Veszélyben a Bitcoin bányászat? Az AI négyszer annyit fizet

A Riot Platforms 191 megawattnyi kapacitást ad bérbe 20 évre az Anthropicnak, és 9,1 milliárd dollárt kap érte a szerződés futamideje alatt. A cég nem adja el a bányáit, hanem az áramot és a kiépített infrastruktúrát irányítja át oda, ahol többet fizetnek érte.

A hálózat számain közben látszik az elmozdulás. A Bitcoin bányász-kapacitása 2026 első negyedévében 6,3%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, és hat év óta ez volt az első negyedév, amikor egyáltalán csökkenés mutatkozott. A tavaly októberi csúcshoz mérve a hashráta nagyjából 15%-kal alacsonyabb, és 900 EH/s környékén jár.

A jövedelmezőség is szűkült. Az augusztus 10-i adatok szerint a hashprice, vagyis az egységnyi bányászati teljesítményre jutó napi bevétel 32 dollár körül állt, ami sok bányásznál már a nullszaldó alatt van.

Mert ugyanaz az egy megawatt kétféle üzletben nagyon eltérő bevételt termel. A Luxor és a Hashrate Index becslése szerint a Bitcoin-bányászat 57-129 dollárt hoz megawattonként, egy AI-adatközpont viszont 200-500 dollárt ugyanazon a kapacitáson.

Ehhez jön a költségoldal. Egy Bitcoin átlagos előállítási költsége nagyjából 90 000 dollár, miközben az árfolyam 63 687 dollár körül jár. Ez a szám átlag, tehát nem mindenkire igaz: az olcsó áramhoz jutó bányász ma is nyereséges, a drágább telephelyek viszont veszteséggel termelnek.

Az AI-bevétel ráadásul dollárban és hosszú szerződéssel érkezik, míg a blokk-jutalom értéke az árfolyamtól és a hálózati nehézségtől együtt függ. A Luxor operatív vezetője szerkezeti váltásnak nevezte a folyamatot, nem ciklikus mélypontnak. Ezt a nagyságrend is mutatja. A tőzsdén jegyzett bányászok együtt már több mint 70 milliárd dollárnyi AI- és nagy teljesítményű számítási szerződést jelentettek be, köztük a Hut 8 és a Google, valamint az IREN és a Microsoft megállapodása.

A hashráta a hálózatot védő gépek összesített számítási teljesítménye. Minél többen és minél nagyobb kapacitással bányásznak, annál drágább lenne bárkinek utólag átírni a Bitcoin tranzakciós történetét.

A bányászat ezért verseny: aki olcsóbb áramot és hatékonyabb gépeket szerez, az ugyanannyi költséggel több blokkot talál meg. Ez a verseny mozgatja az iparágat azóta, hogy az első gépek még otthoni videokártyákon futottak.

A költözés sem újdonság. A bányászok követték az olcsó vízenergiát Kínában, majd a texasi szélparkokat és a skandináv vízerőműveket, most pedig azt látjuk, hogy ugyanaz az infrastruktúra egy másik vevőnek is eladható. Az iparág eddig sem állt egy helyben, csak a mostani lépésnek nagyobb a sajtóvisszhangja.

2021 nyarán Kína kitiltotta a bányászatot, és a hashráta 17%-ot esett. Akkor is ugyanaz a kérdés jött szembe minden hírben: kibírja-e ezt a hálózat.

A válasz két héten belül megérkezett. 2021. július 6-án a bányászati nehézség 28%-ot csökkent, ami egy csapásra jövedelmezőbbé tette a bent maradó bányászokat. Aki nem kapcsolt le, az ugyanazokkal a gépekkel több Bitcoint termelt.

A többi már idő kérdése volt. 2022 októberére a bányászati nehézség minden idők csúcsára ért, vagyis a kapacitás nemcsak visszajött, hanem többen tértek vissza, mint amennyien annak idején kiléptek. Ez a mostani helyzet legfontosabb tanulsága, mert a minta már egyszer végigfutott.

Azért nem, mert a Bitcoin pontosan erre az esetre készült. A protokoll nagyjából kéthetente újraszámolja, mennyire nehéz megtalálni egy blokkot, és ha kevesebb gép dolgozik, csökkenti a nehézséget. A következő becsült lépés augusztus 23-án mínusz 3,07%.

A hálózat működésén ez látszik is. Az elmúlt 24 órában a blokkok átlagosan 10 perc 19 másodpercenként születtek, vagyis 19 másodperccel a tízperces célérték fölött. Ha a hálózat védelmével tényleg baj lenne, ez az első szám, ami elszállna.

Ezt teszi most próbára a piac, de érdemes látni a nagyságrendeket. A nehézségi szint 2026. augusztus 8-án még 0,99%-kal emelkedett is, 127,48 billióra, vagyis a hálózat mögött álló számítási teljesítmény továbbra is óriási a kilépő kapacitáshoz képest.

A nehézség csökkenése azoknak kedvez, akik nem kapcsolnak le. Ugyanaz a gép ugyanannyi áramból több Bitcoint termel, tehát a kilépők helyét a maradók jövedelmezősége tölti ki. Ha pedig az árfolyam emelkedik, a bányászat újra vonzóbbá válik, és a lekapcsolt kapacitás visszakapcsolható.

Ezek a cégek közben nem hagyják abba a bányászatot. Valójában energia- és számítási infrastruktúrát üzemeltetnek, vagyis áramot vesznek és számítást adnak el, a növekedést pedig oda viszik, ahol jobban fizet.

A két üzletág fizikailag is jól megfér egymás mellett. Az AI-adatközpont folyamatos alapterhelést igényel, a bányászat viszont megszakítható: csúcsterhelés idején percek alatt lekapcsolható, és ezzel a bányász az áramhálózat egyensúlyát is segíti. Egy telephely így két lábon áll, ami az egész iparágat ellenállóbbá teszi.

Az első kérdés az időtáv. A Hashrate Index elemzői szerint a 2028-as felezésig tartó két év komolyan próbára teszi a protokoll önszabályozó mechanizmusát, mert a Wall Street AI-tőkéje nagyobb erővel húzza el a kapacitást, mint bármi eddig.

A második kérdés a koncentráció. Ha a kapacitás néhány nagy AI-szolgáltatóhoz kötődik hosszú szerződésekkel, a bányászat földrajzi és tulajdonosi szórtsága csökkenhet, pedig éppen ez a szórtság a bányászat egyik erőssége.

A harmadik a kitettség iránya. Ezek a cégek most az AI-beruházási ciklusra tették a tétet. Mi történik, ha ez a hullám megtörik? A bányász-cégek részvényei ezt viszonylag gyorsan megéreznék, még akkor is, ha maga a Bitcoin-hálózat közben zavartalanul működik tovább.

Van egy közvetlen piaci hatás is. A tőzsdén jegyzett bányászok 2026 első negyedévében több mint 32 000 Bitcoint adtak el, ami rekord, és ez a mennyiség önmagában eladói nyomást jelent a piacon.