeletét szolgálja majd a 27 tagországban. Egy nappal korábban, június 29-én az Európai Parlament törvényhozói elfogadták a pénzátutalási rendeletet (TFR), amely a kriptoeszközökre vonatkozó megfelelési normákat ír elő az ágazat pénzmosási kockázatainak visszaszorítása érdekében.
Kiket érint az uniós kriptorendelet és milyen lehetséges hatások érhetik a kriptoipart?
A FATF és az újonnan hatályba lépett uniós jogszabályok kapcsolata
A következőkben ezt a két jogszabályt vizsgáljuk meg részletesebben, amelyek átfogó rendelkezéseik miatt mintaként szolgálhatnak a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force – FATF) többi, az EU 27 országán kívüli tagországoknak is. Hogyan is jutottunk el a szabályozások szükségességéig? Mi is az a Pénzügyi Akciócsoport?
A Pénzügyi Akciócsoport egy globális kormányközi szervezet. Tagjai közé tartozik a legtöbb befolyással bíró állam és az EU. A FATF nem választott testület; az országok által kinevezett képviselőkből áll. Ezek a képviselők ajánlásokat (iránymutatásokat) dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy az országok hogyan alakítsák ki a pénzmosás elleni és egyéb pénzügyi felügyeleti politikáikat. Ezek az úgynevezett ajánlások nem kötelező érvényűek. Ha egy tagország azonban megtagadja azok végrehajtását, annak súlyos diplomáciai és pénzügyi következményei lehetnek.
A FATF 2015-ben adta ki első iránymutatásait a kriptovalutákkal kapcsolatban, ugyanabban az évben, amikor például Brazíliában elkezdték megvitatni az első kriptovalutákra vonatkozó törvényjavaslatokat. Ezt a 2015-ös első dokumentumot, amely az Egyesült Államok szabályozó hatóságának, a Pénzügyi Bűnüldözési Hálózatnak (Financial Crimes Enforcement Network- FinCen) már meglévő irányelveit tükrözte, 2019-ben ismét elővették, és 2021. október 28-án megjelent egy új dokumentum “Updated Guidance for a risk-based approach to virtual assets and VASPs” címmel. Lényegében új iránymutatást ad a virtuális eszközök és a virtuális eszközszolgáltatók kockázatalapú megközelítéséhez. Ez tartalmazza jelenleg a FATF virtuális eszközökre vonatkozó jelenlegi iránymutatásait.
A travel rule, vagyis az utazási szabály
A fenti dokumentum az egyik oka annak, hogy az EU, az Egyesült Államok és más FATF-tagok annyira szorgalmasan dolgoznak a kriptopiac szabályozásán. Természetesen a fogyasztóvédelem is fontos szempont. Az EU-s tisztségviselők is számtalanszor hangoztatják, hogy a kripto vadnyugatnak véget kell vetni.
Itt van a travel rule példája, amit már 29 ország parlamentje törvénybe iktatott. Természetesen mindegyik követte a FATF ajánlásait, hogy a kriptoeszközökkel foglalkozó szolgáltatóknak ellenőrizniük kell, hogy kik az ügyfeleik, és azt jelenteniük kell az illetékes monetáris hatóságoknak.
Az európai digitális pénzügyi csomag
A MiCA egyike az Európai Bizottság által 2020-ban elindított digitális pénzügyi csomag keretében kidolgozott jogalkotási javaslatoknak. E digitális pénzügyi csomag fő célja, hogy elősegítse az Európai Unió pénzügyi ágazatának versenyképességét és innovációját. Európát globális szabványalkotóvá kívánja tenni, valamint fogyasztóvédelmet biztosítana a digitális pénzügyek és a modern fizetések területén.
Ezzel összefüggésben két jogalkotási javaslat – a DLT kísérleti rendszer (a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről) és a kriptoeszközök piacaira vonatkozó javaslat – volt az első kézzelfogható intézkedés az európai digitális pénzügyi csomag keretében. Az Európai Bizottság 2020 szeptemberében fogadta el a javaslatokat, akárcsak az pénzátutalásokról szóló rendeletet.
Az ilyen jogalkotási kezdeményezések a tőkepiaci unióval összhangban jöttek létre. A 2014-es kezdeményezés célja az egységes tőkepiac létrehozása az egész EU-ban, a makrogazdasági akadályok csökkentése érdekében. Meg kell jegyezni, hogy mindegyik javaslat csak egy-egy tervezet, amelyet a hatálybalépéshez az Európai Parlament 27 tagállamának és az EU Tanácsának meg kell vizsgálnia.
Ezért június 29-én és június 30-án az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa politikai tárgyalócsoportjai két “ideiglenes” megállapodást írtak alá a TFR-ről, illetve a MiCA-ról. Ezek a megállapodások még mindig ideiglenes jellegűek, mivel hatálybalépésük előtt még át kell haladniuk az EU Gazdasági és Monetáris Bizottságán, majd plenáris szavazásra kell kerülniük.
Nézzük tehát a kriptopiacra (kriptovaluták és eszközfedezetű tokenek, például stabilcoinok) vonatkozó főbb rendelkezéseket, amelyekről az Európai Parlament és az Európai Tanács politikai tárgyalócsoportjai megállapodtak.
A pénzátutalási rendelet főbb pontjai
Június 29-én állapodtak meg a TFR-ről szóló rendelkezésekről, más néven az “utazási szabályokról” (travel rules). Ezek a szabályok részletezik a kriptoeszközök átutalására vonatkozó konkrét követelményeket, amelyeket a szolgáltatók, például a tőzsdék, a nem önállóan kezelt tárcák (például a Ledger és a Trezor) és az önállóan kezelt tárcák (például a MetaMask) között kell betartani, betölti a pénzmosásra vonatkozó meglévő európai jogszabályi keret jelentős hiányosságát.
A FATF ajánlásait követve a főbb témakörök a következők:
1) minden kriptoeszköz-átutalást valós személyazonossághoz kell majd kötni, értéktől függetlenül (nulla küszöbértékű nyomon követhetőség);
2) a kriptoeszközöket érintő szolgáltatóknak – amelyeket az európai jogszabályok virtuális eszközszolgáltatóknak, azaz VASP-knek neveznek – információt kell gyűjteniük az általuk végrehajtott átutalások kibocsátójáról és kedvezményezettjéről;
3) minden kriptoval kapcsolatos szolgáltatást nyújtó vállalat bármely EU-tagállamban a meglévő pénzmosás elleni irányelv alapján jogalannyá válik, annak minden kötelezettségével;
4) a nem önállóan kezelt walleteket (not hosted wallets) is érinteti a szabályozás, mivel a VASP-k (virtuális eszközszolgáltatók) kötelesek lesznek összegyűjteni és tárolni az ügyfeleik átutalásaira vonatkozó információkat;
5) a fokozott compliance intézkedéseket akkor is alkalmazni kell, amikor az uniós kriptoeszköz-szolgáltatók nem uniós jogalanyokkal lépnek kapcsolatba;
6) az adatvédelem tekintetében az utazási szabályok adataira az európai adatvédelmi törvény, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szigorú követelményei vonatkoznak majd;
7) az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) feladata lesz meghatározni a technikai előírásokat arra vonatkozóan, hogy a GDPR követelményeit hogyan kell alkalmazni a kriptográfiai átutalások során az utazási szabályok adatainak továbbítására; 8) a közvetítő VASP-k, amelyek egy másik VASP nevében hajtanak végre átutalást, bevonásra kerülnek a hatálya alá, és kötelesek lesznek összegyűjteni és továbbítani a lánc mentén az eredeti kezdeményezőre és a kedvezményezettre vonatkozó információkat.
Virtuális eszközszolgáltatók (VASP)
Itt fontos megjegyezni, hogy az európai TFR a jelek szerint teljes mértékben követte a FATF 16. ajánlásában foglalt ajánlást. Vagyis nem elég, ha a virtuális eszközszolgáltatók megosztják egymással az ügyféladatokat. Kellő gondossággal kell vizsgálni azokat a további virtuális szolgáltatókat is, amelyekkel ügyféltranzakciókat bonyolítanak, például ellenőrizni kell, hogy a többi virtuális szolgáltatónál végeznek-e ügyfélismereti ellenőrzést (KYC), és rendelkeznek-e pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó politikával, vagy elősegítik-e a magas kockázatú partnerekkel való tranzakciókat.
Ezen túlmenően a TFR-ről szóló megállapodást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak párhuzamosan kell jóváhagynia az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetése előtt, és legkésőbb 18 hónappal a hatálybalépését követően hatályba lép – anélkül, hogy meg kellene várni a pénzmosás és a terrorizmus elleni irányelvek folyamatban lévő reformját.
forrás: bitcoinbazis.hu
A kriptoeszközök piacainak főbb pontjai
A MiCA az európai kriptoszektort szabályozó legfontosabb jogalkotási javaslat, bár nem az egyetlen az európai digitális pénzügyi csomagon belül. Ez az első globális szintű szabályozási keret a kriptogazdasági ágazat számára, mivel a jóváhagyása olyan szabályokat ír elő, amelyeket a blokk mind a 27 tagállamának be kell tartania.
Wir haben einen technologieoffenen Ansatz: #Krypto-Asset Anbieter sollen künftig den Energieverbrauch und die Auswirkungen von Assets auf die Umwelt offenlegen. Grundlage dafür werden Regulatory Technical Standards (#RTS) sein/2
— Stefan Berger (@DrStefanBerger) June 30, 2022
Mint már említettük, az EU Tanácsának, a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a francia elnökség alatt tárgyaló képviselői a június 30-i politikai háromoldalú egyeztetés során megállapodásra jutottak a kriptoeszközök piacaira vonatkozó javaslat felügyeletéről.
A megállapodásban főbb témái a következők
Mind az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), mind az Európai Bankhatóság (EBA) beavatkozási hatáskörrel rendelkezik majd a virtuális eszközszolgáltatók, valamint a kriptoeszközök marketingjének, forgalmazásának vagy értékesítésének betiltására vagy korlátozására, amennyiben a befektetővédelmet, a piac integritását vagy a pénzügyi stabilitást veszélyeztetik.
Az ESMA-nak jelentős koordinációs szerepe lesz továbbá a legnagyobb, 15 millió feletti ügyfélkörrel rendelkező virtuális eszközalapú szolgáltatók felügyeletének egységes megközelítése érdekében.
Az ESMA feladata lesz a kriptoeszközök klímaváltozásra gyakorolt hatásának értékelésére szolgáló módszertan és fenntarthatósági mutatók kidolgozása, valamint a kriptoeszközök kibocsátásához használt konszenzusmechanizmusok osztályozása, energiafelhasználásuk és ösztönző struktúráik elemzése. Itt fontos megjegyezni, hogy nemrégiben az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága úgy döntött, hogy (32 szavazattal 24 ellenében) kizárja a MiCA-ból azt a javasolt jogi rendelkezést, amely a 27 uniós tagállamban meg akarta tiltani a “proof-of-work” algoritmus által működtetett kriptovaluták használatát.
A harmadik országokban székhellyel rendelkező, az EU-ban engedély nélkül működő szervezetek nyilvántartásba vételét az ESMA fogja megállapítani az illetékes hatóságok, a harmadik országok felügyeleti hatóságai által benyújtott vagy az ESMA által azonosított információk alapján. Az illetékes hatóságok messzemenő hatáskörrel rendelkeznek majd a nyilvántartott szervezetekkel szemben.
A virtuális eszközszolgáltatókra szigorú pénzmosás elleni garanciákat kell alkalmazni.
Pénzmosás elleni garanciák
Az uniós virtuális eszközalapú szolgáltatóknak az EU-ban kell letelepedniük, és ott kell működniük, beleértve a helyi illetőségű igazgatót és a bejegyzett székhelyet abban a tagállamban, ahol az engedélyt kérik. Az engedélyezést meg kell tagadni, ha a pénzmosás elleni biztosítékok nem teljesülnek.
A tőzsdék felelősséggel tartoznak az ügyfeleiknek olyan hackertámadások vagy működési hibák miatt okozott károkért vagy veszteségekért, amelyeket el lehetett volna kerülni. A kriptovaluták, például a Bitcoin esetében a brókercégnek fehér könyvet kell majd készítenie, és felelősséggel kell majd tartoznia a félrevezető információkért. Itt fontos tudni, hogy mi a különbség a kriptoeszközök típusai között.
Mind a kriptovaluták, mind a tokenek a kriptoeszközök típusai, és mindkettőt értéktárolásra és tranzakcióra használják. A fő különbség közöttük logikai: a kriptovaluták “beágyazott” vagy “natív” értékátvitelt képviselnek; a tokenek “testreszabható” vagy “programozható” értékátvitelt képviselnek. A kriptopénz egy adott blokkláncon lévő “natív” digitális eszköz, amely pénzértéket képvisel. Egy kriptopénzt nem lehet programozni; vagyis nem lehet megváltoztatni a kriptopénz jellemzőit, amelyeket a natív blokkláncban határoznak meg. A tokenek ezzel szemben olyan testreszabható / programozható digitális eszközök, amelyek egy második vagy harmadik generációs blokkláncon futnak, amely támogatja a fejlettebb okosszerződéseket, mint például az Ethereum, a Tezos, a Rostock (RSK) és a Solana, többek között.
A virtuális eszközszolgáltatóknak el kell különíteniük az ügyfelek eszközeit. Ez azt jelenti, hogy azon kriptoeszközök nem lehetnek érintettek egy brókercég fizetésképtelensége esetén.
A VASP-knek egyértelmű figyelmeztetéseket kell majd megfogalmazniuk a befektetőik számára a kriptoaktívákkal kapcsolatos volatilitás és a veszteségek egészének vagy egy részének kockázatáról, valamint meg kell felelniük a bennfentes kereskedelemre vonatkozó tájékoztatási szabályoknak. A bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció szigorúan tilos.
Szigorú stabilcoin szabályozások
A stabilcoinokra még szigorúbb szabályok vonatkoznak:
1) A stabilcoinok kibocsátóinak tartalékokat kell fenntartaniuk az összes követelés fedezésére, és folyamatos visszaváltási jogot kell biztosítaniuk a tulajdonosok számára;
2) a tartalékok teljes mértékben védettek lesznek fizetésképtelenség esetén, amivel megelőzhetők lehetnek a Terra Lunához hasonló esetek
NFT-k és a DeFi egyenlőre kimarad
Az először 2020-ban előterjesztett MiCA-javaslat több változaton is átment, mielőtt idáig eljutott, és egyes javasolt jogszabályi rendelkezések ellentmondásosnak bizonyultak. Péládul az NFT-k kimaradtak az új szabályokból – bár a MiCA rendezési megbeszélések során rámutattak arra, hogy az NFT-k egy későbbi időpontban bekerülhetnek a MiCA-javaslat hatálya alá.
Ugyanígy a DeFi és a kriptohitelezés (lending) is kimaradt ebből a MiCA-megállapodásból, de a hatálybalépéstől számított 18 hónapon belül jelentést kell majd benyújtani az esetleges új jogalkotási javaslatokkal.
Ami a stabilcoinokat illeti, azok tiltását fontolgatták. Végül azonban megmaradt az egyetértés abban, hogy a stabilcoinok EU-n belüli használatának betiltása vagy teljes korlátozása nem lenne összhangban a pénzügyi ágazat innovációjának előmozdítására irányuló, uniós szinten kitűzött célokkal.
Záró gondolatok
Röviddel a TFR- és MiCA-megállapodások bejelentése után többen bírálták a TFR-t, rámutatva arra, hogy bár a jogalkotók elvégezték a feladatukat, a származási és címzett-azonosítási intézkedések jóváhagyása csak a központi banki digitális valutákra tudják kiterjeszteni, de az olyan, a privacy blokklánchálózatokra, mint a Monero és a Dash, nem.
Mások amellett érveltek, hogy szükség van egy olyan harmonizált és átfogó keretrendszerre, mint a MiCA-javaslat, amely szabályozási egyértelműséget és kereteket teremt az iparági szereplőknek, hogy biztonságosan folytathassák üzleti tevékenységüket az EU különböző tagállamaiban.
Azonban több kérdés még nyitott marad… Vajon sikerült-e az európai döntéshozóknak kihasználniuk ezt a lehetőséget arra, hogy a digitális eszközökre olyan szilárd szabályozási keretet hozzanak létre, amely elősegíti a felelős innovációt és távol tartja a bűnözést? Vagy előfordulhat, hogy új tranzakciós eszközök fognak megjelenni, amelyek akadályozzák a kriptoeszközök nyomon követhetőségét? Kellett-e a szabályozás az algoritmikus stabilcoinok kockázata, amely több milliárd dolláros értékvesztést okozott a piacnak? Elegendő lehetne a piaci önszabályozás?
A pozicionálástól függetlenül, iparágként a kriptoszektornak szem előtt kell tartania a felhasználókkal szembeni elszámolhatóságot és számonkérhetőséget, hiszen azok között lehetnek tapasztalt befektetők és techzsenik, de olyanok is, akik keveset tudnak az összetett pénzügyi eszközökről.
További ajánlott cikkeink:
- Aktuális Bitcoin és kriptovaluta árfolyamok, coin elemzések
- Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
- Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
- Bitcoin és kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2022
- Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
- Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
- Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás
