Hogyan részesülj passzív jövedelemben, mi is az a staking?

Manapság 3 módszerrel tudunk profitot elérni a kriptovaluták használatával:  kereskedéssel, bányászattal, illetve a staking adta lehetőséggel. Na de mi is az a staking?

A staking nem más mint, hogy a kriptovaluta pénztárcánkban különböző coinokat tárolunk huzamosabb ideig, amivel támogatjuk a blokklánc hálózat működését. Lényegében kriptovaluták zárolása, a jutalom megszerzése érdekében. A legtöbb esetben ez a folyamat a felhasználóktól függ, akik blokklánc-tevékenységekben vesznek részt, egy, egy személyes kripto-pénztárcán keresztül. Ilyen például Trust Wallet.

Mint már említettük, a stakelés az a folyamat, amelyben  kriptovalutát tartunk a jutalom elnyeréséhez, miközben hozzájárulnak a blokklánc műveleteihez. A stakinget széles körben alkalmazzák azokon a hálózatokon, amelyeken elfogadják a Proof of Stake (PoS) konszenzusmechanizmust vagy annak egyik változatát. Ellentétben a Proof of Work (PoW) blokkláncokkal, amelyek bányászaton alapulnak az új blokkok ellenőrzésében és érvényesítésében, a PoS láncok új blokkokat állítanak elő és ezeket érvényesítik. Ez lehetővé teszi a blokkok előállítását anélkül, hogy bányászati ​​hardverekre pl:ASIC gépekre kellene támaszkodni.

Tehát ahelyett, hogy a következő blokkért komoly számítási munkával versenyezzenek, a PoS validátor, az általa tartott coin mennyiség után kapja meg a reward méretét.

Általában azok a felhasználók, akik nagyobb mennyiségű coint kötnek le, nagyobb eséllyel kerülnek ki blokk érvényesítőként. Míg az ASIC bányászat jelentős beruházást igényel a hardverben, addig a staking közvetlen befektetést (és elkötelezettséget) igényel.A blokkok egymással történő előállítása nagyobb skálázhatóságot tesz lehetővé. Ez az egyik oka annak, hogy az Ethereum hálózat az Ethereum Casper frissítése során végül átáll a PoW-ból a PoS-be.

Egyes hálózatok esetében a staking jutalmakat fix százalékos "inflációs rátával" határozzák meg. Ez arra ösztönzi az egyéneket, hogy használják a coinjainkat (nem csupán a HODL). Így ez a folyamat minden token-tulajdonos számára csökkenti a hálózat üzemeltetési költségeit.Például a Stellar (XLM) elosztja a heti inflációt azoknak a felhasználóknak, akik egy staking poolon keresztül tárolják coinjaikat.

Ennek a megközelítésnek az egyik előnye, hogy a hálózat rögzített vagy ellenőrzött kamatot fizethet ki. Ennek eredményeként, ha a felhasználó 10 000 XLM-et zárol egy évre, és a tranzakció aláírásával meghatározza a láncon belüli rendeltetési hely inflációját, akkor körül-belül 100 XLM üti majd a markát az egy éves időintervallum leteltével.

A staking pool akkor alakul ki, amikor több coin tulajdonos egyesíti a forrásait, hogy növelje az esélyeiket a blokkok érvényesítésére és a jutalmak megszerzésére. Egyesítik részesedési képességüket, és az esetleges blokk jutalmaikat arányosan osztják meg egyedi hozzájárulásukkal, pontosan úgy mint a bányászatnál.

A poolok a leghatékonyabbak azokban a hálózatokban, ahol a belépés akadálya - akár technikai, akár pénzügyi. A poolok gyakran jelentős beállítást, fejlesztést és karbantartást igényelnek, illetve fee-t számít fel a résztvevőknek kiosztott staking rewardokból.

Tezos, ATOM, TRON, Algorand, ONE, Fetch.ai, Elrond, Stratis, QTUM, Komodo, Vechain, Ontology, NEO, Stellar.

A felhasznált képek a cointelegraph tulajdonában állnak.

1. MONERO BÁNYÁSZAT, HOGYAN HOZD KI A MAXIMUMOT A GÉPEIDBŐL

2. 2020-BAN JÖN A FRANCIA ÁLLAMI KRIPTOVALUTA

3. PRIORITÁST AD AZ EURÓPAI UNIÓ ÚJ VEZETÉSE A KRIPTOPÉNZEKNEK

4. KRIPTOVALUTA TŐZSDE ISMERTETŐ! MINDEN, AMIT TUDNOD KELL A NAGYOKRÓL

5. A VILÁG KEZD MEGŐRÜLNI, A PÉNZÜGYI RENDSZER A VESZTÉBE ROHAN