Visszavásárlás és elégetés: Mit jelent ez a kriptoban?

Egy kriptopénz tokent akkor égetnek el, amikor egy használhatatlan tárcacímre küldik és ezzel kivonják őket forgalomból.  Amikor egy coint egy burn címre küldik, az végleg elveszik. A cikkben körbejárjuk a burn-t és a buyback-et a kriptovilágban. 

Mi az az coin égetés?

A coin égetés, vagy burn az, amikor a kriptopénzeket elégetik, hogy eltávolítsák a blokkláncról. Az Ethereum (ETH) tokenek "elégetése" a londoni Hard Fork frissítés után lett felkapott téma a kripotvilágban. De mit is jelent, hogy elégetjük a kriptopénzt és mit is jelent a buyback and burn?

Egy kriptopénz tokent akkor égetnek el, amikor egy használhatatlan tárcacímre küldik és ezzel kivonják azt forgalomból. Senki sem férhet a címhez, amelyet burn vagy eater address-nek neveznünk. Amikor egy tokent egy burn címre küldik, az végleg elveszik. Az esetek többségében egy kriptopénz fejlesztői döntenek úgy, hogy egy adott mennyiséget elégetnek. Az coinok elégetése csökkenti a kínálatot, így a kevesebb lesz az adott kriptopénzből. A kripto elégetése növelheti az értéket? A darabszám csökkentése miatt az árak emelkedhetnek, ami a befektetők számára nyereséget eredményezhet.

Van néhány dolog, amit szem előtt kell tartani a coin burn-nel kapcsolatban. Először is az, hogy a burn nem garantálja, hogy a kriptopénz értéke emelkedni is fog. Sokan úgy vélik, hogy kevés vagy semmilyen hasznot nem hoz. Emellett a befektetők megtévesztése is benne van a pakliban, hiszen a fejlesztők állíthatják ugyan azt, hogy tokeneket égetnek, és egyszerüen csak a saját tárcájukba küldik azokat. A tokenek elégetését arra is használhatják, hogy „elrejtsék” a nagy mennyiségű kriptopénzzel rendelkező bálnákat.

Mit jelent a visszavásárlás kriptopénzben?

Egy másik népszerű eszköz a tokenek árának növelésére a visszavásárlás (buyback), amelynek során egy vállalat visszavásárolja a kriptovaluta eszközeit, csökkentve ezzel a kínálatot és növelve azok értékét.

Az részvény-visszavásárlásra akkor kerül sor, amikor a részvényt kibocsátó cég piaci áron visszavásárolja a részvényeket, és felszívja azokat, csökkentve ezzel a piacon lévő részvények teljes számát. Az árdinamika instabilitása és a piacon létező sokféle token miatt a blokklánc-alapú vállalkozások két technikát kezdtek alkalmazni a kibocsátás korlátozására és az árak irányítására.   

A két legelterjedtebb eszköz a visszavásárlás és a token-égetés. És bár mindkét megközelítés lényegében ugyanazt a célt éri el, mechanizmusaik és végcéljaik az ár képzési hatás szempontjából eltérőek.  Az égetések és visszavásárlások a kriptopénzek ökoszisztémájában általában az infláció fogalmához kapcsolódnak, amely az értékcsökkenésre utal. A digitális piacokon az ár ingadozás jellemzően nagyobb, mint a hagyományos piacokon, különösen a jelenlegi környezetben. A befektetők kevésbé bíznak a digitális eszközökben, mivel a DeFi és a kriptovaluták még mindig újdonságnak számítanak.  Ennek eredményeképpen a kibocsátóknak világos, funkcionális, racionális és nyereséges javaslatot kell kidolgozniuk az értékmegőrzésre, ami hatékonyan működik a rendszerben, vonza a befektetőket, és bizonyítható előnyöket mutat fel. 

Ezért a visszavásárlási koncepció a kriptóban arra utal, hogy egy projekt vagy vállalat a pénzforrásait arra használja, hogy a tokenjei vagy részvényei egy részét piaci áron visszavásárolja a tulajdonosoktól. A visszavásárlási folyamat során az így szerzett eszközöket a szervezet tárcáiban tartják ahelyett, hogy megsemmisítenék vagy azonnal visszaengednék a tőzsdére.

Ezzel szemben a token-égetés az, amikor egy projekt véglegesen kivonja néhány tokenjét a forgalomból, és egy nulladik címre küldi őket, ezzel törölve őket a létezésből. A kereslet és kínálat dinamikájának kiigazítása és az ár befolyásolása érdekében ezeket a tokeneket vagy visszavásárolják a közösségtől, vagy egyszerűen kiveszik a jelenlegi poolokból.

Hogyan kezdődött az coin égetés?

Az coin burning már jóval a Bitcoin (BTC) előtt is létezett. Rendkívül hasonlít a részvény-visszavásárlásokhoz, és valószínűleg ez ihlette a kriptovilágot is. 2017-ben és 2018-ban számos kriptovaluta, köztük a Binance Coin (BNB), a Bitcoin Cash (BCH) és a Stellar (XLM) tokeneket égetett, hogy csökkentse a kínálatot és növelje az árakat. Ez egyre jellemzőbb a feltörekvő kriptovalutáknál, amelyek bőséges token-készlettel indulnak.

Az egyik fő oka annak, hogy a coin burning az utóbbi időben egyre népszerűbbé vált, az, hogy lehetővé teszi, hogy a kriptovalutákat alacsony áron kezdjék értékesíteni, majd a befektetések biztosítása után mesterségesen növelhessék az értéküket. Az alacsony ár miatt egy új kriptopénz akár 1 billió token 1 cent töredékéért is indulhat, és vonzhatja a befektetőket. Az létrehozók ezután több milliárd tokent égethetnek el, hogy a jövőben újra emelkedhessenek az árak

A Binance visszavásárlás és égetés akkor kezdődik, amikor a kriptotőzsde a bevételeinek 20%-át negyedévente BNB tokenek égetésére és visszavásárlására használja fel, csökkentve ezzel a BNB készletet. 2021. október 18-án a 17. BNB Burn 1 335 888 tokent távolított el a piacról. A különbség a részvény-visszavásárlások és a kriptopénz-visszavásárlások (mint a BNB visszavásárlás) között az, hogy az utóbbit befejezett és automatikusan garantált.

Egy hagyományos részvény vásárlásakor a befektetők néha nem tudják, hogy a vállalat visszavásárolja-e a részvényeket vagy osztalékot fizet. Ezzel szemben a kriptovalutákkal történő visszavásárlások előre programozott okosszerződéseken keresztül valósulnak meg.

Továbbá a Shiba Inu (SHIB) burn kezdeményezés, amely a nyereség egy meghatározott százalékát vagy egy adott pénzösszeget kíván a hivatalos SHIB burn tárcába égetni. Ez a közelgő egyik leginkább várt kripto burnok egyike.

Hogyan működik a visszavásárlás és az égetés?

A bányászok virtuális valuta tokeneket égethetnek el a proof-of-burn (PoB) konszenzusmechanizmus segítségével.  A proof-of-burn a blokklánc hálózatok által használt számos konszenzusmechanizmus egyike annak igazolására, hogy az összes résztvevő csomópont egyetért a blokklánc-hálózat valódi és legitim állapotával kapcsolatban. A konszenzusmechanizmus olyan protokollok gyűjteménye, amelyek több validátor segítségével állapodnak meg egy tranzakció érvényességéről.

A PoB egy proof-of-work mechanizmus, amely nem használ nagy mennyiségű energiát. Ehelyett úgy működik, hogy a bányászok virtuális valuta tokeneket égethetnek el. A blokkok írásának (bányászatnak) a jogát ezután az elégetett coinok arányában ítélik oda.

A bányászok a coinokat egy elégető (burn) címre továbbítják, ezzel azok megsemmisülnek. Ez az eljárás kevés erőforrást használ (az coin bányászatához szükséges energián kívül, mielőtt elégetnék őket), és aktívan és rugalmasan tartja a hálózatot.  A megvalósítástól függően a natív tokent vagy egy alternatív lánc, például a BTC pénznemét égetheti el. Cserébe a blokklánc natív pénznemének tokenjében kap kifizetést.  A PoB azonban csökkenteni fogja a bányászok számát, ahogyan a token-kínálatot is, mivel ez kevesebb erőforrást igényel és versenyhelyzet alakul ki. Ez a centralizáció nyilvánvaló problémájához vezet, mivel a nagy bányászok túl nagy kapacitást kapnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy egyszerre hatalmas mennyiségű tokent égessenek el, ami drasztikusan befolyásolni tudja az árat és a kínálatot.

Ennek a problémának a kiküszöbölésére gyakran alkalmaznak egy bomlási hányadost (decay rate), amely hatékonyan csökkenti az egyes bányászok teljes kapacitását a tranzakciók érvényesítésére. A PoB abban hasonlít a PoS-hez (Proof-of-stake), hogy mindkettőnél a bányászoknak zárolniuk kell az eszközeiket a bányászathoz. A PoB-vel ellentétben a bányászok visszakaphatják coinokat, miután a PoS-nél abbahagyták a bányászatot.

A kriptopénzeknél a visszavásárlás ugyanígy működik, a közösségtől megvásárolt tokeneket a fejlesztők tárcáiba helyezik. Ennek eredményeképpen, ellentétben a coin burn-nel, amely véglegesen megsemmisíti a piacon keringő tokeneket, a buyback nem szünteti meg véglegesen a tokenjeiket.

Milyen előnyei és hátrányai vannak a kriptok visszavásárlásának?

A visszavásárlás és égetés célja a tokenek értékének növelése a kínálat csökkentésével a bevétel növelésével. A visszavásárlások általában elérik ezt a célt, bár az égetésnek határozott hatásai vannak a valutára és a tőkeeszközökre.

A gazdasági számítások hibái miatt a forgalomban lévő tokenek számának deflálása, a tokenek árának mesterséges felhajtásának szándéka, a spekuláció elősegítése, a hype generálása, a token tulajdonosok felé tett gesztusok vagy egyszerűen az allokációk átszervezésének szándéka mind-mind olyan okok, amelyek miatt a projektek visszavásárláshoz folyamodnak.

A visszavásárlást gyakran a belső okokból, valamint a likviditás növelése és az áringadozás csökkentése érdekében hajtják végre. Mivel a kereslet és kínálat törvénye negligálja a szűkösség elvét, a kevesebb kínálat hosszú távon inkább stabilizálja az árakat, de a nagyobb mennyiségű rendelkezésre álló eszközök a befektetők érdeklődésének csökkenését eredményezik.

Továbbá a visszavásárlások révén ösztönzik a hosszú távú növekedést. A befektetőket a token HODL-ésére ösztönzik, ami segít fenntartani az eszköz árstabilitását. A visszavásárlásokat azonban sok kritika éri a közösség részéről és megkérdőjelezik az ilyen döntések mögött álló okokat.

A deflációs valuták például elriasztják a fogyasztást; ezért a tokenek számának idővel történő csökkentése elriaszthatja a befektetőket. Előfordulhat, hogy az égetés mértéke meghaladja majd az alapvető növekedés ütemét. Ebben az esetben a rendszer zártabbá válik és a tulajdonjog túlságosan szorosan konszolidálódik a likviditás és a hosszú távú érték rovására.

A kritikától függetlenül a token-tulajdonosok vagy úgy fogják felfogni a visszavásárlást, mint lehetőséget arra, hogy eladják a tokenjeiket, vagy pedig arra, hogy többet vásároljanak, és megduplázzák a befektetést az árnövekedés reményében.

A visszavásárlásé a jövő?

A vállalkozások önbefektetése nem új keletű, és a hagyományos pénzügyi piacon már régóta az ár stabilizálás (vagy infláció) szokásos eszköze.  A Binance, a Nexo és mások is a visszavásárlásokat végrehajtó projektek közé tartoznak. A Nexo visszavásárlását például az motiválta, hogy a fő fejlesztőcsapat szerint alulértékelték az eszközt. Ezért úgy döntöttek, hogy csökkentik a projektben forgalomban lévő tokenek számát, hogy segítsék a piaci árkorrekciót.

A kriptovilágban a visszavásárlások hasonlóak a hagyományos pénzpiaci társaikhoz, amelyeket egy vállalat forgalomban lévő eszközeinek számának módosítására használnak. Az ilyen programoknak számos motivációja van, de a végeredmény általában az eszköz értékének jelentős növekedése.

További ajánlott cikkeink:

1. Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
2. Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
3. Bitcoin és kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2021
4. Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
5. Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
6. Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás