Mi az a Bitcoin és hogyan működik?
Pontosan 12 éve, 2009 január 3-án bányászta ki Satoshi Nakamoto a Bitcoin első blokkját a Genesis blokkot. A Bitcoin 12. szülinapja alkalmából összefoglaltuk a legfontosabb dolgokat, amiket fontos tudni a vezető kriptovaluta alapjairól, történetéről. 📊
Bitcoin összefoglalónk tartalomjegyzéke
Mi az a Bitcoin?
A Bitcoin nem más, mint egy a modern kor igényeire szabott digitális fizetőeszköz. Egy olyan megfoghatatlan, elektronikus pénz, amelyet szabadon és kötöttségek nélkül birtokolhatunk és küldhetünk országhatároktól függetlenül. A hét bármely órájában, maximális biztonságban, olcsón és decentralizált módon.
2020.10.26-án 88 857 Bitcoint utaltak át egyetlen tranzakció segítségével, aminek akkori értéke 1150000000 dollár volt. Mindezt 3,54 dollár tranzakciós költség mellett.
Eltérően a nemzetek által kibocsátott "fiat" pénzektől, nem kapcsolódik hozzá egy központi bank sem. Egy elosztott hálózaton fut, amelyet a világ több ezer számítógépe tart fenn, ők azok a bizonyos bányászok. Ez a világ első, valóban nyitott pénzügyi hálózata, melyet egy előre meghatározott program kód futtat. Vagyis a bitcoin userek a politikusok helyett az egzakt matematika és programozás szabályaira támaszkodnak.
A Bitcoin nagy dobása nem csupán az általa feltalált hatékony fizetési rendszer kialakítása, hanem egy teljesen új iparág megalkotása volt. A vezető digitális valuta ugyanis a blokklánc technológiát használja, ami a fizetésen kívül számtalan egyéb feladatra használható. A blokklánc rögzíti és érvényesíti az összes tranzakciót és biztosítja a hálózat egységét. Ezeket az ügyleteket összekapcsolt blokkokba csoportosítják, és ezek a blokkok képezik a blokkláncot (blockchain).
Tehát a Bitcoin gyors, transzparens és olcsó tranzakciókat tesz lehetővé decentralizáltan, központi felügyelet nélkül a blockchain technológia segítségével.
A Bitcoinra sokan nem egy egyszerű fizetőeszközként, hanem egy hosszútávú értékörző befektetésként tekintenek. Ugyanis a program kódban előre meghatározott tulajdonságai nagyban hasonlítanak a fizikai arany jellegzetességeihez. Limitált készlet, rögzített infláció stb. Ezt később részletezzük a cikkünkben.
[buzzsprout episode='3288079' player='true']
Hogyan működik a Bitcoin és a blokklánc?
Sokan az internethez hasonlítják a blockchain technológiát és még nem is látható előre, hogy hogyan és miképpen fogja átformálni a jövőbeli világunkat. Ahogyan annó az egyszerű internet protokoll létrehozása során sem lehetett sejteni, hogy mivé is növi ki magát a rendszer és hogy az életünk elengedhetetlen része lesz. A Bitcoin, mint a modern világ digitális valutája, a Blockchain technológia egyik legismertebb és talán legegyszerűbb felhasználási formája.
A blokklánc az információk egy digitálisan megosztott főkönyve, melynek egyedi másolatai a blockchaint felépítő rendszer összes csomópontjában megtalálhatóak. A blokkokban bármilyen információt felvehetünk, ez a Bitcoin esetében egy utalás összege, fogadó és küldő fél címe. Az összes résztvevő ellenőrizheti az előző tranzakciókat és újakat is vehet fel. A tranzakciókat a könnyebb feldolgozhatóság érdekében blokkokba csoportosítják, ezek a blokkok pedig egymással láncba vannak kapcsolva. (Innen a blokklánc kifejezés).
A blokkok tartalma és az egyes blokkok közötti kapcsolat a kriptográfia eszközével védve van, így a végrehajtott tranzakciók visszafordíthatatlanok és megsemmisíthetetlenek. Ezzel létrehozható egy olyan főkönyv és hozzá tartozó tranzakciós hálózat, ahol nincs szükség harmadik félre a tranzakció lebonyolításához. Ezzel pedig el is érkeztünk a blokklánc rendszer egyik legfontosabb jellemzőjéhez: a decentralizáltsághoz.
Ez a tulajdonság ugyanis nem csak azt biztosítja, hogy nincs szükség közvetítőre, hanem amellett transzparens módon bárki megtekintheti a tranzakciókat. Ez pedig azt garantálja, hogy a tárolt adatok megmásíthatatlanok lesznek. A láncszemekként egymásba kapcsolódó adatok ugyanis visszamenőleg nem módosíthatók, mivel akkor sérülne a rendszer integritása az utána következő blokk tekintetében.
A blokklánc gyenge pontjai és az 51%-os támadás
Mint bármilyen rendszer esetében, itt sem csak kizárólag előnyökről beszélhetünk. A megosztott adatok, az információ stabilitás, a decentralizált működés és a transzparencia mind korszakalkotó előnyök, de azért negatívumokat is fel lehet sorolni. Ilyen lehet az 51%-os támadás lehetősége, amely a Bitcoin hálózatának nagysága miatt elég valószínűtlen, viszont kisebb projektek esetén akár kivitelezhető. Gond lehet a tárhely kérdését illetően is. Elég csak ha arra gondolunk, hogy a Bitcoin blokkláncának mérete ma már meghaladja a 200 GB adatmennyiséget, ami már most sem csekély. Végül az adatok megváltoztathatatlanságát is meg kell itt említeni. Előnyként már volt róla szó, de hátrány is lehet bizonyos esetekben. Ha például tévedésből rossz címre küldünk Bitcoint, nincs az a hatóság, aki ezt vissza tudná fordítani. A technológia felhasználási területei ugyanakkor gyakorlatilag végtelenek. Látunk rá példát a logisztika, egészségügy, pénzügyi szektor, informatika vagy akár az oktatás területén. Hosszasan lehetne sorolni a példákat.
Satoshi Nakamoto és a Bitcoin születése
A kriptovilág vezető valutája, a Bitcoin kapcsán jogosan merülhet fel, hogy miként jött létre, ki áll mögötte. A létrehozó személye után kutatva sok érdekes dologra bukkanhatunk, de az első név, akivel az érdeklődő találkozik az Satoshi Nakamoto neve. Széles körben elterjedt az a nézet, hogy Satoshi Nakamoto neve valószínűleg egy kitalált név csak. A satoshi japánul ,,bölcset” jelent, a nakamoto pedig egy gyakori családnév, amelynek egyik jelentése ,,eredet”. Ebből pedig elgondolkodtató a bitcoinnal összefüggésben a ,,bölcsessége eredete” összetételt kiolvasni.
Akármi is lehetett tehát az ismeretlen programozó motivációja a Bitcoin létrehozásával, az biztos, hogy titokban szerette volna tartani személyazonosságát. Ezzel a ténnyel is azt sugallja Satoshi Nakamoto, hogy a ,,termék” eszmeisége a fontos, nem az, aki létrehozta. Az elmúlt 10 évben több személlyel kapcsolatosan is felmerült, hogy talán ő lehet a rejtélyes fejlesztő, de végül egyértelmű bizonyíték nem került elő ezekkel kapcsolatosan.
Satoshi Nakamoto saját bevallása szerint 2007-ben kezdte a munkát a bitcoin protokollon. 2008 októberében közzétette az elektronikus készpénzrendszer működését bemutató fehér könyvet, végül 2009 január 3-án Nakamoto kibányászta az első, genezis blokkot, amivel útjára indult a bitcoin hálózat.
Máig nem lehet tudni ki volt a Bitcoin titokzatos atyja
Satoshi Nakamoto 2011-ig maga végezte a kódolást, majd áprilisban teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. Ezzel átadva a megkezdett munkát Gavin Andresennek és az időközben kialakult bitcoin fejlesztő közösségnek. Annak ellenére, hogy magáról Nakamoto személyéről nem sokat tudni, a programozókkal folytatott emailezéseiből azonban következtetni tudunk különc jellemére.
A magyar származású programozó, Hanyecz László is dolgozott együtt Nakamotoval. Sosem találkoztak viszont az email váltásokra alapozva meglehetősen furcsa figurának ábrázolja őt. Elmondása szerint volt valami különös a közös munkában és az egész személyben. Rendre küldözgette a feladatokat és főnökösködött, miközben igazából nem is volt hivatalos munkakapcsolat közöttük. Úgy tűnt, hogy miközben a munka tekintetében a fejlesztő csapat részévé fogadta, személyes oldaláról nem árult el semmit. Mereven elzárkózott ettől és az erre vonatkozó kérdésekre nem is reagált, szinte már paranoiásan őrizve az anonimitását.
A Bitcoin jövőjét és a projekt fő célját tekintve azonban ez érthető és valószínűleg szükséges is volt. Elképzelhető, hogy a bitcoin nem is létezne ma, ha Satoshi Nakamoto kevésbé titokzatos a rendszer alapjainak lefektetése során.
Bitcoin elmúlt 12 évének legfontosabb eseményei
2008:
- szeptember: Az amerikai Lehman Brothers bank csődje globális válságot eredményez
- október 31: megjelent az új decentralizált fizetőeszköz, a Bitcoin Fehér Könyve,
2009:
- január 3: a Genesis blokk létrejöttével elindult a Bitcoin lánc,
- január 12: megvalósult az első Bitcoin tranzakció (Satoshi Nakamototól Hal Finney-nek),
- október 12: az első átváltási árfolyamot közzétették: 1 dollár = 1309,03 BTC,
2010:
- A gyűjtögetős kártyajáték kereskedelmére létrejött Mt.Gox a Bitcoin első tőzsdéjévé válik
- május 22: Hanyecz László az első, aki Bitcoinért vesz egy terméket. 25 dollár értékű pizzáért fizetett 10.000 BTC-t,
- október 7: az árfolyam elérte a 0,06 dollár / BTC,
- október 28: végrehajtották az első short tranzakciót,
- november 1: a Bitcoin kapitalizációjának értéke meghaladta az 1 millió dollárt, a BTC árfolyama pedig az 50 centet,
2011:
- február 9: 1 dollárba került 1 BTC,
- február 14: egy használtautót kínáltak eladásra 3000 BTC-ért cserébe,
- március 27: a dollár után, ettől a naptól kezdve már angol font ellenében is lehetett Bitcoinnal kereskedni,
- április 16: a TIME magazin cikket ír a Bitcoinról,
- július 22: megjelenik az első Bitcoin alkalmazás iPadre
- A Wikileaks kiszivárogtató platform lesz az egyik első szervezet, amely elfogad Bitcoin adományokat,
2012:
- március 1: a legnagyobb bitcoin lopást ekkor regisztrálták, közel 50.000 BTC-t loptak el,
2013:
- február 28: az árfolyam új csúcsot ért el, 31,91 USD /BTC,
- március 28: a Bitcoin teljes értéke meghaladta az 1 milliárd dollárt,
- április 1: 100 dolláros árszintet is átlépte a BTC árfolyama,
2014:
- február 28: csődöt jelent az akkoriban legnagyobbnak számító tőzsde, az Mt. Gox,
2017:
- június : a BTC árfolyam elérte a 3000 dollárt,
- augusztus: létrjeött a BTC forkból a Bitcoin Cash,
- október: a BTC árfolyam elérte a 6000 dollárt,
- november: a BTC árfolyam elérte a 10000 dollárt,
- december: a BTC árfolyam elérte az eddigi csúcsot, 19783 dollárt,
2018:
- A Twitter CEO, Jack Dorsey azt jósolta, hogy a bitcoin nagyobbra nő majd, mint az amerikai dollár, és a világ elsődleges valutája lesz
- október : Kína és Dél-Korea az első államok, ahol korlátozzák, vagy akár teljesen be is tilthatják a bitcoin-kereskedelmet
2020:
- Egyre több intézményi befektető helyezte a megtakarításait Bitcoinba
- Májusban megtörtént az újabb Bitcoin blokkfelezés. 12,5 Bitcoinról 6,25 Bitcoinra csökken a blokkjutalom
- Egyszerűsödik a Bitcoin vásárlás a digitális valuta széleskörű terjedésének köszönhetően (PayPal, Revolut stb.)
- A Bitcoin árfolyama megdöntötte a korábbi 20 000$-os csúcsot is és rekord magas 29 110 dolláron zárja a 2020-as évet
Miért éri meg Bitcoinnal kereskedni?
Új technológia ide vagy oda, a legtöbb embert a Bitcoin és a kriptovaluta tőzsdékre nem a technológia, hanem a hatalmas potenciális profit szerzés sodorja. (a kettő azért nagyban összefügg) Azokat a tényezőket mutatjuk most be, amelyek hozzájárulnak-e hihetetlen méretű nyereségek eléréséhez, amivel a Bitcoin az elmúlt évtized legjobban teljesítő befektetése lett.
A Bitcoin és a blokklánc jelenleg még sok gyerekbetegséggel küszködik, vannak hibái, amiket az évek során ki kell még nőnie. Kicsit olyan a blokklánc mai helyzete, mint az interneté még a 90-es években a betárcsázós szakaszában.
Nagyjából ilyen pozícióban van jelenleg a blockchain is. Ha sikerül kinőnie és megoldania a felmerülő problémákat, akkor olyan lehetőségek fognak megnyílni előtte, amire ma még nem is gondolhatunk. A Bitcoin és a kriptovaluták még egy igazán korai fázisában vannak, ebből kifolyólag pedig egy hihetetlenül dinamikusan fejlődő piacról beszélhetünk, ami hatalmas potenciállal bír.
A PwC elemzői szerint 2030-ra már nagyobb jelentősége lesz a blokkláncnak, mint amire számítanánk. Elemzésük szerint a globális GDP 1,4%-át teszi majd ki a blokklánc 10 év múlva. Ez egy 2 billió dolláros ágazatot jelent.
Az új technológia és a még kicsi piaci kapitalizációnak köszönhetően a vállalt rizikó magas, de ennek meg is van a gyümölcse! Ehhez elég ránézni a hosszabb távú Bitcoin árfolyam grafikonra. A Bitcoin 12. szülinapján, 2020 január 3-án már 34 000 dollárba kerül egyetlen Bitcoin.
A magas volatilitás, vagyis az árfolyam dinamikus változása a Bitcoin talán egyik legfőbb névjegye. Vagyis az, hogy akár több ezer dollárt tud emelkedni vagy esni akár egyetlen nap leforgása alatt. Ennek a magas volatilitásnak az oka főként az alacsony piaci kapitalizációból adódik. Viszont ha a szélsőséges alj és csúcspontoktól eltekintünk, akkor könnyű kiszúrni az árfolyam hosszútávú masszív emelkedő trendjét. A kereskedés első szabálya pedig a következő: A trend a barátod, ezért célszerű kihasználni annak jótékony hatását.
[buzzsprout episode='3417535' player='true']
Bitcoin vásárlás és tárolás menete
A Bitcoin történetében ismét egy olyan időszakhoz érkeztünk, amikor egyre többekben merült fel a kérdés, hogy hol tudok kriptovalutát venni és mit kezdjek vele. Ezekre a kérdésekre lényegesen egyszerűbb a válasz, mint 12 évvel, amikor a Fehér Könyv megjelent. Azóta már lehetőségünk van Magyarországon is akár készpénzért Bitcoint vásárolni az ország több pontján elhelyezett speciális ATM segítségével. Pont úgy mintha a kedvenc bankunk automatáját használnánk. Csak itt egy QR-kódon keresztül jut el a korábban létrehozott kriptotárcánkba a megvásárolt Bitcoin. A másik, olcsóbb megoldás a vásárlásra, ha ezt egy tőzsdén keresztül tesszük meg. Az egyik legismertebb és legbiztonságosabb a Binance, de a nagyok közé sorolhatók a Coinbase, Bitstamp OKEx és a Kraken is. Itt vagy banki átutalással, vagy bankkártyás vásárlás formájában tudunk Bitcoint vásárolni. (van, ahol PayPal-al is)
Digitális valutáink tárolása
A másik kérdés, miszerint hol tartsuk a megvásárolt Bitcoinunkat lényegesen fontos kérdés. Amennyiben tőzsdén vettük, így adja magát a helyzet, hogy ott is hagyjuk. Ám amennyiben valaki nem kereskedik vele aktívan annak nem ajánlott hosszabb ideig a pénzét a tőzsdén tartania. Még a legnagyobbakkal is előfordult, hogy hackerek áldozatai lettek vagy éppen megszűnt egy tőzsdei szolgáltató. Ezért inkább javasolható egy arra alkalmas egyedi tárcában tárolni a megvásárolt Bticoint vagy más kriptovalutát.
Lényegében a kriptotárca arra szolgál, hogy rajta keresztül kapcsolódjunk a blokklánchoz. Ténylegesen nem tárolnak pénzt, hanem információt őriznek és eszközt jelentenek kriptovaluta küldéséhez fogadásához. Ez az információ tartalmazza a publikus és privát kulcsokat is (public és private keys). A tárca tartalmaz tehát egy címet, ami publikus és privát kulcsokból generált alfanumerikus azonosító. Erre a címre lehet pénzt küldeni, de a pénz ténylegesen nem ,,hagyja el” a blokkláncot, csak átkerül egyik címről a másikra. A kriptotárcáknak több típusa is van. A hot walletek internetre csatlakoznak, a cold walletek nem. Így ez utóbbiak lényegesen biztonságosabbak. De lehetnek a tárcák egy szoftver a számítógépünkön vagy okos telefonunkon, vagy akár tárca lehet egy darab papír is. A lényeg, hogy ha vásárlásra adjuk a fejünket magunknak kell gondoskodni a biztonságos tárolásról és csak akkor válik a pénzün ténylegesen a miénkké, ha mi felügyeljük a privát kulcsot is.
Mi az a Bitcoin és kriptovaluta bányászat?
A kriptovaluta bányászat az a folyamat, amely során a felhasználók közötti tranzakciókat ellenőrzik és hozzáadják a blokklánc nyilvános főkönyvéhez. A bányászati folyamat feladata az új érmék bevezetése a forgalomban lévő készletbe. Az elosztott számítógépek hálózata és a bányászat teszi lehetővé, hogy a kriptovaluták peer-to-peer decentralizált hálózatként működjenek egy harmadik fél központi irányítása nélkül.
Vagyis a bányászok üzemeltetik a kriptovaluták hálózatán történő tranzakciókat, valamint ellenőrzik azok hitelességét. Ehhez bonyolult matematikai feladatokat oldanak meg a gépeik segítségével, amiért cserébe (blokk lezárása) digitális valutában részesülnek. Vagyis erős számítógépes hardwart és elektoromos áramot biztosítanak, amiért cserébe digitális valutában részesülnek. (Bitcoin, Ethereum stb.)
Bitcoin bányászat akkor és most
Kezdetekben elég volt egy hagyományos laptop vagy egy átlagos számítógép, amellyel Bitcoint (BTC) lehetett bányászni. A bányászok közötti alacsony verseny miatt, a számítógép processzorát használták a műveletek megoldásához. Napjainkban viszont annyira megnőtt a nehézségi szint, hogy komolyabb hardwarek kellenek hozzá. Ha valaki minél erősebb számítógépekkel rendelkezik, annál több digitális valutában tud részesülni. Ezért a világ számtalan részén hatalmas bányászfarmok jönnek létre, amelyek kifejezetten kriptovaluták bányászására szakosodnak.
Ha pedig minél olcsóbban jut valaki elektromos áramhoz, annál nagyobb profitot tud termelni a kriptovaluta bányászat során. Pontosan ezért, a bányászati tevékenység általában olyan területekre összpontosul, ahol igazán olcsón tudnak a bányászok elektromos áramhoz jutni. A rengeteg elosztott számítógép erőforrása teszi a Bitcoin hálózatát annyira biztonságossá. Ugyanis ahhoz, hogy valaki csalni tudjon és manipulálni tudja a bányászatot, az összes rendelkezésre álló erőforrásnál is több számítógéppel és árammal kellene rendelkeznie. A bányászati kapacitás pedig már akkorára nőtt, hogy ez manapság már szinte lehetetlen. A dolog további szépsége, hogy az amúgy hatalmas energia fogyasztás a hatékonyság és a magasabb profit miatt megújuló energiaforrásokból van fedezve.
[buzzsprout episode='3598753' player='true']
Bitcoin, mint digitális arany
Ha a fizikai arany kerül szóba egy, akkor általában a drágasága, valamint az értékőrzése az, ami a legtöbb embernek az eszébe jut. De gondolkoztál már azon, hogy miért is vannak az aranynak ilyen tulajdonságai?
Kémiai stabilitás
A pénz korábbi fázisaiban igazán fontos volt az, hogy olyan fizetőeszközöket válasszanak, amelyek időben értékállóak. A régen még fizetésre is használt kagylók például összetörnek, az egyéb fémek idővel berozsdásodnak. Az aranynak viszont van egy olyan tulajdonsága, ami az elemekkel szemben kiváló ellenállással bír, ez pedig a kémiai stabilitása. Nem rozsdásodik, akár újra beolvasztható és ezáltal a kitermelt mennyisége akár hosszú évszázadok során is a körforgásban maradhat.
HATALMAS AZ ALAPKÉSZLET / ÉVES KITERMELÉSI MUTATÓJA
Attól, hogy kémiailag stabil valami még nem biztosítja annak az értékállóságát. Viszont ez a stabilitás segít abban, hogy az alapkészlet / éves kitermelési mutatója egyedülálló legyen. Az talán evidens, hogy minél ritkább valami, az általában annál drágább. Viszont ha a termelési oldalról közelítjük meg a dolgot, akkor a befektetők olyan gépekbe és eszközökbe fektetnek, amik a drága eszközöket tudják kitermelni. Vagyis legtöbbször a drága ár a kitermelés drasztikus növekedését is magával vonzhatja. Ha pedig a kitermelt mennyiség nő és több lesz az adott eszközből, akkor az már nem lesz ritka és ezzel olcsóbbá is válik. Az aranynak és a Bitcoinnak, mint digitális aranynak pontosan ezen mutatója lesz az, ami őket ennyire egyedivé teszi.
Az arany jelenlegi készlete az évszázadok alatt felhalmozott mennyiség miatt önmagában nem nagy, az összes arany tartalék nagyjából 2 darab 10 emeletes ház térfogatát teszi ki. Viszont ez a jelenlegi készlet az éves kitermeléshez képest hatalmas! Nagyjából 50 évre van szükség ahhoz, hogy az arany teljes készlete megduplázódjon. Vagyis természetéből fakadóan annyira ritka, hogy a termelés hatására az elmúlt évtizedekben az inflációja stabilan 1,5-2% között ingadozott.
A Bitcoin idővel az aranynál is ritkább lesz
Aki ismeri a Bitcoin alapjait valószínűleg már elég sok hasonlóságot felfedezett az arany és a Bitcoin között. Mivel a Bitcoin digitálisan létezik, ezért az időben történő fennmaradás nála nem is kérdéses, mint mondjuk egy nemesfém esetében. Természetesen akár az induló, genesis blokkban kibányászott Bitcoinok is teljes egészében egyenértékűek az újonnan kitermeltekkel.
A Bitcoin készlete az aranyéhoz hasonlóan szintén limitált. Ezt a digitális aranynál maga a Bitcoin kódja, míg a fizikai aranynál a természeti adottságok biztosítják. Azonban az még önmagában nem tesz semmit értékállóvá, hogy limitált a készlete. Gyakorlatilag az a kritikus feltétel, hogy mekkora az alapkészlet / éves kitermelés mutatója.
Azt, hogy hogyan és mennyi Bitcoin (BTC) kerül a körforgásba azt szintén a Bitcoin kódja rögzíti. Mégpedig úgy, hogy egy fix, de folyamatosan csökkenő kitermelést biztosítson. Az első években még blokkonként 50, majd 25, jelenleg pedig már csak 6,25 Bitcoin jár egy kriptovaluta bányásznak a blokk bezárása után. Ez biztosítja azt, hogy a Bitcoin egyre ritkább legyen, és egyre nehezebben lehessen hozzáférni.
Ezzel pedig a Bitcoin inflációja is fix, jelenleg évi 1,8%. Ez pontosan az arany elmúlt évtizedekben produkált 1,5-2%-a közé esik. Viszont a digitális arany inflációja a következő blokk felezésután (2024-től) már csak 0,9% lesz.
A Bitcoinnak az aranyhoz hasonlóan mind a maximális készlete, mind a kitermelési rátája fixen rögzített. Az aranyhoz hasonlóan a Bitcoin is hatalmas készlet / éves kitermelési rátával bír, éves inflációja az arannyal jelenleg megegyező mértékű. A jövőben viszont még az aranynál is kevésbé fog inflálódni.
Pontosan ezért sokan úgy gondolják, hogy a Bitcoin jobban hozza az értékörzők kitűnő tulajdonságait, mint maga a fizikai arany.
Konzultálj a Cryptofalka szakembereivel
[box type="bio"] Szeretnél belevágni a Bitcoin kereskedésbe, érdekelnek a kriptovaluták, de félsz egyedül belekezdeni? Rendelkezel már digitális valutával, de a szakmai tudásodon szeretnél csiszolni a nagyobb profit érdekében? Egyedi problémáddal kérnél segítséget egy szakértőtől? Akkor jó helyen jársz! Konzultálj a Cryptofalka szakembereivel! ➡️ Bitcoin és kriptovaluta konzultáció[/box]
További ajánlott cikkeink:
- Bitcoin és kriptovaluta konzultáció. Elakadtál? Kérdésed van? Segítünk!
- Bitcoin és blokklánc, egy új világ kezdete; Ebook
- Kriptovaluta adózás ultimate kisokos 2019/2020; Cryptofalka
- Kriptovaluta és altcoin bemutatók, projekt ismertetők
- Bitcoin és kriptovaluta bányászat beállítások, útmutatók
- Kriptovaluta tőzsde ismertetők, Bitcoin vásárlás
A kriptopiac megköveteli, hogy időről időre újraértékeljük befektetéseinket – és ha van olyan időszak, amikor ezt érdemes megtenni, az most van.
A BlackRock spot Bitcoin ETF-je 875 millió dolláros beáramlást regisztrált október 30-án, amely mintegy 3%-kal haladta meg az eddigi rekordot.
A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében az USA a CBDC-t részesíti előnyben a stabilcoinokkal szemben.
Pontosan 16 évvel ezelőtt, 2008. október 31-én jelent meg a Bitcoin whitepaper az interneten, ami megváltoztatta a pénzügyek és a technológia világát.